Közélet

A kiskertesek kínjai + FOTÓK

A kiskertesek kínjai + FOTÓK

2013. február 2., szombat
A kiskertesek kínjai + FOTÓK

Komfortos gyümölcstárolók, szerszámkamrák?

A Pedersen család kilenc négyzetméterrel túllépte a megengedett beépítettségi szintet, ezért le kell bontaniuk a 34 négyzetméteres hétvégi házukat Subasán. Az Arany János iskolában általuk összehívott lakossági fórumon kiderült, nincsenek egyedül, több száz családot hasonlóan érint a probléma.

Dugig megtelt az iskola előcsarnoka, rengeteg érdeklődőnek nem jutott ülőhely, ők végig- állták a 2 órás fórumot, vagy felmentek az emeletre és a korlátnak támaszkodva fentről hallgatták a hozzászólásokat és a parázs vitát. A meghívásnak a politikusok közül eleget tett

Gyimesi László, Kalmár Ferenc, Nógrádi Zoltán, Mihálffy Béla

, az önkormányzat részéről eljött

Sz. Fehér Éva

főépítész és

Varró László

, az építési iroda vezetőhelyettese. A szocialisták közül senki sem tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a fórumon, és megnyugtassa az elkeseredett, dühös lakókat.

A hatóság is ludas

Subasán, Baktóban, Tompaszigeten, a hattyasi, gyálaréti és tápai zártkertekben alig van olyan ingatlan, amely mindenben megfelel a szigorú építési szabályoknak. A törvények és rendeletek az elmúlt 20 év alatt rengetegszer változtak, módosultak, a hatóság pedig hallgatólagosan sokszor szemet hunyt a gazdasági és szociális okokból odaköltöző lakók szabálytalan építkezései felett, ők pedig abban a hiszemben”szabálytalankodtak”, ha lebuknak, majd kifizetik a bírságot és ezáltal minden le lesz tudva. Nem így történt. Miért vannak ezek az emberek rákényszerítve, hogy gyümölcstárolóban és szerszámkamrában lakjanak, törvényesen 27 négyzetméteren. Miért adtak utcaneveket, miért lehet állandó lakcímre bejelentkezni, minek a gyümölcstárolókhoz vezetékes gáz, telefonvezeték internettel, artézi víz, villany és közvilágítás, kérdezte az egyik kiskertes. A terület jogi státusa zártkert, mezőgazdasági övezet, 3 százalékos engedélyezett beépíthetőséggel. Ennek megfelelően hivatalosan itt minden ház gazdasági épület vagy gyümölcstároló. Mindenki tudja, hogy üdülő- és lakóházak állnak, épülnek Subasán, közülük sokban életvitelszerűen laknak is. A területet csak akkor nyilvánítják üdülőövezetté, ha teljesen közművesítik. Víz, villany, szemétszállítás, sok helyen telefon, műholdas antenna már van, csak a csapadékvíz-elvezetés és a szennyvízhálózat hiányzik. Ha ez is meglenne, akkor akár 15 százalékos is lehetne a beépíthetőség.

Az önkormányzatnak nincs mérlegelési joga

A meglévő infrastruktúrát az ott lakók saját erejükből építették ki, nem vártak a kormány vagy az önkormányzat segítségére, támogatására, ezért is tartják most igazságtalannak és méltánytalannak a hivatal hajthatatlanságát, miközben az önkormányzat hivatalnokai kitartóan csak azt ismételgetik, nincs mérlegelési joguk, végre kell hajtani a jogszabályok követelését, be kell tartani a törvény betűjét. Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő számára régtől fogva ismerős a probléma, hiszen Tompaszigeten a 675 ingatlanból 309 esetében túlépítkezést állapítottak meg az ellenőrök. Társadalmi jelenségről van szó, állapította meg Mórahalom polgármestere, az idő túlhaladta a jogszabályt, ezért indokolt lenne módosítani az ominózus 3 százalékos beépítettségi arányon. Nem arról van szó, hogy az itt lakók egy része jogellenes magatartást tanúsít, egyszerűen rákényszerülnek erre, fogalmazott. A kiskertek lakói nevében felszólalók meg a jelen lévő képviselők is egyetértett abban, hogy a Belügyminisztériumnál kezdeményezni kell az idevágó törvény mielőbbi módosítását, ugyanakkor a szegedi közgyűlésnek is már februárban – a jogszabály erre lehetőséget ad –, meg kellene tárgyalnia az ügyet. Erre tavaly történt egy kísérlet, de a szocialisták nem támogatták a javaslatot, sőt a jobbikos, meg Tápé Fidesz-KDNP-s képviselője sem szavazta meg.

Mi lesz a bontásra ítélt házakkal és lakóikkal?

A fórumon jelen lévő Tóth Péter elmondta, a Jobbik azért nem támogatta az előterjesztést, mert az kötelezte volna a kiskertek lakóit a csatornahálózat bekötésére, ami családonként 3 millió forintba kerülne. Nem akarták ezt a lakosokra terhelni. A radikális párt támogatja a felsőbb jogszabály módosítását, ugyanakkor helyi szinten is szorgalmazni fogja a 3 százalék megváltoztatását. A lakók többsége arra volt kíváncsi, mi lesz azokkal, akiknek az ingatlanát már bontásra ítélték. Az építési iroda képviselőjétől nem sok biztatást kaptak, hiszen nekik nincs mérlegelési lehetőségük, a megkezdett ügyeket viszont be kell fejezniük. A felszólalók azt szeretnék elérni, ha haladékot kapnának addig, amíg az ügyüket felkaroló képviselők nem intézkednek és csikarnak ki valamilyen kedvező megoldást. Erre a jelen lévő képviselőktől ígéretet is kaptak. A lakóknak most már csak a másik tábor – a szocialisták – képviselőit kell meggyőzniük arról, hogy ők is támogassák ügyüket, és szavazzák meg helyi szinten a beépítési százalék felemelését 3-ról 10 százalékra. Első körben ez a legfontosabb, aztán ráérnek az évtizedek alatt kialakult helyzetet orvosolni, új jogszabályokat alkotni. Mindezt azonban a kiskertek lakóinak, az ottani családoknak a legkisebb megrázkódtatása, kellemetlensége árán kell végrehajtani, vonta le a tanulságot Nógrádi Zoltán.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.