Közélet

Élet a halálos ítélet után: Trianon és Horthy + HANG

2010. június 11., péntek

„Trianon és a magyar tudomány” címmel rendeztek pénteken konferenciát a Móra-múzeumban, a tudományos tanácskozásra egy új szemléletű Horthy-kötettel is előrukkolt a szakma. A tudományos tanácskozás megnyitóján Zombori István múzeumigazgató úgy fogalmazott: a szegedi múzeum méltó helye ennek az összejövetelnek, nemcsak az intézmény munkatársainak e témában kifejtett tevékenysége miatt, hanem azért is, mert már 1990 előtt is a Móra Ferenc Múzeum sokat tett azért, hogy Trianon tárgyi emlékeit megismertesse a nagyközönséggel. Ebben a munkában a későbbiekben, a rendszerváltás után is élen járt. Trianonnak a mindennapjaink részévé kell válnia, itt Szegeden különösen is, hiszen sok tényező emlékeztet a városban Trianonra, annak szégyenteljessége ellenére Szeged a békeszerződés következményeként vált például egyetemi várossá és püspöki székhellyé – emlékeztetett az igazgató. 90 éve írták alá a trianoni békeszerződést, és bár eltelt 90 év, a magyar történettudománynak nagyon sok adóssága van ezzel kapcsolatban, nagyon sok a témában a vitakérdés – tájékoztatott Gulyás László egyetemi docens, a konferencia szervezője. Hat plenáris és harminc szekcióelőadó érkezett szerte az országról, hogy Trianon különböző vonatkozásairól beszéljenek. „A trianoni béke környékén Horthy Miklósnak nagyon fontos szerepe van, ő a korszak egyik legfontosabb szereplője, és mivel az ő személye körül is sok vita van, úgy gondoltuk, megtiszteljük a konferenciát egy ilyen kötettel” – mondta Gulyás László. Hozzátette: objektívebb és letisztultabb Trianon-képet várnak a konferenciától.

Nem elfogadni az igazságtalanságot

A Csongrád Megyei Közgyűlés legutóbbi ülésén Nógrádi Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere javaslatot tett egy Trianon-kiállítás létrehozására, ami meg is történt a múzeumban. „Trianon-lázban ég az ország” – kezdte a képviselő kiállításmegnyitó beszédét. Mint mondta, a jelenlegi helyzetben megoszlik a vélekedés azt illetően, hogy mi a helyes magatartás a Trianon-kérdéssel kapcsolatban. Lázadni ma már felesleges, belenyugodni azonban sohasem szabad – hangsúlyozta Nógrádi. Mint kifejtette, azt kell tanítanunk a gyerekeinknek, hogy a világon bármilyen igazságtalanság is történik akár az egyén, akár a nemzet életében, azt elfogadni sohasem szabad, akármilyen hatalmas emberek mondják is. A képviselő hozzátette: úgy kell élnünk, dolgoznunk és gondolkodnunk, hogy ezáltal politikailag, erkölcsileg és értékrendileg is megköveteljük a tiszteletet a más országokban élő kisebbségeinkkel szemben. Végül Nógrádi hangsúlyozta: soha nem szabad elfelejtenünk, hogy a Kárpát-medencében nekünk helyünk van, itt élni, alkotni, gyarapodni nemcsak kötelességünk, de jogunk is, a Kárpát-medence más népeivel együtt.

Az előrelépés lehetőségei

Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke úgy fogalmazott, mindannyiunknak megvan a felelőssége Trianon kérdésében, és a társadalom minden szintjén kötelességünk megtenni, amit tudunk. Az elnök asszony felidézte: a megyei önkormányzat emlékrendezvényekkel, kiállításokkal, kopjafa állításával is igyekszik ráirányítani az emberek figyelmét az ügy fontosságára. Kiemelte: külön hangsúlyt fektetne a diákok szemléletformálására is. Ennek jegyében a konferencia megnyitóján megjelent iskolaigazgatóknak tényeket és számokat felsorakoztató Trianon-térképet adtak át, kérve, hogy iskolájukban jól látható helyen helyezzék el, hogy a diákok ilyen módon is tájékozódjanak a meghatározó esemény részleteiről. Magyar Anna úgy fogalmazott, nem úgy kell Trianonra emlékezni, hogy sírunk, hanem úgy kell kezelni a békeszerződés kérdéseit, hogy azokból az előrelépés lehetőségeit tudjuk kiolvasni. Trianonnal az ország aláírta a halálos ítéletét, mégis túlélte! – összegzett az elnök asszony.

Újragondolt történelem

Miklós Péter, a Móra Ferenc Múzeum történésze a szerkesztésében megjelent új szemléletű Horthy-kötetet mutatta be, melynek címe „Újragondolt negyedszázad”. A kötet ötlete egy 2008 júniusában, az újszegedi Rendezvényházban tartott konferencián született, ennek tíz előadása is szerepel a könyvben. A Belvedere Meridionale gondozásában megjelent kiadványban összesen 31 szakembernek a két világháború közötti Magyarországról szóló kutatási eredményeit ismerhetik meg az érdeklődők. A könyv szerkesztője objektív tárgyilagossággal, haragtól és elfogultságtól mentesen közelíti meg a Horthy-korszak történetének egyes kérdéseit. A tanulmányok a gazdaságtörténettől az eszmetörténetig, a kultúratudománytól a hadtörténetig, az egyháztörténettől a diplomáciatörténetig sokféle szemszögből közelítenek a Horthy Miklós nevével fémjelzett időszakhoz. A Horthy-korszak megközelítésének hagyományos alapállása, hogy ez az időszak fasiszta és szélsőjobboldali, nacionalista reakciós kurzus lett volna, az államszocializmus korának történetírása is ezt a képet és véleményrendszert közvetítette, és csak 1989/90 után indulhatott meg egy normális, objektív, történészi, független tudományos szempontokat figyelembe vevő diskurzus – mondta el portálunknak a történész. A Miklós Péter szerkesztésében megjelent kötetről későbbi cikkünkben olvashatnak részletesen!