700 ezer ember jövőjét érintheti a szegedi Science Park + FOTÓK

lezerkutatas_tudomanyos_konferencia03_gs

2019-ben nyithat meg az ELI mellett kialakítandó Science Park – jelentette ki Szabó Gábor kedden, az SZTE Rektori Hivatalában, ahol „A lézerkutatás, mint a délkelet-magyarországi gazdaságfejlesztés motorja” címmel tartottak konferenciát.

A tudományos értekezés a Rákóczi Szövetség Szegedi Szervezete és a Szegedi Tudományegyetem közös szervezésében jött létre. Polner Eörs, a szervezet alelnöke köszöntőjében ismertette, a szövetség egyik célkitűzése a határon túli magyarság identitásának erősítése. Mivel az ELI által Szeged és az ország egyaránt erősödik, ezért nem csak hazai, hanem határon túli magyar és külföldi vállalatok is felfigyelhetnek a lézerközpontra, és a körülötte épülő Science Parkra.

Három hete adták át az ELI-t, ami egyedül nem hozná a várt gazdasági fejlődést, ezért szükséges kialakítani a Science Parkot” – ezt már Szabó Gábor mondta. A rektor hozzátette, az egyetem a piaci partnerekkel közösen részt vesz majd az övezet mindennapjaiban, ugyanis azok kutatócsoportok nélkül nem lehetnek sikeresek. A pénzügyi megtérülést így sem rövid időn belül, hanem hosszútávon kell várni.

„A dél-alföldi régióban 300 ezer, míg a határon túl 400 ezer főt érint a beruházás” – folytatta Szabó Gábor, aki kijelentette, a területrendezést még az idén elvégzik, és azt szeretnék, ha 2019-ben megnyílna az új tudományos és innovációs park.

Kemény Lajos rektorhelyettes arra mutatott rá: az ország három legjobbja között regisztrált egyetem a 7200 alkalmazott foglalkoztatásával a régió legnagyobb vállalatával számít. 12 karon folytatnak oktatást, klinikai központot üzemeltetnek és az elkövetkezendő négy éven belül összesen 47 milliárd forint fejlesztési forrásra számítanak.

A Science Park Németország számára is fontos, mivel hazánkban számos német vállalat működik, a beáramló külföldi tőke egynegyede tőlük származik. Ennek kapcsán Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara képviselője ismertette, a kamara partnerkeresésben, támogatásokkal és a német követelményeknek megfelelő képzéssel segíti az itteni német vállalatokat és a magyar cégek németországi kapcsolatépítését.

A ZEISS több mint 160 éve járul hozzá a technológia előrehaladásához a félvezető-, autó- és gépipar, az orvosbiológiai kutatás és az orvostechnika, valamint szemüveglencsék, fotó és film objektívek, távcsövek és planetáriumok számára. A német székhelyű cég a világ több mint 40 országában van jelen, kereken 40 termelési és több mint 50 szerviz és értékesítési telephellyel, valamint 20 kutató és fejlesztő telephellyel. Az éves árbevétele összesen 5 milliárd euró, aminek 10 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítja. Herbert Schaden vezérigazgató-helyettes elmondta, bízik benne, hogy a Szegedi Tudományegyetemmel is kötnek megállapodást a jövőben.

Stephen Nickell, a Zeiss vezető termékmenedzsere kifejtette, ők készítették a MultiSEM-et, a világ leggyorsabb elektronmikroszkópját, ami az idegtudományokban alkalmazható a sejtek kapcsolatainak feltérképezésére. Még elhangzott: a cég a technológia továbbfejlesztésében fontosnak tartaná az együttműködést a szegedi egyetem kutatóival a neurobiológia, az orvostudomány és a szoftverfejlesztés területén.

Végül Tamás Gábor tartott előadást „A MultiSEM lehetőségei az emberi agykéreg felfedezésében és kapcsolódása a Nemzeti Agykutatási Programhoz” címmel.

8 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    8. Fidesz szavazó
    2017. június 14., szerda, 08:34
    Válaszolok

    Carl Zeiss AG, nem hangzik rosszul!

    De pl. a 3M Health Care, vagy az AMGEN cégek még munkanélküli diplomásoknak is válaszolnak a Szeged és Hódmezővásárhelyen jelenleg meglévő infrastruktúrán alapuló jövőbeni teoretikus beruházási lehetőségekkel kapcsolatban.

    A laikus ember -mint én- azt gondolhatja, hogy a Modern Városok Program 50-70 milliárdos fejlesztései után, az esélyeink még tovább nőnek!

    Mindenesetre az általam mért 3/40, 7,5%-os céges (nemzetközi gyógyszeripar, orvostechnikai gyártók) válaszarány, Szeged és Hódmezővásárhely városok „önéletrajzaira” szerintem nem is rossz.

    Reméljük a legjobbakat, de addig is dolgozzunk, mert csak arra alapozható a jövő.

  • '>
    7. NP
    2017. június 13., kedd, 22:57
    Válaszolok

    SP

    Ígérte valaki, hogy az ELI jól fizető munkát fog adni mindenkinek a teknővájótól a zongorahangolóig?
    Az általános iskolát végzettek pedig ne a tudományos kutatásban hanem az építőiparban akarjanak elhelyezkedni.

  • '>
    6. okosabbnálam
    2017. június 13., kedd, 21:54
    Válaszolok

    5. SP
    Mit szerettél volna mondani? Nem akarsz tolmácsot kérni? 🙂

  • '>
    5. SP
    2017. június 13., kedd, 21:22
    Válaszolok

    Azért nem olyan szép az a menyasszony. Szegeden a 6 általánostól a gimnáziumi érettségi végzettségűek intervallumnak, 50 év felettieknek, EMBEREK(!) halmazának, mit is jelenthet az ELI?

    A nagy többségnek, az átlag szegedi polgárnak semmit.
    A mélyszegényeknek, a hajléktalannak úgyszintén.

    A prolikkal mi lesz a tanácselnök élhető városában?

  • '>
    4. NP
    2017. június 13., kedd, 17:58
    Válaszolok

    csíkos

    “science hotel üresen áll
    a jozsef attila sugáruton
    bocsika” – talán azért is, mert a Petőfin van…..

    Neked, mint a szegedma leendő újságírójának azért ezt illene tudni……

  • '>
    3. csíkospólós :))
    2017. június 13., kedd, 17:50
    Válaszolok

    science hotel üresen áll
    a jozsef attila sugáruton
    bocsika

  • '>
    2. CsavardiSamu
    2017. június 13., kedd, 16:43
    Válaszolok

    Még jó, hogy nem az olyan agytrösztökön múlnak a dolgok, mint te. 😉

  • '>
    1. Csikosabbb
    2017. június 13., kedd, 15:03
    Válaszolok

    Kamu $$ i az egész projekt