Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Kultúra

Egy világkrónika és a Dóm – ahogy még nem láttuk

Egy világkrónika és a Dóm – ahogy még nem láttuk

2010. június 21., hétfő
Egy világkrónika és a Dóm – ahogy még nem láttuk
Kevesen ismerik a világkrónikát, ami eredetileg Buda középkori látképét is tartalmazza, azt pedig bizonyára még kevesebben tudják, hogy egy eredeti, német nyelvű kiadása valamint egy kalóznyomása fellelhető a Somogyi-könyvtár Emlékkönyvtárában. Az idei múzeumok könyvtári éjszakáján nemcsak ezzel a ritkasággal, de a helyismereti gyűjtemény egy érdekes, csak egy estére szóló kiállításával is megismerkedhettek az érdeklődők: a Dóm fölépítésének fél évszázados krónikájával.
A Somogyi-könyvtár 2007 óta csatlakozott a Múzeumok Éjszakájához. Azóta tematikus gyerekfoglalkozással, alkalmi és állandó kiállításokkal várják az érdeklődőket. Évek óta, de mindig más válogatással szerepel a könyvtár helyismereti gyűjteménye, idén a Vaszy-hagyatékot is megcsodálhatták az érdeklődők. Tavaly belépett a periodikatár is a programba, amely idén huszadik századi divatlapokból készített látványos kiállítással szerepelt – a hírlapanyagot kiegészítendő korabeli színházi látcső, keszkenő, sőt, legyező is megcsodálható volt. A Somogyiban fellelhető érdekes festményeket „Láthatatlan képtár – munkaszobák falain. XX. századi magyar festők képei Kukovecz Nanától Galambos Tamásig” címmel láthatták az érdeklődők.
A múzeumok könyvtári éjszakáján az Emlékkönyvtár illusztrált könyveit mutatta be a nagyközönségnek Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtáros, a gyűjteményi osztály vezetője, óránként más könyvekkel. 15-16. századi fametszetekkel, 16-17. századi rézmetszetekkel, litográfiákkal díszített könyvek, nagy könyvtárak régi reprodukciós anyagai kerültek elő. „Először a drezdai képtárhoz készítettek képkatalógust. A munka úgy zajlott, hogy lekicsinyítve újrarajzolták a festményeket. Utána egy metsző – megvásárolták erre a célra a kor legjobb metszőit – rézbe, illetve később acélba metszette, és így nyomták ki” – magyarázta portálunknak Szőkefalvi-Nagy Erzsébet. Ezzel a hihetetlen munkával léptek ki a falak közül a kor nagy galériái. A 20. századi legelejéről szecessziós könyveket ismerhettek meg az érdeklődők, de az illusztrált gyermekkönyvek sem maradtak ki a válogatásból.

Képes világkrónika a 15. század végéről

Éjfélre a szokott módon a programot betetőző különlegességgel készült Szőkefalvi-Nagy Erzsébet: az 1493-ban Nürnbergben megjelent, 1809 fametszettel illusztrált, Hartmann Schedel által összeállított úgynevezett Schedel-világkrónikával, amelyet más néven nürnbergi krónikaként is szoktak emlegetni, hivatalos címe: Krónikák könyve. Ez utóbbi megnevezés a legpontosabb, hiszen az óriási kötet egy kompiláció, a legkülönfélébb krónikákból és történetírásokból válogat – tudtuk meg a főkönyvtárostól. A monumentális munka a világ teremtésével kezdődik, és 1493-ig jut el. Latinul és németül jelent meg, napjainkra a szakirodalom becslése szerint a német verzióból csupán négyszáz példány maradt fenn – ez kicsivel kevesebb, mint a fele lehet annak, amit anno nyomtattak. Buda közismert korabeli látképe is ebben a krónikában jelent meg, de a Jeruzsálemről készült egyik legelső nyomtatott városkép is ebben található. A krónika Magyarország fejezetet is tartalmaz, amely Attilával kezdődik, és egészen Mátyásig viszi a magyar történelmet. Érdekes, bár a munka 1493-ban jelent meg, Amerika felfedezését még nem említi, de Európa történetét teljes egészében a szedés időpontjáig elbeszéli. A keletkezés korára ugyan még nem jellemző, de a könyv illusztrátorai megnevezték magukat: az egyik Dürer mestere, Michael Wolgemut, akiről Dürer festett is egy portrét, ennek reprodukcióját is megcsodálhatták az érdeklődők. Az 1809 darab fametszet variációkból állt össze, melyhez összesen 675 fadúcot alkalmaztak. A világkrónika az ősnyomtatványkorszak leggazdagabban illusztrált könyve. A könyvtár tulajdonában van a könyv kisebb formátumú 1497-es augsburgi kalózutánnyomása, amit rablónyomásnak neveztek.

„A fogadalom katedrálisa”

A sok esti tárlat között a helyismereti gyűjtemény egy igazi különlegességgel rukkolt elő. Októberben lesz nyolcvan éve, hogy felszentelték a szegedi Dómot, egy hónap híján éppen ötven évre a fogadalomtétel napjához képest. A tervpályázatra készített és beérkezett 35 pályázati anyagból hármat mutattak be a könyvtárban, köztük azokat is, amelyeket a tervezésre felkért Schulek Frigyes – a budai Halászbástya alkotója – készített, és össze lehetett vetni őket Foerk Ernő terveivel. A régi fotókon – melyek közül nem hiányzott a tervezők arcképe sem –, dokumentumokon az árvíz és az újjáépítés folyamatát lehetett végigkövetni. A város jelképévé vált fogadalmi templom szinte azonnal rákerült korabeli bélyegekre, a Szegedi Szabadtéri Játékok elindulásával a városismertetőkre – magyarázta portálunknak Nyilas Péter, a helyismereti csoport könyvtárosa. A képeken megelevenedtek az építés legfontosabb fázisai, érdekességei, építészeti-művészeti értékei, Fadrusz János Krisztus-szobrától egészen a papucsos Madonnáig. Fadrusz János egyébként ajándékba adta híres szobrát a városnak, ugyanis azt vallotta, hogy ennek az alkotásának nincs ára, annyira felbecsülhetetlen a számára – árulta el Nyilas Péter. 1900-ban adományozta a városnak, mostani, végleges helyére viszont csak az árvíz 100. évfordulóján került – tudtuk meg a könyvtárostól. Korabeli képeslapok, kéziratok, felajánlási adományjegyzékek, jeligés tervek árulkodtak a korszakról. Egy képsorozaton látható, hogy a Dóm építésével miként bontották le a Szent Dömötör templomot, amely egészen csak 1925-re tűnt el. A lebontás előtt készült egy sorozat a templomról, mikor oltárok szerint is körbefényképezték, ezek a képek is a kiállítás részét képezték. A tárlat interaktív részében régi diaképek nézegetésre is alkalma volt a látogatóknak, akik kézbe vehették a korabeli napilapot is, vagy a Dóm magasabban levő díszítéseit távcsővel kémlelhették. A Belvárosi Plébánia októberben készül egy kiállítással, ezen valószínűleg a Somogyi válogatott anyagának egy része is látható lesz majd. A képeslapok képeit a Somogyi-könyvtár képeslap-gyűjteményéből bocsátották rendelkezésünkre.
múzeumok könyvtári éjszakája Somogyi-könyvtár

Ez is érdekes lehet

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

Regionális hírportálok
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
Közélet Gazdaság Magazin Bulvár Szolgáltatás Rádió
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
© 2023logo