Az unióból történő kilépés mellett érvelt a Jobbik Szegeden
A Jobbiknak az EU-val kapcsolatos véleménye nem új keletű, és az sem titok, hogy a radikális párt volt az egyetlen, amely a 2003-as népszavazás idején is a „nem” mellett kampányolt. A Jobbik most a kilépés módozatait fontolgatja. Erről beszélt Szegeden Gyöngyösi Márton, a párt országgyűlési képviselője.
Akkor nagyon egyoldalú kampány folyt az EU mellett, kizárólag a jó oldalait hangsúlyozták a csatlakozásnak, holott teljesen egyértelmű volt, hogy egy ilyen típusú döntés sokkal árnyaltabb megközelítést igényelt volna, érvelt a politikus. A Jobbik mindig is a nemzeti érdekérvényesítést hiányolta az EU-s tagságunk során. Óriásplakátokon arra buzdították a magyarokat, hogy nyissanak cukrászdát Bécsben, s azzal próbálták az EU irányában fennálló szkepticizmust feloszlatni, hogy továbbra is lehet majd mákos gubát enni az Unióban. A radikális politikus szerint ez a kampány a magyar választók teljes megszégyenítése volt. Megfelelő válasz is érkezett, hiszen nagyon alacsony részvétel mellett született egy enyhe többség.
Az Európai Unió is megváltozott
Ha a demokráciának van értelme, most azt kellene megnézni, hogy az emberek többsége mit mondott: vagy nem nyilvánított véleményt, vagy nemmel szavazott. Gyöngyösi meggyőződése, hogy ma már közel sem olyan Európai Unióról van szó, mint amilyenről szó volt 2003-ban. Ma nem a nemzetek Európája irányába halad az EU struktúrája. Teljesen központosított, föderalizált rendszer felé halad, van egy központ, ahonnan majd megmondják minden tagországnak, mit kell csinálnia. Magyarország minden héten pofonokat kap Európától, s most már egyértelmű, hogy nem csak a monetáris politikánkat irányítják Brüsszelből, hanem a költségvetési politikánkat is. India volt ilyen helyzetben az 1900-as évek elején a brit gyarmatbirodalomban.
A Jobbik szerint újra kell gondolni, átértékelni az Unióhoz való viszonyunkat, az uniós tagságunkat, valamint sürgősen alternatívákat keresni. Számunkra nem az a kérdés, érvelt Gyöngyösi, mi lesz Magyarországgal, ha kikerül az EU-ból, hanem az, milyen tragikus következményei lesznek, ha az ország benn marad. Látszik, hogy a kohéziós pénzekre nem nagyon számíthatunk, és Magyarország nem a nyertes pályán fog mozogni, hanem a vesztesek között is vesztes lesz a következő költségvetési ciklusban. A párt társadalmi párbeszédet szeretne kezdeményezni arról, hogy a lakosság hogyan képzeli el jövőjét az EU-n belül. Ha az Unió válsága odáig jut, hogy összedől az építmény, akkor Magyarország hogyan tudna egy alternatív pályán a szebb jövő irányába tekinteni.
A Jobbik aláírásgyűjtést fontolgat
Erről újabb népszavazást kellene kiírni – figyelembe véve tagságunk minden pozitív és negatív hozadékát. Azt is észre kellene vennünk, hogy alaposan megváltozott az EU jelenéről és jövőjéről alkotott kép is Európán belül. Magyarországon azonban született egy olyan furcsa döntés, hogy nemzetközi szerződésről nem lehet népszavazást tartani. Akkor ez örök időkre kőbe vésetett és megmásíthatatlan, teszi fel a szónoki kérdést Gyöngyösi. A következő lépés az lenne, hogy aláírásgyűjtéssel megszerezni a többséget, és azt a választási bizottság elé beterjeszteni. A párt vizsgálja a lehetőségeket, és lakossági fórumokon próbálja meg eljuttatni az EU-val kapcsolatos gondolatait a polgárokhoz, valamint az ő véleményüket becsatornázni a Parlamentbe. Gyöngyösi arra is figyelmeztetett, most már nem a Jobbik az egyedüli párt, amely az EU-val kapcsolatban szkeptikus. A Békemeneten, nyilván más okból, az egyik fő szlogen az volt, hogy „Gyarmat nem leszünk”. Ez egy elég erős üzenet az emberek részéről Brüsszel irányába, és komoly igényt is megfogalmaz a magyar kormánnyal kapcsolatban. Az idők változnak, és a mostani kor nem az EU-s tagságnak kedvez, fejezte be a képviselő.
