A horgászok kezelhetik a természetes vizeinket? + FOTÓK
Keményebb fellépés az orvhalászattal szemben, a kecsegék megóvása és a vizek kezelői jogának kiadása a horgászoknak – többek közt ezeket is szabályozza az új halászati törvény.
Szeged mind kulturális, mind pedig gasztronómiai életének kiemelten fontos szereplője a hal, legyen szó vendéglátásról, fesztiválról vagy épp horgászatról a Tiszán. Épp ezért lehet fontos az itt élők számára az új halászati törvény, amit
B. Nagy László
a sajtónak a XVII. Nemzetközi Tiszai Halfesztiválon kommentált. „A halászati törvényről akkor ildomos beszélni, amikor épp halászlét főzünk, mint most a fesztiválon. A régi halászati törvényt meghaladta már a kor, a kulturális, gazdasági átrendeződés. A most szeptemberben életbe lépő halászati törvény újraszabályozza a halászatot, horgászatot, a környezetvédelmet, a magyar halfajtákról is van benne szó. Évek óta létezik egy feszültség a halászok és a horgászok között, ami lényegében arról szólt, hogy melyik csoport sérti vagy tartja be az etikett szabályait. A törvény célja tehát: a halállomány természetes megújítása, a természetes vizeken folyó halászat szigorú szabályozása és korlátozása, de a horgászsport és a horgászturizmus fejlesztése mellett a halászati hagyományok megőrzését is támogatja a halgazdálkodás újraszabályozása” – foglalta össze a megújult paragrafusok lényegét a kormánymegbízott.
Turista horgászjegy, növekedő kecsegeállomány
Megtudtuk azt is, hogy az új törvény a turista állami horgászjegy bevezetésével egyszerűsíti a horgászat megismerését, ezzel is segítve a horgászok létszámának gyarapodását és a horgászturizmus erősödését a vidéki turizmusban. Az új törvény keményebben fellép az orvhalászat ellen, és a korábbinál jobban védi a halak természetes élőhelyét, különösen az állományok megújulása, növekedése szempontjából fontos szaporodó- és telelőhelyeket. Az intézkedések valamennyi őshonos halunkat érintik, de kiemelhető néhány olyan faj, ahol különösen fontos az állományok védelme. Így óvható meg és növelhető például a Tisza és a Duna kecsegeállománya, de fontos a folyók és tavak nyurgaponty-állományának növelése is. Jelentős hatással lehetnek ezek az intézkedések a sokak által kedvelt horgászhal, a compó hazai populációjának gyarapodására is. „A törvény a természetes vizeknek a horgászok szempontjából történő kezelését célozta meg. Minden természetes víz kezelője alapvetően az állam, amely azonban ezt a kezelői jogot a következő időszakban a horgászok kezébe kívánja adni. Azokon a helyeken, ahol a horgászok nem jelentkeznek kezelőként, ott képzelhető el csak édesvízi halászat. A törvény továbbá a rendészeti feladatokat ellátó halászati őrökön kívül korlátozottabb jogkörrel lehetőséget ad társadalmi halőrök alkalmazására is” - ismertette B. Nagy László.Halak és számok Csongrád megyében, 300 tonnát fogunk évente
Csongrád megyében a természetes vizeket (ami nem halastó) 65 halászati vízterületként tartjuk nyilván, mintegy 4000 hektár területtel, ebből közel 3600 hektáron a Magyar Államé a halászat joga, amelyet zömmel a Tisza Halászati Szövetkezet (7 vízterület, 2890 hektár, ebből a folyók, a Tisza 1941, a Maros 535, a Körös 184 hektár) és a Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetségéhez tartozó horgászegyesületek hasznosítanak haszonbérleti szerződés alapján. Kizárólag halászat néhány kisebb vízterületen folyik, ezek területe nem éri el összesen a 100 hektárt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
