Bábvilág – életre keltett mesék + FOTÓK

A báb évezredek óta jelen van az emberiség történetében. Hogyan készül, hogyan kel életre, és a bábszínházon kívül hol használnak még bábokat? – ezeknek a kérdéseknek eredtünk nyomába.

Az alkotótábori munka kiindulási pontja, mondhatni origója az, hogy próbálnak ráhangolódni a bábokra. Segíthet például egy vers.

Diószegi Ágnes

bábjátékossal a

Baka-alapítvány idei Kincskereső táborában

találkoztunk:

Sebők Éva

Koboldos című versét hozta el a gyerekeknek. „Sosevolt, soselesz világ ez, a cél, hogy gyerekek fantáziáját megmozgassuk, kaput nyissunk egy másik világra” – magyarázta a bábos. A verstől megihletve nemcsak bábokat, hanem például manókapukat is készítettek, melyeket városi séták alkalmával, egy-egy falnál vagy pinceajtónál el lehet helyezni – az arra járók bizonyára rácsodálkoznak majd, vajon hová nyílnak az apró kapuk… „A bábjáték mint önálló műfaj nagyon sokat tud adni nézőnek, előadóművésznek egyaránt, hiszen mindent életre lehet hívni, ugyanakkor számos lehetőséget rejt magában” – folytatta Diószegi Ágnes. Hozzátette: ma már az egyetemen is tanítják a bábszínészetet. Nagy koncentrációt igényel, hogy figyeljünk a kezünkben levő bábra, és annak hangot kölcsönözzünk, amit adott esetben el is kell változtatni. Diószegi Ágnes például gyakran játszott kisfiúszerepeket vagy királylányt is. A bábjáték igen népszerű, ezt tapasztalja Diószegi Ágnes saját, Diónyi Színpad nevű bábszínházával is. Persze más kérdés, hogy mennyire áldoznak rá pénzt – véli a bábjátékos. „Amikor a Diónyi Színpaddal kültéren játszunk, rögtön ott terem a közönség, ami azt jelenti, hogy az érdeklődés, a kíváncsiság benne van az emberekben, hiszen nagyon különleges élmény, ha az utcán hirtelen felbukkan a semmiből hipszi-hopszi egy mikrotársulat. Adott esetben ez kizökkent, figyelemfelkeltő, mindamellett nagyon közvetlen tud lenni nézőnek és nekünk előadóművészeknek egyaránt” – összegzett Diószegi Ágnes. Arról is beszélt, hogy másnak a helyébe képzelni magunkat, önfeledtséget eredményez. Ahogyan van meseterápia, bábterápiát is alkalmaznak, például a beszédjavításban is használják, ugyanis ha a gyerek a bábot a kezébe fogja, már nem magára, hanem inkább a bábra figyel. A bábjátékos szerint a bábozás önbizalomfejlesztő, segít a kapcsolatok kialakításában, fejleszti a beszédkészséget, a ritmusérzéket, és természetesen esztétikai hatása is van, hiszen a formák, a színek és a mozgás sajátos egysége.

Hogy miből készülhet báb? Az anyagválaszték igen bőséges – magyarázta Szűcs Dóra bábkészítő, aki reggel azzal kezdte a napot, hogy a bambuszbokorból lenyesett néhány ágat – ez is alapanyag lesz a közös alkotáshoz. Azt is elmondta, egy kőszínházi műhelyben alapvetően a tervező egységes látványvilágát kell követni, ez egyfajta alázatot is kíván a bábkészítőtől. Mindig konkrét tervek alapján dolgoznak. Majd egy bizonyos szint után már jönnek saját ötletek is. A természetes anyagoktól a fémeken át egészen a szintetikus anyagokig – sok mindenből lehet báb, a bábszínházi munkánál a tervező természetesen az anyagot is meghatározza. Míg a bábról sokaknak a kesztyűbáb ugrik be először, számos más fajta is létezik: így például az asztali bábok, melyek mozgatásakor a bábszínész is látható jelmezben, vagy semleges öltözékben, nem takarja el paraván. Vagy vannak síkbábok, amik remekül használhatók árnyjátékokhoz – tudtuk meg Szűcs Dórától.