Orbán: a népszavazás nem pártügy, hanem nemzeti ügy

A kvótanépszavazás nem párt-, hanem nemzeti ügy, "ne kockáztassuk Magyarország jövőjét" - mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben, az őszi ülésszakot megnyitó napirendi előtti felszólalásában, amelyben jórészt a migrációról és az október 2-i referendumról beszélt.

A népszavazás céljának Magyarország megvédését nevezte, rögzítve: Magyarország büszke lehet arra, hogy az egyetlen európai állam, ahol az emberek népszavazáson elmondhatják a véleményüket. A referendum - mondta a kormányfő - nemzeti ügy, ebben a kérdésben nincs jobb- vagy baloldal, csak magyar emberek és magyar jövő van, "nincs pártügy, csak pártok felett álló nemzeti ügy". Hangsúlyozta azt is: sokat dolgoztak és küzdöttek, hogy végre megint legyen jövője az országnak, ezért azt kérte, "ne kockáztassuk Magyarország jövőjét". "A kvótanépszavazással meg akarjuk változtatni a brüsszeli bizottság által már meghozott döntéseket", amelyek közül kiemelte: felső határ nélküli, automatikus bevándorlószétosztási mechanizmust akarnak megvalósítani, és könnyítenék a családegyesítés folyamatát. Brüsszelnek azonban ez sem elég - folytatta -, "cselre készülnek", mert ha nem boldogulnának a nemzetállamokkal, akkor majd boldogulnak a baloldali városokkal, hogy majd azok befogadják a migránsokat. "Ha nem boldogulnak Magyarországgal és Budapesttel, akkor majd leboltolják Zuglóval, Salgótarjánnal vagy Szegeddel, (...) most fog eldőlni, lesznek-e, és ha igen, hol lesznek migránstelepek" - mondta Orbán Viktor, aki ezért a baloldali vezetésű településeken élőknek is azt tanácsolta, hogy menjenek el szavazni október 2-án. A kvótareferendum nemcsak egy országos népszavazás, hanem 3200 helyi népszavazás is, mert Brüsszel terve nemcsak az országot fenyegeti, hanem a településeket is - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor

arról is beszélt, hogy a modernkori népvándorlás eredményeként Nyugat-Európában az élet részévé vált a terror és az erőszak. A terror beköltözött Európába - mondta, példaként említve a nizzai és a németországi kisvárosokban történt terrorcselekményeket. Ami Belgiumban, Franciaországban, Németországban megtörténhetett, az bárhol megtörténhet az Európai Unióban - hangsúlyozta. Szerinte nem véletlenül recseg Európa hagyományos politikai ácsolata, a bajt azok a pártok és kormányok okozták, amelyek naivitással válaszoltak a bevándorlás által okozott kihívásokra. A kormányfő hibának tartja, hogy Brüsszel naivitással válaszolt ezekre a kihívásokra, és szerinte erre a jóindulat sem mentség. "A naiv politika bódulatot okoz, elveszi a cselekvőképességünket, és végül bajt hoz a fejünkre. Ma ez a naivitás Brüsszelben általános" - fogalmazott. Hozzátette: Brüsszelt ködként üli meg a hiú remény, hogy a dolgok maguktól visszazökkenek a korábbi jómódú és biztonságos állapotukba. Azt gondolják - folytatta -, hogy a 440 milliós Európának meg sem kottyan néhány milliónyi muszlim migráns. "Tévednek. Ez a remény hiú ábránd, délibáb és naiv önáltatás, a dolgok maguktól nem javulnak meg, hanem súlyosbodnak" - hangoztatta. Orbán Viktor úgy összegzett: az Európai Uniónak fel kell végre ébrednie. A miniszterelnök ezért - mint mondta - a pozsonyi EU-csúcson is fel fog lépni "a naiv és veszélyes" bevándorláspolitika ellen, amely helyett reális, valóságismereten alapuló, erőt felmutató önvédelmi migránspolitikát javasol. A brüsszeli politika ugyanis civilizációs katasztrófához vezet - indokolta -, amely lassan, de feltartóztathatatlanul halad, és "úgy veszíthetjük el európai értékeinket, mivoltunkat, ahogyan a békát főzik meg a lassan felforrósodó vízben". Egyre több lesz a muszlim, és Európára többé nem lehet ráismerni - vetítette előre, jelezve, "ha most nem leszünk képesek változtatni, akkor (...) matematikai pontossággal meg tudjuk mondani, milyenek lesznek Európa nagyvárosai két-három évtized múlva". "Amit eddig láttunk a népvándorlásból, csak a bemelegítő körök voltak, az igazi mérkőzés még előttünk áll" - hívta fel a figyelmet, utalva a várható jelentős afrikai népességnövekedésre. Azt is hangoztatta ugyanakkor, hogy a migránsok maguk is áldozatok, a helyi konfliktusok és a hamis ígéretekkel kecsegtető politika áldozatai. Szerinte azonban a magyar migrációs politika az észszerűsége mellett erkölcsileg is megalapozott, hiszen "nincs kő a szívünk helyén". A segítséget kell odavinni, ahonnan a bevándorlók jönnek, nem pedig a bajt idehozni - fogalmazta meg a magyar álláspontot. Kijelentette továbbá: a tagállamok szintjén kell megerősíteni az Európai Uniót, annak alapját ugyanis a tagállamok és nem a brüsszeli intézmények adják. "Térjünk vissza a nemzetek Európája koncepcióhoz" - szavai szerint ez lesz a magyar javaslat a szlovák fővárosban, az uniós csúcson. A kormányfő hangsúlyozta: gazdaságilag is meg kell erősíteni a közösséget, amelynek versenyképessége globális szinten hatalmasat csökkent az elmúlt évtizedben. Nem kilépni akarunk, hanem meg akarjuk javítani - mondta az unióról, hozzátéve: ma a magyarok és a lengyelek hisznek leginkább az EU-ban. A miniszterelnök kitért a Brexitre is, úgy fogalmazva: nem az uniós kilépés mellett szavazó Nagy-Britanniáért kell aggódni, mert a világ hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkező ország biztos lábakon áll, és tudja, mit akar. "Nekünk nem London okozza a fejtörést, hanem Brüsszel" - fogalmazott, hozzátéve, értelmezése szerint a Brexit "az európai politika kudarca, Brüsszel csődje". Orbán Viktor azt is szóvá tette, hogy az EU önvizsgálat helyett a sértődöttet játssza, holott az uniós vezetőknek minden eszközük megvolt ahhoz, hogy együtt tartsák az európai közösséget. Megjegyezte, "népszerű és olcsó dolog lenne elverni a port"

Jean-Claude Junckeren

, az Európai Bizottság elnökén - akinek kinevezését Magyarország nem is támogatta -, de most nem belső leszámolásra, hanem értelmes vitákra, azok értelmes lezárására és egységre van szükség Európában. A kormányfő szerint nemcsak a britek elégedetlenek, hanem egész Európa "vitatkozik, ágál és forrong". A miniszterelnök az őszi ülésszak első napján az előző parlamenti ciklus közepe óta elvégzett kormányzati munkáról is számot adott. Úgy fogalmazott: "sokat dolgoztunk, és ennek eredményeként jó úton, jó pályán haladunk, végre megint van jövőnk, van miben reménykedni". Előrébb tartunk, mint négy éve, "munkás évek állnak mögöttünk", a magyar emberek közös építményének alkatrészei jól vannak összeillesztve, "ismét egy közösség, egy nemzet vagyunk" - értékelt. Az eredmények közül kiemelte: az ország pénzügyeit rendbe tették, az áremelkedéseket és a munkanélküliséget megfékezték, emelkedik a foglalkoztatottság, nőnek a bérek, megvédték a rezsicsökkentést, és az iskolakezdés is egyre kevésbé terheli meg a családokat. "A gazdasági mutatóink jól alakulnak, ennek még az IMF is örülne, ha nem küldtük volna őket haza" - fogalmazott, célul tűzve, hogy egyetlen családnak se jelentsen gondot a megélhetési költségek előteremtése, mindenki léphessen egyet előre évről évre. A miniszterelnök beszélt az olimpiai sikerekről is; azt mondta: "megemeljük a kalapunkat minden magyar versenyző előtt, a bajnokok előtt pedig fel is dobáljuk". Büszkék vagyunk rájuk, köszönjük, hogy ismét megmutatták nekünk, milyen nagyszerű érzés magyarnak lenni - közölte.