Új program a fiatalságnak a fiatalsággal

A rendszerváltás óta nem volt arra példa, hogy az ifjúságot érintő kérdésekbe maguk az érintettek is részt vehessenek, sőt javaslataikat akár be is építsék a készülő programba. Talán ez a legújszerűbb eleme a készülő Új Nemzedék Jövőjéért Programnak, ami őszre készülhet el. Mihalovics Péter miniszteri biztossal a megyeházán beszélgettünk, ahol ifjúsági szervezetek tagjainak és szakembereknek ismertette a tíz témakört tartalmazó program vitairatát.

- Mit takar pontosan az Új Nemzedék Jövőjéért Program , melyet több vidéki városban ismertetnek? Melyek a legfontosabb elemei?

- Az a célunk, hogy az év második felére a kormány asztalára rakjunk egy olyan ifjúságpolitikia stratégiát, ami tervezhetővé teszi a források elosztását, illetve az ifjúsági háttérintézmények racionalizálását vagy akár újraszervezését. Ezt a programalkotó folyamatot három lépcsőben képzeltük el, első lépésként egy vitairatot mutattunk be két héttel ezelőtt Budapesten, amit egy országjárásra viszünk a következő hetekben. Megyei jogú városokban, régiós központokban próbálunk konzultálni a szakma képviselőivel, többek között a fiatalokkal, referensekkel, civil szervezeti vezetőkkel és az ő ötleteiket, építő javaslataikat összegyúrva kívánjuk lerakni azt a programot az asztalra, ami az új nemzedék programja lesz.

- Mennyire határozhatóak meg konkrét célok, vagy inkább irányvonalakat fog ez tartalmazni?

- Abban bízunk, hogy a program egy olyan keretet fog tudni adni a magyar politikai döntéshozók számára, mely lehetővé teszi azt, hogy amikor az ország ügyeiről döntenek a kormányzati szereplők, a parlamenti többség, akkor mindig szem előtt tartják az új nemzedék igényeit és lehetőségeit. Mi azokat az értékeket és érdekeket próbáljuk becsatolni ebbe a döntéshozatali rendszerbe, amelyek megfogalmazódnak az ifjúsági szakma és a fiatalok részéről annak érdekében, hogy egy reményteli Magyarországot tudjunk építeni a fiataloknak.

- Akkor a készülő program kapcsán érdekképviseletről is beszélhetünk, például a rezidenseknél vagy akár egy konkrét szervezetnél?

- Ha valaki elolvassa a vitairatunkat, akkor láthatja, pont az a lényege, hogy kizárólag a fiatalok, a korosztály képviselői hallatják a hangjukat. A stratégiaalkotás folyamatában most először nem arról volt szó, hogy minisztériumi dolgozók mondják meg, hogy merre van az előre, hogy mit is akarnak a fiatalok, hanem ők maguk. Kizárólag a 14 és 35 év közötti korosztály jeles képviselői vesznek részt ebben a munkában, így például a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖOK) elnöke, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke, a Fiatal Vállalkozók Országos szövetségének vezetője, illetve DJ-k és fesztiválszervezők. Őket kértük meg, hogy az általunk meghatározott tíz területen mondják el a véleményüket, tapasztalataikat és problémáikat, továbbá fogalmazzanak meg számunkra megoldási javaslatokat. Ezeket megvitatjuk s továbbgondoljuk, hogy a parlamenti munka folyamán ebből konkrétan realizálható projektek valósulhassanak meg.

- Sokszor azt halljuk, hogy a fiatalok passzívak, különösképpen a közéleti kérdésekben. Mik az eddigi tapasztalatok, sikerült-e megszólítani őket, elérni, hogy elmondják véleményüket?

- Azzal, hogy bevontuk őket már a program előkészítési fázisába, máris közelebb hoztuk a közügyeket hozzájuk. A

facebookon

és az

interneten

egy elég erős nyomulásba kezdtünk, emellett részt vettünk például a VOLT Fesztiválon. Ettől a korosztálytól ugyanis nem várható el hogy ők nyissanak a politika felé, nekünk kell feléjük fordulnunk. Az is fontos szerintem, hogy egy fiatal foglalkozik az érintett korosztállyal, s már pusztán ezzel elért valamit a mai kormány. Ez egy olyan lépés, ami eltér a korábbi húsz év gyakorlatától. Azt veszem észre, hogy ez szimpatikus a korosztálynak, s talán könnyebben megtaláljuk azt a hangot, amivel az ő véleményük hatékonyabban juthat el a döntéshozókig.

- A szegedi konzultáció a harmadik volt, érkeztek-e már konkrét javaslatok a résztvevőktől, melyeket érdemes lehet beépíteni a programba?

- Veszprém volt az első állomás, majd ezt követően Miskolcon jártunk. E két helyszínen elhangzottak már olyan javaslatok, melyek a vitairatban megfogalmazott ötleteket egészítették ki például a pályaorientációs rendszer kialakításával kapcsolatban. A HÖOK elnöke javaslatot tett egy ilyen rendszer kialakítására, ezen kívül Miskolcon a roma gyerekek integrációjával kapcsolatban fogalmazódtak meg hasznos észrevételek. Majd a rendszer végleges kidolgozásakor az ott elhangzottakból be fogunk építeni bizonyos elemeket az Új Nemzedék Jövőjéért Programba.

- Hogyan látja, mennyire fogják komolyan venni a fiatalok ötleteit, kéréseit, hiszen generációs szakadékról is beszélhetünk?

- Szerintem ez létkérdés, és nem csupán a fiatalok, hanem az ország egészének szempontjából az. Abban hiszek, hogy a fiatalok versenyképessége nem egészen arról szól, hogy az egyén versenyképes-e, hanem valahol az ország versenyképességét is jelenti. Azáltal, hogy a fiatalok megfelelő tudással rendelkeznek, azzal nemcsak a szűkebb környezetük versenyképességét, hanem az országét is növelik. Ebből következik, hogy a politikusoknak vagy bármilyen döntéshozónak figyelemmel kell lennie arra, hogy az ő helyzetük jobb legyen a döntések által. Ezzel az ország egészének tesz jót.