Két nap, két program Szegeden a tehetségekért + FOTÓK

A globalizált világban legalább olyan éles küzdelem alakult ki az emberi agyért, mint a technológiákért - mondta B. Nagy László kormánymegbízott a Szent-Györgyi Albert Tanulmányi Verseny kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Immár második alkalommal rendezték meg a Nobel-díjas tudósának emléket állító viadalt.

A középiskolás tehetségek felkarolása, mentorálása, Szegedre csábítása, illetve Magyarországon tartása a célja annak a két tehetséggondozó kezdeményezésnek, melyekről közös sajtótájékoztatón számoltak be a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány vezetői, képviselői. Az SZTE immár második alkalommal rendezte meg a Nobel-díjas tudósának emléket állító, középiskolás csapatok számára kiírt Szent-Györgyi Albert Tanulmányi Versenyt. Ezen Magyarország, Vajdaság és Temesvár 16 középiskolájának 23 együttese mérte össze tudását. A résztvevőknek

Szent-Györgyi Albert

és

Klebelsberg Kunó

kultuszminiszter életművéből is fel kellett készülniük, és idén a biológia, a kémia és a fizika mellett a humán tudományok is nagyobb szerepet kaptak. A november 29-i eseményt

Szabó Gábor

rektor „a tehetséggondozás manifesztációjaként” mutatta be. Az akadémikus legalább ilyen fontos programként beszélt a Szegedi Tudós Akadémiáról, melynek keretében két napra Szegedre érkeztek az ország legjobb biológiatanárai, biológiában legeredményesebb diákjai. "Az SZTE is szeretne tehetséges fiatal hallgatókkal dolgozni a jövőben, hiszen az egyetem színvonala nemcsak az oktatói gárdán, hanem a tanítványokon is múlik" – szögezte le a rektor.

Varró András

tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnöke elmondta, az SZTE által 2012-ben 9 Nobel-díjas tudós részvételével rendezett Szent-Györgyi Albert-emlékkonferenciáig nyúlnak vissza az alapítvány kezdeményezésének gyökerei. Az akkori siker adta az ötletet, hogy folytatásra van szükség, mégpedig egyrészt az orvosbiológiai kutatásokra való fókuszálással, másrészt pedig az összehangolt utánpótlás-neveléssel. Céljuk mindezek jegyében a szegedi egyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (tudományos) munkájának segítése (a kuratórium is a két intézmény vezetőiből áll). Úgy fogalmazott, az universitas és az alapítvány két szilárd pillérként megteremtheti a feltételeket ahhoz, hogy minél tehetségesebb fiatalok tanulhassanak a jövőben Szegeden, valamint később ezek a tehetségek ne hagyják el az országot, illetve a várost. A Szegedi Tudós Akadémia projektjének nyitányaként – árulta el – az ország 30 legkiválóbb biológiatanára és a tárgyban legsikeresebb 100-150 diákja számára mutatják be a Tisza-parti orvosbiológiai kutatások műhelyeit.

A Szegedi Tudós Akadémia programjában egyetemi, kutatóintézeti mentorok veszik szárnyaik alá a középiskolás tehetségeket.

Vécsei László

, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja bejelentette, az ÁOK-n 17, míg az SZBK-ban 16 mentor kezdett el tevékenykedni. Nagy örömére ők a legkiválóbb tudományos teljesítményt nyújtó kollégák közül kerültek ki, akik büszkén vállalták fel a kezdeményezéssel járó pluszfeladatokat is. "Számunkra az az egyik legnagyobb érték, ha a fakultásra a legjobb fiatalok érkeznek. Úgy gondolom, Szent-Györgyi Nobel-díja mellett a jelenlegi kutatóink tudományos súlya is reális alapot teremt ehhez" – mondta az akadémikus. A programot azonban nemcsak az egyetemi vezetők és oktatók, hanem a középiskolai tanárok is roppant előnyösnek és kedvezőnek tartják. Minderről már

Gál Béla,

a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója beszélt. "A mai világban nagyon nehéz irányt mutatni a gyerekeknek, komoly segítséget jelent, ha sikerül felkelteni az érdeklődésüket, illetve érzik, hogy valahol megbecsülik őket" – hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette, az ország első számú biológiai tehetséggondozó gimnáziumaként különösen büszkén vesznek részt a munkában. A tehetséggondozás és a régió fejlődésének összefüggéseiről

B. Nagy László

Csongrád megyei kormánymegbízott szólt. Előremutatónak nevezte az alapítvány szándékát, hogy új típusú rendszerben gyűjtse össze, képezze a tehetségeket. "A globalizált világban óriási verseny folyik a tehetségekét. Legalább olyan éles küzdelem alakult ki az emberi agyért, mint ami a technológiákért. Maximálisan támogatom, hogy már a középiskolában, sőt, akár még korábban megkezdjük a tehetségeink mentorálását" – így a politikus. B. Nagy László kiemelte, minden tehetséggondozó programnak különös jelentőséget ad az ELI lézerközpont szegedi létesítése. Véleménye szerint Szeged és térsége olyan léptékű fejlődés előtt áll, mint az 1920-as években, mikor ide települt az egyetem. Rámutatott ugyanakkor, sürgető feladat a megfelelő szellemi háttér biztosítása, hiszen a központ és a mellette létesülő science park kapacitásait a mi fiataljainkkal kellene feltölteni.