B. Nagy László Dorozsmán: Vissza kell szerezni hazánk önrendelkezését + FOTÓK

„Magyarország akkor sikeres, akkor tud nagy tetteket véghezvinni, amikor lélekben egy közösséget alkot és bátor. El kell hinni, hogy az úton végig tudunk menni, és meg tudjuk teremteni azt a Magyarországot, amit megálmodtunk magunknak” – fogalmazott B. Nagy László kormánymegbízott a dorozsmai március 15-i ünnepségen.

„Százhatvanöt éve ugyanaz március 15-e üzenete: kiállás a nemzetért” – kezdte ünnepi beszédét

B. Nagy László

az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján rendezett kiskundorozsmai ünnepségen. A kormánymegbízott elmondta, március 15-e a magyar emberek lelkében akkor is piros betűs ünnep volt, amikor a naptárba nem lehetett beírni. B. Nagy emlékeztetett, a Rákosi-érában nem lehetett ünnepelni az 1848-as eseményeket, míg a Kádár-rendszerben csak a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében. „Az igazi értékről tudjuk, nem veszít megbecsültségéből akkor sem, ha eldugják, akkor se, ha eltagadják, akkor se, ha büntetés jár érte. A márciusi ifjak dicsősége, a magyarság öntudatra ébredésének napja olyan érték, amit mindenki egyformán becsül. A forradalom kitörése volt az a történelmi pillanat, amikor elhitte magáról egy nemzet, hogy képes kiállni a maga igazáért, képes megkapni a jussát, amivel az évszázadok tartoznak neki” – jelentette ki a kormánymegbízott. Emlékeztetett, bátorság, akaraterő és hit kellett az akkori magyaroknak ahhoz, hogy megfogalmazzák követeléseiket és megvívják harcukat. „Az akkori magyarokat erős hit hívta a dicsőséges tavaszi hadjáratba. Sorra nyerték a csatákat és meghátrált előttük a Habsburg-birodalom. Aztán bevette magát soraik közé a csüggedés. Megtörte erejüket a hiábavalónak érzett küzdelem. Elfogyott a bátorság, az akaraterő és leginkább a hit” – fogalmazott. Annak, hogy elbukott a szabadságharc a legfőbb oka az volt, hogy hitehagyott lett a nemzet. Ezt támasztja alá, hogy a szőregi csatában elestek a magyarok, hiába volt nagyobb létszámú a sereg, ekkor már nem hittek saját erejükben. „Ha arról kérdeznének, mi a legfontosabb dolgunk most, amit a szabadság, a hazaszeretet és a jövőért érzett felelősség diktál, azt kell mondanom, hogy a legfontosabb, hogy ne veszítsük el a hitünket” – közölte B. Nagy László.

A kormánymegbízott úgy látja, mai szabadságunk legnagyobb gátja az államadósság, ezért a jelen nemzedékének a feladata az, hogy visszaszerezzük az országnak az önrendelkezését, gazdasági és politikai téren egyaránt. Hozzátette, 2010-ben elindult Magyarország ezen az úton, igaz, vannak, akik akadályokat gördítenek, vermeket ásnak, megint mások pedig hazugságokkal igyekeznek szándékosan eltéríteni a megkezdett útról az országot és lakosait. „Nem először történik ez meg velünk, magyarokkal. Emlékezzünk csak arra, hogy az 1848-asokat utólag rebelliseknek nevezték, az 56-os forradalomról azt mondták, a csőcselék lázadása volt. Ma pedig egyre többször hallunk rosszallóan kétharmados parlamenti többségről, mintha valami szégyellnivaló volna abban, pedig sokkal inkább büszkének kell lenni” – hangsúlyozta. A kormány a kétharmados felhatalmazással alkotta meg az alaptörvényt, bevezették újból a családi adózást, állampolgárságot adtak a határon túli magyaroknak. B. Nagy elmondta, a kétharmad kellett ahhoz is, hogy átvállalják az önkormányzatok adósságainak nagy részét, bevezessék az egykulcsos adót, megsegítsék a devizahiteleseket, megadóztassák a bankokat, és csökkentsék a rezsit. A kormánymegbízott szerint ezek mindegyike fontos mérföldkő, melyek jelzik, jó úton halad az ország. „Az 1848/49-es szabadságharc is igazolta, hogy Magyarország akkor sikeres, akkor tud nagy tetteket véghezvinni, amikor lélekben is egy közösséget alkot és bátor. El kell azt hinni ma, hogy az úton végig tudunk menni, és meg tudjuk teremteni azt a Magyarországot, amit a rendszerváltáskor megálmodtunk magunknak” – zárta ünnepi beszédét B. Nagy László. Az ünnepi műsorban Gombos Antalné egy Petőfi-verset szavalt el, majd az Orczy István Általános Iskola diákjainak műsorát tekinthették meg az egybegyűltek. A megemlékezés hagyományosan koszorúzással zárult a művelődési ház előtti kopjafáknál.