Szerte a megyében ásnak a régészek

Nem pihennek a régi korok kutatói: az elmúlt fél évben kereken egy tucat ásatásban kellett helyt állniuk a Móra Ferenc Múzeum régészeinek, akik a szoros határidők és a feltárandó területek nagysága ellenére az országos átlagot meghaladó módon és mértékben végzik munkájukat - összegzett portálunknak Zombori István megyei múzeumigazgató.

A régészek munkájának komolyságát és nehézségét fémjelzik az olyan ásatások, mint például a nemrégiben lezárult M43-as autóút nyomvonalának feltárása. A május 15-re befejezett feltárásra méltán lehet büszke a múzeum: több mint 40 ezer négyzetméterrel többet ástak a szakemberek, mint amelyre tavaly szerződést kötöttek, hiszen az előkerülő újabb és újabb leletek révén ennyi pluszmunka vált szükségessé.

Sírrablók, a legnagyobb szkíta település és egy 10. századi lovas

Szintén tavaly kezdődött, de idén májusban, határidőre fejeződött be a csongrádi elkerülő autóút nyomvonalának feltárása. Öt helyszínen folyt az ásatás, ahol nagyon értékes bronz- és szarmata kori településeket tártak fel. Elkészült a Csongrád-Felgyő kerékpárút nyomvonalának feltárása is. A kerékpárturizmus révén is gyakorivá váló bicikliutak sokszor európai uniós pályázatokon belül zajlanak, amelyek igen szoros határidőket diktálnak a régészeknek: jelen esetben több km hosszú, 5 méter széles nyomvonalat kellett feltárni.

Béres Mária

és

Balogh Csilla

régészek vezetésével bronzkori urnatemető, szarmatatelep és avar temetőrészlet került elő.

Bár Szegeden a Makkosházi körút és a József Attila sugárút sarkára tervezett gyorsétterem még nem készült el, de a régészek befejezték a munkát.

Fogas Ottó

feltárásában szarmata temetőrészletre bukkantak rendkívül gazdag leletanyaggal. Már a feltárás kimutatta, hogy

a maguk korában sírrablók „látogatták" a sírgödröket

. A Szeviép vállalkozásában a Szeged IV. és Szeged V. homokbánya is feltárásra várt. Az előbbi homokbányában Fogas Ottó vezetésével 17 ezer négyzetméter területen ástak a régészek, és megérte: az Alföld ezen részének eddigi legnagyobb kelta települése tűnt elő ásójuk nyomán. A Szeged V. homokbányában pedig 28 ezer négyzetmétert tárt fel

Paluch Tibor

, itt szarmata és középkori gazdag leletanyag került elő, köztük olyan objektumok találtak, amelyek a régészek számára nagy kincset képviselnek: szemétgödrök, terelőárkok, kutak - ezek az objektumok ugyanis a népesség életmódjáról árulkodnak. Pre-szkíta sírok és egy rendkívül érdekes úgynevezett padmalyos (padkás kialakítású) sír is a régészek szeme elé tárult, illetve egy 10. századi lovas férfisír is előkerült. Nehézséget jelent ugyanakkor a régészek mindennapjaiban az idei záporos-zivataros nyár: a kiásott gödrök ugyanis gyorsan megtelnek esővízzel, és így olykor-olykor több napig is állni kényszerül a munka.

Egy gáztározó és egy gázvezeték

Tavaly szeptemberben fejezték be a régészek a MOL Nyrt. által tervezett Szőreg 1. biztonsági gáztározó kúthelyeinek és a hozzájuk csatlakozó gázvezetékek nyomvonalának területén található régészeti lelőhelyek megelőző feltárását, a munka majd folytatódik, hiszen a vezetéképítés csak a földmunkákkal párhuzamosan végzett régészeti megfigyelés mellett történhet. Őskori, bronzkori, kelta, római kori (szarmata), avar, Árpád- és középkori települések részletei (gödrök, árkok, vermek, kemencék, házak stb.) kerültek elő. Szintén tavaly végezték az OTF Fővállalkozó Zrt. által tervezett, az ukrán-magyar határtól Kecskemét-Városföldön át Algyőig épülő gázszállító vezeték megelőző feltárását. Itt sok más érdekesség mellett Szeged-Kiskundorozsma északi határában, enyhén kiemelkedő magasparton 70, többségükben Árpád-kori településhez tartozó objektumot tártak fel a szakemberek. Az ásatás egyik jelentős lelete egy érme alakú, füles, öntött bronzcsüngő volt, egyik oldalán emberalak, másikon egy ló stilizált alakja vehető ki.

Csak a nagyfeszültség az akadály

Jelenleg folyik a mórahalmi vízmű, az ivóvíz-szennyvíz csatorna helyének feltárása 500 négyzetméteren: egy igen gazdag szarmata település került elő, tárolóvermek, gödrök, árkok, melyeket szintén Paluch Tibor tár föl. Immár harminc éve folytatja

Vályi Katalin

a hajdani Szer mezőváros és a vele szorosan összefüggő kolostor erődítési részeinek feltárását: itt máris szép és gazdag anyaggal büszkélkedhetnek a régészek. Érdekesség például egy igen nagy, a megszokottnál 3-4-szer nagyobb kemence, ami felveti a kérdést, hogy vajon milyen célt szolgált - ez a munka folytatódik tovább a nyáron. Néhány hét múlva Szegeden is tovább folyik a vártemplom feltárása

Horváth Ferenc

és Fogas Ottó vezetésével, amely országosan nagy érdeklődésre tart számot, hiszen egy gyönyörű középkori templomról van szó a város kellős közepén, mely Szeged királyi város meghatározó épülete volt. Sajnos a feltárást lassítja, hogy az ásatási terület úttest felé terjedő részénél már a közművek és egy magasfeszültségű kábel akadályozza a régészek munkáját. Néhány hét múlva kezdődik a makói ipari park helyének régészeti feltárása, az előzetes munkálatok tanúságai szerint itt közép-bronzkori szarmata és Árpád-kori leletanyagra számítanak a régészek - beszélt tervezett és folyamatban levő ásatásaikról

Zombori István.

Hódmezővásárhely határában két munka is zajlik: megelőző feltárást végez

Tóth Katalin

és

Csányi Viktor

, valamint szintén a város határában kezdődik egy ásatás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke fog elvégezni - ez egyszerre régészeti ásatás és szakmai gyakorlat a régész hallgatóknak, melyre körülbelül harminc éve volt példa - emelte ki az igazgató.