PestiSrácok: milliárdok sorsa vész homályba a szegedi piac ügyében

A PestiSrácok.hu olyan okiratok birtokába jutott, melyek bűnszövetségben elkövetve bűncselekmények egész sorát vetik fel a Mars téri piacberuházás kapcsán.

További részletek az Echo TV Híradójában hétfőn este 20 órai kezdettel!

Meghamisított pályázati adatlap, kisemmizett vállalkozók, engedély nélküli bontások, semmibe vett bírósági ítéletek, jogtalan használatba vétel és a mindent elintéző táskás emberek – így foglalta össze röviden a Mars téri piac ügyét a PestiSrácok.hu.

Az 1,9 milliárd forint értékű piacberuházást már a Nemzeti Nyomozó Iroda és az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) is vizsgálja, nem más miatt, minthogy a szegedi önkormányzat jogszerűtlenül nyújtott be pályázatot és igényelt fejlesztési forrást az érintett területre.

A 4500 négyzetméter alapterületű új piacot 2010. szeptemberében, az önkormányzati kampány hajrájában adta át Botka László, büszkén hirdetve a 3,3 milliárdos belvárosi rehabilitáció meghatározó elemét. A dolog szépséghibája, hogy az 1,9 milliárd forint uniós támogatással megépült komplexum használatba vételi engedélyt csak idén februárban kapott. A konfliktus a helyi árusok és az önkormányzat között robbant ki, aminek nyomán – mivel a terület perek tárgyát képezte – a projekt lebonyolítója is kizárt volt a pályázati feltételeknél, mégis úgy utalták át a száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégnek a támogatást, hogy az közben végrehajtás alatt állt – írja a PestiSrácok.hu.

A piac rehabilitációjának régi terveit az ország uniós csatlakozása mozdította el a megvalósítás felé, így a szegedi önkormányzat a Dél-alföldi Operatív Program funkcióbővítő város rehabilitációjára pályázott. Jogtalanul, mivel per- és igénymentes területként jelölték meg a pályázatban a piacot. Botka László és a címzetes főjegyző büntetőjogi felelősségük teljes tudatában írták alá, hogy az érintett terület a kiírásnak megfelel, többek között per- és igénymentes.

Botka Lászlónak több év alatt sem sikerült megegyeznie a Mars téri árusokkal a piac felújításának ügyében, így inkább a „szegedi módszerhez” nyúlt: kompromisszum helyett a szőnyeg alá söpörte és letagadta a problémákat. A piactéren négy beton alappal megépített, önálló ingatlan státuszú üzlethelyiség állt, melynek tulajdonosaival az ésszerű megállapodás helyett a szocialista városvezetés inkább az évekig húzódó pereskedést választotta.

A per az ingatlanok bontásáról 2007 és 2012 között zajlott, 2009 októberében a már másodfokon eljáró Csongrád Megyei Bíróság kimondta, hogy új első fokú eljárást kell lefolytatni. Botka ismét az erő eszközéhez folyamodott: 2009 novemberében éjszaka ledózeroltatta az összes felépítményt, azon a jogalapon, hogy Botka ügyvédje akadály nélkül arrébb helyezhető ingóságnak minősítette őket.

A több milliós árukészlettel együtt lerombolt üzletek tulajdonosaira gondolva a vajszívű szegedi önkormányzat 100 milliós törzstőke emelést hajtott végre a Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft.-nél a kártalanítások címén. Ebből az összegből mindössze két kereskedőt fizettek ki, kevesebb, mint 30 millió forint értékben. A többi 70 millió forint sorsa jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálatának tárgya.

A pályázatban leírt hazugsággal nem érnek véget a szabálytalanságok a Mars tér ügyében: a város rehabilitációs vidékfejlesztési pályázatok projektjeinek lebonyolításában nonprofit szervezetek vehetnek részt, a Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft., hiába nem nonprofit szervezet, mégis ott szerepel a partnerek között. A problémát 2010 májusában egy konzorciumi szerződés módosítással küszöbölték ki, a Piac Kft.-t a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.-re cserélték. Újabb baki, hogy a konzorciumi szerződés módosítás dátuma 2010. május 10-e, szövegezése szerint a szerződés 2009. május 15-től érvényes a projekt lezárásáig.

2010 augusztusában egy ügyvédi iroda is rámutatott, hogy a projekt szabályszerűen nem támogatható, mégpedig azért, mert a fejleszteni kívánt terület nem permentes és nem igénymentes. A megfelelő pozíciókat elfoglaló szocialisták hálójában ez az információ is elsikkadt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011 októberében 600 millió forint támogatási összeget utalt át annak a Piac Kft.-nek a számlájára, amelyet a pályázati feltételeknek való meg nem felelés okán kicseréltek a konzorciumi szerződésben.

Az ügy friss fordulatai azt bizonyítják, hogy a gazdagokat megfizettetni kívánó Botka továbbra sem hajlandó a tisztességes utat járni: a közhiteles ingatlan nyilvántartáshoz csatolt térképről érvényes bontási engedély híján, egyszerűen letörölték a négy, mai napig használati jogosultsággal rendelkező Mars téri ingatlant, mintha azok sosem léteztek volna.

A térképvázlat a használatba vételi engedély melléklete, rajta a dátum 2017 februárja. Ez azt jelenti, hogy a megújult szegedi piac úgy működik immár hetedik éve, hogy a használatba vételi engedélyt csak idén kapta meg, a beruházás hivatalosan csak 2017-ben zárult.

Joggal merül fel a kérdés, hogy miként tudtak egyáltalán elszámolni az 1,9 milliárd forintos fejlesztési forrással? Kik és hogyan ellenőrizték a projekt megvalósulását?

Az ügy sunyi kezelésére vonatkozó kérdésre könnyen megtalálható a válasz, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program első ciklusában építették ki Gyurcsányék a kistérségi megbízottak hálózatát, mintegy 170 fővel, és hét regionális koordinátorral. A szegedi projektben érintett dél-alföldi regionális koordinátor Kömíves Benedek volt, akit a PestiSrácok.hu szerint akkoriban „a „szegedi szocik, illetve Ujhelyi táskás embereként” emlegettek. Kömíves neve a Szeviép egyik leányvállalatához, a MITT Zrt.-hez is kötődik, valamint számos, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején megvalósult beruházáshoz is. A Mars téri piacberuházás esetében felmerül egy bizony B. monogramú táskás ember érintettsége is.

Napjainkra az ügy még közelről sem zárult le, hiába mondta ki 2012-ben a Kúria, hogy a 2009-es dózerolás jogszerűtlen volt, a kereskedők nagy része máig hiába fut a pénze után. Az ügyben jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda és az OLAF vizsgálata mellett egy pótmagánvádi büntető per van folyamatban, amit az egyik ingatlantulajdonos kereskedő indított épülete jogtalan lebontása miatt.

Ez a per annak ellenére, hogy kúriai határozat mondja ki, jogtalan volt az engedély nélküli dózerolás, abszurd módon ötödik éve húzódik első fokon. Egyelőre remény sem látható az ügy lezárására. Érdekesség ehhez, hogy az ügyet tárgyaló bíró édesapja 2014-ig a Szolnoki Törvényszék elnöke volt, most ugyanott, a Jászság központjában tanácsvezető bíró. Mint tudjuk, Botka Lajosné pedig hosszú éveken keresztül Szolnok város polgármestere volt, Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt édesanyja – írja a PestiSrácok.hu.

23 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    23. varosi
    2017. augusztus 29., kedd, 09:06
    Válaszolok

    Jaj szegény nyuggerek az első mondat után elvesztették a fonalat. Neki ez már sok. Sokkal jobb az ingyen pörkölt és a táncikálás. Meg, hogy az őstermelőket kiszorító piacon órákig beszélgetnek, azután a szökőkútnál pihokélnek.

  • '>
    22. szatyorszentelő
    2017. augusztus 29., kedd, 08:25
    Válaszolok

    Azért komoly oknyomozó munkát végezhettek a prostisrácok, mire kiderítették, hogy Botka Lajosné Botka édesanyja! Le a kalappal!

  • '>
    21. szatyorszentelő
    2017. augusztus 29., kedd, 08:22
    Válaszolok

    19. Almási Károly

    Orbán úr ( 🙂 ) gondoskodott arról, hogy a magyar adófizetők fizessenek meg mindenért, amikor törvénybe iktatták, hogy ha vissza kellene az Uniónak fizetni valamit, az a lakosságra hárítható. Te nem itt laksz, hogy ezt nem tudod?
    Amúgy az az érdekes, hogy olyan esetekben, amikor a pénzt felvették, és nem épült meg, amire kapták, valahogy még nem hallottam, hogy vissza kellett volna fizetni?! Itt megépült a piac, a pénzt arra használták, amire kapták. Csak Bíró Sanyi meg egy-két cimborája nem gazdagodott meg a rozzant kalyibákból, amit fillérekért vásárolt össze, gondolván, hogy most nagy üzletet csinál. Az pedig bizonyára a véletlen műve, hogy választások előtt jut ez valakinek az eszébe, cirka 10 év után.