Stroke: „Az idő – agy”

Áprilisban a Magyar Stroke Társaság elindított egy stroke-kampányt, melynek célja megismertetni a lakossággal a szélütést (stroke) és annak tüneteit. Fel szeretnék hívni továbbá a figyelmet a megelőzésre, valamint arra, hogy ha már bekövetkezett a stroke, minél előbb forduljanak orvoshoz, hiszen az idő ekkor nem pénz, hanem agy - tudtuk meg Vécsei László akadémikustól, az SZTE Neurológiai Klinika igazgatójától.

Magyarországban évente körülbelül 40-50 ezer ember szenved stroke-ot, köznyelven szélütést, amelyet mintegy 18 ezer ember nem él túl.

Megelőzés, megelőzés és megelőzés

A szélütés elsősorban preventív kérdés, vagyis megelőzni kellene - hívja fel a figyelmet

Vécsei László

. A megelőzés módszere az, hogy nagyon szigorúan figyeljük, időszakosan megméretjük a magas vérnyomást. A betegek egy részénél a magas vérnyomás nem okoz tünetet: egy részének fejfájása van, vagy szédül, mások viszont abszolút tünetmentesek. A magas vérnyomás sok esetben alattomosan fejti ki kártékony hatását. További rizikófaktorok például a magas testsúly, a cukorbetegség, a mozgás szegény életmód, vagy ha valakinek magas a vérzsírja, azaz a koleszterinszintje. Sok tényezőn azonban odafigyeléssel javítani lehet. Azt lehet megfigyelni, hogy a legnehezebb a betegek életmódjának megváltoztatása. Ha ugyanis az embernek beállt egy bizonyos napi rutinja, akkor azon nagyon nehezen változtat, pedig például a rendszeres testmozgásnak rengeteg pozitív hatása van - tudtuk meg a professzortól. Másik lényeges problémaként Vécsei László a stresszt is említi, jóllehet önmagában nem is mindig tüntetik fel a kockázati tényezők között, de egyértelmű tény az, hogy a túl sok stressz jelentősen fokozza nemcsak a stroke, hanem más betegségek kialakulásának kockázatát is. Látható tehát, hogy egy komplex népegészségügyi problémáról van szó, amelynek nagyon messzire nyúlnak vissza az okai. Míg a szívinfarktust ismerik az emberek, addig érdekes módon az „agyinfarktus", vagyis a stroke - hiszen az agyi események körülbelül 80-90%-a infarktus, és 10-20%-a vérzés - kevésbé ismert a lakosság körében. Pedig sajnos ma már nem ritka eset, hogy valaki este lefekszik, elkészíti a tervét holnapra, és másnap bénán ébred... Nemcsak a betegnek, hanem a környezetének, a családjának is óriási tragédia - magyarázta a professzor.

A „forró" három óra

Nagyon lényeges, hogy amikor a stroke tünetei jelentkeznek - a féloldali végtagok zsibbadnak, meggyengülnek, megbénulnak, az arc asszimetriássá, a beszéd galuskássá válik, stb. - azonnal neurológiára kell a betegnek kerülnie. Van egy lehetőség a betegek körülbelül öt-tíz százalékánál, az úgynevezett thrombolízis, azaz a keletkezett vérrögnek a feloldása, de ez csak akkor alkalmazható, ha a tünetek kezdete és a kezelés között három óránál nem telik el hosszabb idő - hangsúlyozta Vécsei László. Ezalatt az idő alatt CT-t és laborvizsgálatot is kell készíteni, vagyis sok kérdést kell tisztázni, és a jelenlévő orvosoknak el kell dönteniük, hogy a beteg megfelel-e annak a szigorú, úgynevezett beválasztási kritériumnak, amely azokra a betegekre vonatkozik, akiken elvégezhető az eljárás.

Nem abbahagyni!

A legnagyobb probléma azonban az, hogy a betegek nem mennek be a kórházba. Lehetőség van a gyógyszerek alkalmazására is, ezek között közismert például az aspirin. A tapasztalat szerint viszont ezek a készítmények valójában a következő agyi keringési eseményt, vagyis a következő stroke-ot védik ki. A betegek nem kis része úgy gondolkodik, hogy a panaszok teljes megszűnése után abbahagyja a gyógyszert, hiszen nem érzi rosszul magát. Abban a pillanatban azonban, ahogyan elhagyja a gyógyszert, növeli egy újabb agyi katasztrófa bekövetkezésének esélyét. Létezik egy véralvadás-gátló is, amelyet akkor kell alkalmazni, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a szív az oka az érelzáródásnak (embóliának), ez okozza a keringési zavart.

A betegek megint csak kisebb számánál szóba jöhet a sebészi beavatkozás is. Ha a nyaki verőérben a szűkület mértéke eléri a 70%-ot, akkor lehetőség van arra, hogy részben kivegyék a meszet, és arra is, hogy egy cső bevezetésével szabadabbá tegyék a keringést - ismertette a professzor a lehetőségeket. „Hasznos ez a kampány, de valójában nem is kampányszerűen kellene a stroke-kal kapcsolatos tájékoztatást végezni, hanem folyamatosan, egy állandó egészségfelvilágosító programban kellene felhívni a lakosság figyelmét a problémára" - hangsúlyozza a professzor.