Egyetem

Előny lehet a francianyelv-tudás a munkaerőpiacon

Előny lehet a francianyelv-tudás a munkaerőpiacon

2011. november 9., szerda
Előny lehet a francianyelv-tudás a munkaerőpiacon
Nem lehet és nem is akarnak versenyezni az angollal a francia nyelvi képzések képviselői, de számos esetben előnyt jelenthet a francianyelv-tudás, különösen a francia érdekeltségű cégek kínálta munkahelyeken – többek között ez a konklúzió fogalmazódott azon kerekasztal-beszélgetések során, melyeket október 20-21-én tartottak azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a francia nyelv oktatására és jövőjére.Eric Blin francia tiszteletbeli konzul portálunknak elmondta, a francia nyelvi napokon sikerült a frankofón képzés országos felelőseit és a francia érdekeltségű nagyvállalatok irányítóit egy kerekasztal köré ültetni. A beszélgetések témáját a frankofón képzés, majd az egyetemi francia nyelven való oktatás, illetve a francia tanulmányok utáni elhelyezkedési lehetőségek képezték.

Ha a főnök is francia…

Eric Blin 15 éve kezdett dolgozni a Szegedi Tudományegyetemen. Jelenleg a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék Francia Szakcsoportjának lektora, vendégoktatója, valamint a jogi karon működő Európa-Tanulmányok Központ adminisztrációs koordinátor. 2002-ben a jogi karon folyó francia jogi képzésbe is bekapcsolódott, koordinátorként segíti a francia kapcsolatokat, ápolja a mindennapi együttműködéseket többek között a Francia Nagykövetséggel is. A Bölcsészettudományi Kar francia tanszékén is tart órákat. 2006 óta francia tiszteletbeli konzul, és ebben a minőségében is igyekszik a Szegedi Tudományegyetem valamennyi érintett karának vagy más egységének a frankofón világgal fennálló kapcsolatait fejleszteni, szükség esetén új partnereket keresni. Az első nagy lökést ezen az úton Badó Attila jogászprofesszor támogatása jelentette; azóta pedig a „francia kapcsolat” fejlesztése iránt leginkább elkötelezett két kar, a Bölcsészettudományi Kar és a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánjai, Csernus Sándor, illetve Galambos Gábor is aktívan támogatják ez irányú tevékenységét. Jelenleg Pál József professzor, az egyetem nemzetközi és közkapcsolati ügyekért felelős rektorhelyettese és Pálfi György nemzetközi és közkapcsolati igazgató mellett igyekszik előmozdítani például a Természettudományi és Informatikai Kar, a Gazdaságtudományi Kar és a Fogorvostudományi Kar francia-magyar együttműködési programjait.
Az egyik konklúzióként az fogalmazódott meg, hogy a francia érdekeltségű nagyvállalatoknak szükségük lenne olyan fiatal frankofón diplomásokra, akiknek a szóbeli mellett az írásbeli készségeik is jók – tudtuk meg Eric Blintől, aki azt is hozzátette, egy ilyen cégen belül az angol nyelvtudás mellett a szakmai előmenetel szempontjából meghatározó lehet a francia nyelv ismerete. Annál is inkább, hiszen Franciaország az öt legnagyobb magyarországi befektetők egyike, számos olyan nemzetközi cég van jelen hazánkban, amelyek esetében a feljebbjutáshoz illetve a nemzetközi karrierhez kifejezetten előnyt jelent a francianyelv-tudás, különösen, ha az anyacég Franciaországban található – ez világlott ki abból a kerekasztal-beszélgetésből, melyen a CORA, a Legrand Zrt., az EDF-Démász és a Sade képviselői is részt vettek. A francia tiszteletbeli konzul két éve kezdett dolgozni azon, hogy egy jelentős francia információs pont Szegeden is elérhetővé váljon. Október 20-án alá is írták azt a megállapodást, melynek értelmében Magyarországon elsőként a szegedi Egyetemi Könyvtárban érhető el a francia Információs Pont, hivatalos nevén PAI (Point d’Accès a l’Information), mely egy óriási, francia nyelvű folyóiratokat és más elektronikus forrásokat tartalmazó adatbázis. Eric Blinnek jelentős szerepe volt az információs pontot biztosító AUF (Agence universitaire de la Francophonie, ~ Frankofón Egyetemi Szövetség) és a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatának kialakításában is – a pályázatokat Badó Attila jogászprofesszorral közösen intézték. Az 50 éve alapított, és 90 ország 800 egyetemét tömörítő szövetség a szegedi egyetem számos tevékenységét támogatta már: projekteket, európai nyári egyetemeket, kiküldetéseket, illetve hallgatókat ösztöndíjakkal.

A szegedi paletta

Trócsányi László professzor és Eric Blin közreműködésével 2005-től európai jogi egyetemi mesterképzést is indítottak, száz százalékban francia nyelven, az Université Jean Moulin Lyon 3-mal közösen, amire évente érkeznek francia, sőt moldáv és román hallgatók is. Az Európai Tanulmányok Központ (ETK) gondozásában a Nemzetközi tanulmányok mesterszak Európa-tanulmányok szakirányát francia nyelven oktatásával is színesítik a szegedi képzési kínálatot – ilyen mesterképzés először Szegeden valósulhat meg, francia és belga partneregyetemekkel dolgoznak együtt. Az, hogy Szegedre is érkeznek külföldi hallgatók, a világra való nyitottságot is közvetíti a helyiek felé – hangsúlyozta Eric Blin. A temesvári, belgrádi és a bukaresti egyetemekkel is ápolnak kapcsolatot, ahonnan rendszeresen hívnak meg óraadó tanárokat. A hallgatóknak a francia nyelvű Európa tanulmányok mesterképzésre (amely egyébként a szakterület egyetlen francia nyelven akkreditált mesterképzése Magyarországon) történő minél hatékonyabb felkészítése érdekében az ETK kidolgozta az Európai integráció és civilizáció francia nyelvű második, költségtérítéses specializációt, melyre elsősorban az alapképzésben résztvevő hallgatókat várják. A bölcsészkar és a JGYPK között dinamikusan oszlanak meg a francia képzési lehetőségek. Előbbi a többciklusú (BA, MA, PhD) francia szakos képzést, valamint a fordító- és tolmácsképzést folytatja, míg utóbbi elsősorban a szaknyelvekre specializálódott, az üzletitől a diplomácián át az idegenforgalomig. Küszöbön áll egy francia szaknyelvi központ létrehozása is a két intézmény részvételével.

Kezdd a nehezebbel!

Eric Blin tanári és képzésmenedzseri végzettséggel rendelkezik, tehát amellett, hogy a franciát mint idegen nyelvet oktatja, a kétéves projektmenedzser-képzésben is részt vesz. Ez három modulból áll. A kötelező egységben a szakmai alapozás francia nyelven történik, melyben különböző cégek szakemberei is részt vesznek. A második modul szaknyelvi ismereteket kínál, a harmadikban pedig közgazdasági ismeretekre tehetnek szert hallgatók, ebben a Gazdaságtudományi Karral működik együtt az ETK. Nem akarunk versenyezni az angollal – szögezi le Eric Blin. Egyre többen látják be, hogy az angolra mindenkinek szüksége van, de utána jó lenne megszerezni egy másik nyelvtudást is. Ez pedig vagy a német vagy a francia. Előzőt főként Közép-Európában betöltött szerepe emeli második idegen nyelvvé. A francia mellett az szól, hogy szinte az egész világon vannak frankofón anyanyelvi beszélők Európától Amerikáig. Az angolszász országokban első idegen nyelv. „Szeretnénk Magyarországon is megmutatni, hogy érdemes franciául tanulni” – érvelt a francia tiszteletbeli konzul. Eric Blin didaktikai gondolatait is megosztotta portálunkkal. Mint mondta, ma körülbelül 12 évesen – az angol után – kezdik tanítani a diákoknak a második idegen nyelvet, a franciát vagy a németet, pedig mindkét nyelv nehezebb, mint az angol! Számos nyelvésszel egyetértésben a francia tiszteletbeli konzul is úgy véli, érdemesebb lenne alsóban a nehezebb nyelvvel kezdeni, akkor még ugyanis könnyebben befogadják a gyerekek a bonyolultabb struktúrákat is, az angol pedig ezután már jóval könnyebb lesz.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.