Felsőoktatási fórumot tartott a szegedi Oktatói Hálózat

A felsőoktatás aktuális kérdéseiről nyitott szakmai fórumot az Oktatói Hálózat szegedi csoportja csütörtök délután a BTK Auditorium Maximumában. A szervezők szerint a kormánynak küldött hat fő pontból öt semmilyen módon nem teljesült, ezért csatlakoznak a február 11-i demonstrációhoz.

A fórum kilenc óra után véget ért, a szervezők az Oktatói Hálózat felépítésével és a munkacsoportok, teendők megszervezésével zárták. A kritériumként kiírt hat pontból csupán egy indult meg a megvalósulás felé a szervezők szerint, ezért sok más demonstráló szervezet mellett az Oktatói Hálózat tagjai is csatlakoznak a február 11-i megmozdulásokhoz - ígérték.

20.55:

Idén 1400 diákkal kevesebb kezdte meg tanulmányait, ez a tendencia pedig nem fog megtörni jövőre sem. A vízmű szakemberei kijöttek az egyetemhez, mert azt hitték, csalnak a vízórákkal, hisz 10%-kal kevesebb volt a fogyasztás a kevesebb diákkal. Ez is mutatja, hogy mindenre kihatással van ez a csökkenés - emelte ki Majó. Veszélyes kérdéssé válik ez, hiszen lassan visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el.

20.45:

Csapó Benő szerint érdemes azt is megvizsgálni, hogy a Bolognai helyzetből hogy juthattunk ide. A felsőoktatási térben megjelentek olyan egzotikus szakok, melyek máshol nem is léteznek - ezeket nem a rendszer hozta, hanem a felsőoktatásban dolgozók, akik ésszerűtlen módon növesztettek vadhajtásokat az itthoni oktatási sémára.

Nem kell minket gyámság alá helyezni

20.40:

Az előadásokat fórum követi, melyen előkerült az egyetemet felügyelő kancellár személyének szükségessége is. "Ha úgy gondolják, hogy nem végezzük helyesen a munkánkat, azt értesítésben lehet közölni, de nem kell minket gyámság alá helyezni" - mondta Majó Zoltán a témában, aki szerint egy erős bizalmi válság van a felsőoktatásban is, az egyetemek egymás zsebében kutatnak, a másikra mutogatnak.

20.22:

Olyanok távoznak a felsőoktatásból, akiket nehéz lesz pótolni. Láthatóan távolodunk a középmezőnyből, így minél később állunk egy olyan pályára, amivel előre léphetnénk, később annál nehezebb lesz behozni a lemaradást - fejezte be mondandóját az előadó.

20.18:

"Miért nem lehet egy oktatási reformot is úgy előkészíteni, hogy előtte elolvassuk a szakirodalmat?" - tette fel a kérdést Csapó Benő. A világ legjobb tanárképzése a finn, de mellette számos pozitív példát is hozhatnánk, melyhez idomulva sikeressé tehetnénk a hazai felsőoktatást. A lengyelek a 2000-es évek elején még mögöttünk voltak diplomások terén, a ráfordított energiának köszönhetően azonban már beelőztek minket, 2020-ig reális cél számukra a 45%-os arány elérése.

Egy diplomásra költött forint 13-at hoz

20.05:

Minden olyan magyar forint, melyet a diplomásokra költenek, 13-szorosan megtérül a felmérések alapján. Az ország oktatása egykor a világ élvonalában volt, jelenleg az uniós átlag alatt teljesítünk, melynek hosszú távon a gazdaságra is kiterjedő következményei lesznek.

19.48:

Csapó Benő nemzetközi szinten mutatta be az oktatás fejlesztését. Mint kifejtette, az Egyesült Államokban már a szovjetekkel való versengés idején is kiemelt fontosságú volt az oktatás kérdése. Az 1970-es években egy felsőoktatást vizsgáló nemzetközi felmérésben az USA meglepően gyengén teljesített, míg ekkor Magyarország Japán mögött a lista élén állt. Ma az amerikai tanulók teljesítménye a középmezőnyben van, ahogy a magyar diákoké is. A két ország azonban a lista két végéről indulva találkozott össze, hangsúlyozta az előadó. A tengerentúlon az egymást váltó demokrata és republikánus rendszerek is, szinte nemzetbiztonsági kérdésként foglalkoznak a felsőoktatással, s 21 éves korukig ösztöndíjakkal segítik a rászorulók iskoláztatását. Másik példaként Németországot hozta Csapó Benő, amely két sokkot is megélt ebben a témában. Az elsőt akkor, amikor a háborút követő kettéosztás után a keleti blokk eredményesebbnek bizonyult az oktatásban. Egy az ezredfordulón végzett felmérés is csupán a középmezőnybe sorolta a német diákokat, s ezt követően presztízskérdéssé vált számukra a jobb eredmények elérése.

19.38:

A felsőoktatás finanszírozása egyre inkább teljesítményalapúvá kezd válni - tért ki rá az előadó. "Nem eljárásokat, hanem eredményeket várnak el és díjaznak. Az eredményeket azonban számos tényező befolyásolja, melyek egy része kiszámíthatatlan. A magyar költségvetésnek csak töredéke a magyar felsőoktatás finanszírozása, így az ilyen jellegű reformokat inkább elvi kérdések irányítják, mint pénzügyi megfontolások" - hangzott el Vilmányi Mártontól.

19.20:

Vilmányi Márton vette át a szót, aki a nemzetközi és hazai felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélt. Mint mondta a nemzeti felsőoktatás a válság ellenére is folyamatosan bővülő piac. Jelenleg 65 millió hallgató van világszerte, s ez is jól mutatja, hogy a tudás iránt nem csökken, hanem egyre inkább nő az igény. A magyar felsőoktatásban legalább 7-8 féle modell van a tudományegyetemtől kezdve a szakegyetemeken és a főiskolákon át a kisebb szakfőiskolákig, amelyet felülről, operatív módon átlátni, irányítani szinte lehetetlen.

19.00:

Majó szerint a jelenlegi költségvetés rövid ideig tartható csak. Ha március 31-ig nincs változás, nem csak az SZTE-nél, de minden nagyobb egyetemnél kincstári előleget kell igényelni a működés fenntartásához. Már januártól érezhetőek voltak az elvonás okozta problémák, ráadásul a tranzakciós adó, valamint a bérminimum emelés is hatalmas pluszköltséget rótt a szegedi egyetemre. Az ígéretek alapján a kutatóegyetemi mellé 2,2-2,4 milliárd forint támogatás jár majd, ami adhat egy alapot, de a támogatás még így sem éri el a tíz évvel ezelőtti mértéket. Majó bizakodó hangnemben zárta előadását, mint mondta, 1993-ban is sikerült kilábalni az akkori válságból. "Az egyetem immunrendszere rendben van - sokat dolgozunk azért, hogy ez így is maradjon" - fogalmazott.

18.45:

Mint megtudtuk, az SZTE az elmúlt években számos lépéssel igyekezett kompenzálni az elvonásokat. A feladat összevonásával és ésszerűsítésével elérték, hogy 192 fővel kevesebben dolgoznak az egyetemen. A szénszünet is több tízmillió forint megtakarítást jelentett az universitas büdzséjének, valamint a modern beruházások mint az egyetem napenergia parkja, melynek segítségével nem csak termelik, de el is adják az energiát. Majó szerint az elvonásoknak likviditási és egészségügyet érintő hozadékai is vannak, az előbbit az áram és gázszolgáltatóktól érkező fizetési határidőproblémák okozzák, utóbbit a 2007 óta integráltan működő klinikák jelentik, melynek alulfinanszírozottságát évek óta nem sikerül megoldani.

18.30:

Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem műszaki és gazdasági főigazgatója az egyetem gazdasági helyzetéről tartott előadást, a Szegedi Egyetem című újság 1993-as egyik számát idézve, melyben az SZTE tragikus helyzetére hívta fel a figyelmet. Ahogyan a főigazgató elmondta, ez is azt mutatja a válságtünet, amit most tapasztalunk ciklikusan visszatér. "2010-ben, amikor ebbe a beosztásba kerültem, az SZTE pozíciója három lábon nyugodott: a 20 milliárdos költségvetési támogatáson, a klinikákon és a saját bevételeken, mint a bérleti díjak, vagy a pályázatok. Két év után az egyik láb meggyengült, amikor 20 milliárdról jelentős összegeket elvontak" - tette hozzá.

18.20:

Az Oktatói Hálózat bemutatkozásában elhangzott, kizárólag szakmai alapon, nem pártokkal szemben, s nem pártok ellen kívánják a felsőoktatás érdekeit képviselni és védeni. Mint közölték a Hallgatói Hálózattal, a Miérthallgatókkal és a Szülői Hálózattal is jó kapcsolatot ápolnak. Eddigi legnagyobb megmozdulásuknak az Agórában tartott "Nemsztrájkot" tekintik.

18.13:

A szakmai fórumra meghívták Szabó Gábor rektort is, aki elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni, azonban ígérte: a felvetett kérdésekre a holnap nap folyamán válaszol majd.

18.06:

Telt padsorok előtt vette kezdetét a fórum, oktatók és érdeklődők mellett sok hallgató is helyet foglalt az Auditorium Maximumban.