Vélemény

Március szelleme

Március szelleme

2021. március 15., hétfő
Március szelleme

Hűvös, szürke, esőre hajló reggel. 1848. március 15-e. A szegedi polgár ébredezik. Aztán, ahogy kikeveredik a hajnali tespedtségből, s felocsúdik, reformidőkhöz hűen rebellis gondolatok élednek elméjében. Fölkel tehát, öltözködik, és siet, hogy csatlakozhassék a kintiekhez. Mert híre van már a mozgolódásnak, ahogy az újság is írta a minap: a rebellion szelleme ébredésének. Szóval, azon a ’48. márciusi reggelen a szegedi polgár indul…

Jaj, dehogy indul, dehogy indul. Persze megy majd időben a jódolgára, de előbb früstököl, megadva annak a módját. Nincs odakint semmi látnivaló, nincsenek kintiek, akihez csatlakozhatna, ez csak egy szokványos szerdai nap.

Hát hol akkor az e napra szentelt forradalom…? Szegeden, az biztos, akkor még sehol. Pesten is csak a belvárosban, és ott is csak valamikor jóval benne a délelőttben, mert igazat mondott Jókai Mór: „Nem rebellis a magyar korán reggel”. Aztán szép lassan tényleg beindul a gépezet. A pesti ifjak, Petőfi, Vasvári, Jókai, Bulyovszky, Irinyi József, Degré Alajos és a többiek elkezdik meghódítani a várost: Pilvax, orvosegyetem, Múzeum-kert, Városháza, Helytartótanács, Táncsics börtöne, tömegek vonulása, mindenütt Nemzeti dal és 12 pont. Na, éppen ezt, a Mit kíván a magyar nemzet követeséssort rémültében még a városi tanács is elfogadja. Estére az ifjak jelképesen birtokba veszik a várost. És kimondatik a szó: forradalom!

Szeged eközben éli a maga életét, mit sem tudva arról, mi zajlik Pesten. Hogy tudná! A Pozsonyból címzett sürgönyt, meg a pesti lázongás hírét is csak 17-én hozza majd meg a fellobogózott Pannónia gőzös, mert a hír nem jár szárnyakon. Ahogy Bécs is csak később, a pozsonyi ifjak tömegének nagy trappban való bevonulásakor értesül a magyar országgyűlés követeléseiről, akként a Pozsonyból 15-én indult követeknek sincs még fogalma arról, hogy míg utaznak, Pesten minden tótágast áll.

Március 17-én tehát Szeged népe is felsorakozik: Tary Pál városkapitány a főtéren fölolvassa a szegedi követek jelentését, s kezdődik a vége sincs ünneplés, a vendéglőkben folyik a bor, meg a hazafias szózattömeg. Másnap többezres népgyűlés, közrendészeti bizottmány felállítása, vasárnap istentisztelet valamennyi templomban, az épületeken nemzeti lobogó, estére az ablakok kivilágítva, a polgárok az utcán, és kitart az eufória. Tíz nap múlva hétszáz emberrel feláll az őrsereg.

Szeged jelenti: ott van, ahol a nemzet egésze.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.