Szeged

Nem ünnepi hangulatban zajlott a közgyűlés

Nem ünnepi hangulatban zajlott a közgyűlés

Kovács György
2023. december 15., péntek
Fotó: Karnok Csaba
Nem ünnepi hangulatban zajlott a közgyűlés
Fotó: Karnok Csaba. 

 

Napirendi pontok előtt

A karácsony előtti közgyűlés előtt a Bonifert Domonkos Általános Iskola tanulói varázsoltak előadásukkal karácsonyi hangulatot a torony alatt. A napirendi pontok előtti felszólalásokban azonban már mutatkozott meg ez a hangulat. Legelső felszólaló a szocialista frakcióvezető, Kozma József volt, aki arról elmélkedett, a Szegeden ellenzékben lévő képviselők miért nem örülnek a áros 2023-as "sikereinek". A sort a momentumos Mihálik Edvin folytatta, aki kormányzati megszorításokról kezdett beszélni, majd az önkormányzati támogatásokról tett említést, végül emlékeztetett az elmúlt 6 évben 14 óvodát és 6 bölcsődét újítottak fel - arra már nem tért ki, csak idén hány óvodát zártak be, avagy adtak el. A DK-s Fodor Antal már teljesen elrugaszkodott nem csak a karácsonyi hangulattól, de a szegedi közügyektől és a valóságtól is. A kormányzati oktatásba próbált beleállni a PISA-mérésekre hivatkozva, amely szerinte egyre nagyobb leszakadásról tesz tanúbizonyságot, ezzel ellentétben a valóságban eddig az OECD-átlag alatt teljesítettünk, most viszont egy szintre kerültünk az átlaggal. Miután felmondta a kötelező kormánykritikát, végül csak rátért arra, hogy Szegeden milyen ösztöndíjak kerültek kiosztásra. A Fidesz frakcióvezetője, Tápai Péter azzal kezdte felszólalását, hogy számított az unalomig ismételt panelekre, azaz a kormány és a helyi ellenzék szidására. Kiemelte, az ünnepi időszak miatt ő szakít a kritikai felszólalással és a képviselőket összekötő dolgokról kezdett beszélni, mint például Szeged szeretete. Haág Zalán, kereszténydemokrata frakcióvezető szintén ezen gondolatokról kívánt eredetileg beszélni, azonban kénytelennek érezte reagálást Mihálik Edvin szavaira.

Nem a kormány az amelyik megszorító intézkedéseket vezetett be, hanem az önkormányzat. 

Emlékeztetett az idei lakbéremelésekre, a kibővített parkolózónákra és az azokon megemelt díjazásokra, a temetői sarcra és a közétkeztetési árak emelésére, vállalkozásokra kirótt teraszdíjakra. Kiemelte, az önkormányzat úgy próbálja egyensúlyban tartani a költségvetést - noha a kormánytól megkapja a finanszírozást - hogy a szegedieket sarcolja meg, ahelyett, hogy saját erőképességét javítanák a városnak.

Amikor propagandahadjáratot indítanak tanácsnok úr, egy állami területen épülő iskolával szemben, akkor miért nem teszi fel magának a kérdést, hogy amikor volt egy Önök által szabaddá tett önkormányzati terület, a Cserepes sor, akkor ott miért nem a környezetterhelés ellenében, mondjuk egy parkot vagy erdősávot szerettek volna létesíteni? Az valóban az önkormányzat területe. Tehát az önkormányzat azt kezdhetett volna a területtel, amit akart volna. Ehelyett a privát befektetői érdek mentén már többször módosították a szabályozási tervet, annak érdekében, hogy ott lakópark épüljön. Ami gyakorlatilag agyon fogja ott nyomni a környék közlekedését és abszolút nem fogja javítani a levegő minőségét. Megtehette volna, hogy zöldtanácsnokként kezdeményezi. Nyilván nem kapott volna többséget a közgyűlésben, a befektetői érdek Önöknél mindig elsődleges, de legalább a látszatra adhatott volna. Megpróbálhatta volna zöldebbé tenni Móravárosnak ezt a részét. Nem tette meg, nem élt ilyen kezdeményezéssel. 

Ezt követően kitért a PISA-felmérésre is a KDNP-s politikus. Felhívta rá a figyelmet, hogy világszinten romlott a koronavírus okozta bezártság miatt a tanulói eredmény, azonban a magyar diákok több helyezést is javítottak más országokhoz képest, még ha a pontszám hazánkban sem lett jobb. 

A felszólalásokat követően Botka László nem bírta ki egy odaszúrás nélkül. Úgy vélte, hogy Haág Zalán felszólalása előtt belengte karácsony szelleme a termet, amelyet a kereszténydemokrata képviselő csapott agyon. 

 

Módosító javaslatok

Elsőként Szabó Bálint kezdeményezte, hogy a 3-as napirendi pontból vegyék ki az Arany János utcai - véleménye szerint mélyen, áron alul - parkolóház eladását. 

Semmi nem indokolja, hogy a gazdasági társaságok beszámolói között egy ingatlanmutyit elrejtve erről tárgyaljunk.

Következőnek a 8-as napirendi pont levételét javasolta, mivel a beszámolót érdemben tárgyalhatatlannak és előkészítetlennek tartja. Továbbá a 15-ös, zárt üléses pont levételét is kérte, arra hivatkozva, hogy ez törvénytelen.

Önkormányzati képviselőként nem küldték meg a zárt üléssel kapcsolatos anyagot. Márpedig egy ilyen ügyben, egy közel negyedmilliárdos közbeszerzési ügyben az a minimum, hogy a választott képviselőnek megküldik.

Tápai Péter a 2-es napirendi pont elnapolására tett javaslatot. Mint fogalmazott, az elmúlt időszakban igen sok kalamajka van és most is egy olyan tervezett került elő többszöri módosítással, amely hemzseg a hibától. 

Szabó Bálint és Tápai Péter javaslatait leszavazták. 

Költségvetés módosítása

A párbeszédes Kovács Tamás, gazdasági alpolgármester kezdésnek felmondta pontosan ugyanazt, mint minden egyes közgyűlésen: Szeged költségvetése stabil, míg az államé nem. Mindeközben hasraütés-szerű számokat puffogtatott az állami gazdasággal kapcsolatban - talán nem is véletlenül, nem is nevesítette meg, honnan származnak az általa hangoztatott adatok. A szegedi "stabil" költségvetés módosításának szükségességét pedig az állami helyzettel próbálta magyarázni. 

A vitát Haág Zalán nyitotta meg, aki elmondta, megszokhattuk már, hogy a költségvetésekről szóló előterjesztések jelentős része a kormányzati politika szidalmazásából áll.

Amiről nem szokott beszélni, azok a több tízmilliárdos klinikafejlesztések, a stadionépítés, a világszínvonalú kézilabdacsarnok, vagy a világszínvonalú uszodaépítés, amelyek 100%-os kormányzati támogatásból valósultak meg

- emelte ki a képviselő bekiabálások közepette. Kiemelte, bár a városvezetés például a szegedi uszodát minden kampányban megépítettek, miközben Szeged erre nem lett volna képes, csak a 100%-os állami finanszírozásból tudott megépülni. 

Nem ejtenek szót arról, hogy közel 30 milliárdos adósságot vállalt át a kormány. Amit még most is fizetnénk, akár évi 1 milliárdos törlesztőrészlettel.

Emlékeztetett arra is, hogy Szeged adósságállományát Botka Lászlóék halmozták fel. Kitért az olyan, állami költségátvállalásokra is, mint például az 1-es villamos vonala, amely állami fenntartásban működik már a vasútvillamos formájában. Felhívta a figyelmet az elektromos buszflotta fejlesztésére is, ami szintén kormányzati forrásokból valósul meg. Felhozta, hogy a szegediek lakhatását is támogatja a kormány a CSOK Plusszal, amely 50 milliós keretet ad a családoknak, emelik a babavárót, amely 11 millió lesz januártól, valamint a gyermekgondozási díj bruttó 373.520 forintra emelkedik. Kitért a diplomás gyed emelésére és nyelvvizsgatámogatásra. Összességében úgy értékelte, 

ha stabil Szeged gazdálkodása, az egyrészt annak is betudható, hogy a kormányzat finanszírozza az önkormányzati feladatokat. 

Következőnek Tápai Péter értékelte a gazdasági alpolgármester beszámolóját. Elmondta, már korábban hallotta ezt az expozét, és akkor is jelezte:

Szeged város költségvetése 4 percet ért, míg az ország szapulása 6 perc 30 másodperc volt, de ezt már megszoktuk. 

Különösen érdekesnek nevezte, hogy ezeket a kettősségeket nem veszik észre. Mint mondta, egyik oldalról a polgármester azt mondja, hogy Szeged baromi jól teljesít, de mégsem érik el az emberek a hitelképességi szintet és ezzel valami nem stimmel. Felhívta rá a figyelmet, hogy a polgármester egy levélben elismerte, 

Szegednek nincs húzóipara és évek óta stagnál a város bevétele, míg a városfejlesztéssel foglalkozó városok, mint Győr, Kecskemét vagy Debrecen, azok helyi adóbevétele a többszörösére emelkedett.  

A stabil költségvetéssel kapcsolatban Ő is emlékeztetett arra, hogy ezt a kormányzati támogatásokkal sikerül elérni. 

Szabó Bálint szintén felhívta rá a figyelmet, hogy Szegednél kisebb megyeszékhelyek költségvetése is meghaladja Magyarország harmadik legnagyobb városának, Szegednek a költségvetését. Úgy véli 

ez megmutatja, hogy az elmúlt 20 éves Botka-korszak zsákutca.

Kiemelte, más városokban piacot építenek önkormányzati forrásból, míg nálunk ebben a ciklusban a Szegedi Nagybani Piacot és a Cserepes Sori Piacot is. Emlékeztetett hiába termeltek évtizedekig nyereséget, úgy tűnik nem volt rájuk szükség. A fürdőkkel kapcsolatban ugyanezt látja, ahogy a parkolóházakkal is. Mint mondta, Szeged egyetlen parkolóházát 20 éve kerülgeti Botka. A közel 1 milliárdos ingatlant pedig egy nem túl drága budapesti lakás áráért, 200 millióért akarja eladni, miközben más városokban parkolóházak épülnek. Emlékeztetett a bezárt óvodákra és művelődési házakra, amiket szintén áron alul értékesít az önkormányzat a képviselő szerint, ráadásul ezt "haveroknak" adják. Az ebből bejövő forrásokat pedig alpolgármesterekre és propagandakiadványokra költik. 

 

Önkormányzati rendeletek módosítása

A napirendi ponton belül főleg az egyházi iskola építésének helyéről ment a vita, amelyen belül a momentumos Nagy Sándor és Mihálik Edvin is elutasította, hogy a kijelölt helyen létesüljön az új intézmény. Botka László később szintén csatlakozott az ellenkezők közé, ahogy a DK-s Fodor Antal és Binszki József is. Tápai Péter szerint a helyszínnel csak azért van problémájuk, mert politikai balhét akarnak belőle csinálni. Szabó Bálint Telex cikkből idézve hívta fel a figyelmet arra, hogy máshol az önkormányzat betonoz le termőföldet, miközben az egyházi iskola helyével problémájuk van.

Ezen napirendi ponton belül volt a lakásrendelet is, amelynek törénytelenségére hívta fel a figyelmet a Fidesz frakcióvezetője. Chovanecz Kata emlékeztetett, a törvénytelen lakásrendeletnek ez már a 11. módosítása.

 

Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok

Szabó Bálint felhívta a figyelmet, hogy Szeged ingatlanállományát mindig mélyen árul alul adta el a városvezetés - amelyeket jóval többért adtak el a magánemberek. A képviselő szerint csak az a kérdés, hogy ezt elbénázásból tették, avagy azért, mert haverok kapták az épületeket. Ennek újabb példájaként hozta fel a parkolóházat. 

Botka László azzal próbált odaszúrni Szabó Bálintnak, hogy amikor a parkolóház épült, akkor még Vas megyében élt Szabó Bálint. A felvetésre emelkedett hangnem reagált a képviselő, de Botka mikrofon segítségével igyekezett túlordibálni - emiatt nem nagyon lehetett érteni, de Tiszaföldvár kihallható volt, amely Botka László szülővárosa. Emlékezetes, Tiszaföldvár után sem Szegedre került, először Szolnokon folytatta tanulmányait, ahol később anyja szocialista színekben volt a város polgármestere. 

A parkolóházzal kapcsolatban Tápai Péter megjegyezte, hogy bár licittel értékesítették a parkolóházat, alacsonyról indították. Az értékesítés tényéről nem vitatkozott, azonban magasabb árat tart helyénvalónak, továbbá a befolyó összegből új parkolók kialakításának létesítését javasolta. 

 

 

 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.