Véget ért a végtelen: elnézést kérnek-e majd Orbán Viktortól?

Holnaptól véget ér az, ami az ellenzék szerint sosem ért volna véget: vagyis Orbán Viktor K.O.R.L.Á.T.L.A.N hatalma, vagy másképpen fogalmazva: a "TEJhatalma"! Na de kérnek-e elnézést azok, akik ennek ellenkezőjét kiabálták hetekig?

Szeged üdítő kivételnek tűnik a kormányt gyűlölő politikai kommunikációs térben, legalábbis bizonyos szempontból. Városunkban ugyanis Botka Lászlónak sokkal több esze van, mint a parlament ellenzéki padsoraiban ülő politikusok nagy többségének együttvéve. Nem is égette le magát hülyébbnél hülyébb nyilatkozatokkal az elmúlt hetekben, hanem inkább csöndben maradt, és csupa pozitív üzenetet posztolgatott a közösségi oldalán. Persze beszéltek helyette a koalíciós partnerei, „civiljei” és a médiája épp elég ostobaságot mindennap; uszítottak rendületlenül, ahogy szoktak. És noha Botka László adja a pénzt, amiből működni tudnak, az emberek 99%-a mégsem tesz egyenlőségjelet az önkormányzati propaganda és a polgármester közé. Ezt pontosan tudja a polgármester és ki is használja; él is ezzel a trükkel mindennap. Ő inkább marad a pozitív hős szerepében. De az ország nem olyan, mint Szeged. És ami itt fű alatt megy, az máshol nyíltan. Rosszabbul is állnak emiatt.

Most látszik elszalasztani a második nagy lehetőségét az ellenzék, hogy pozíciót váltson és egybites hergelés helyett felelős, alternatívákat felmutatni képes, gondolkodó emberek közösségének mutassák inkább magukat. Bár, ahogy elszalasztották az első lehetőséget, ami a járvánnyal együtt érkezett meg, most nagyon úgy néz ki, hogy ezt a másodikat is veszni hagyják. Pedig nem kerülne sokba, csak egyetlen mondatba. „Elnézést kérünk, tévedtünk!” Ennyi lenne az egész. Hetekig fejtegették politológusok, a média és a politikusok azt, hogyan „csalta csapdába” a teljes magyar ellenzéket Orbán Viktor a KORLÁTLAN hatalommal, vagyis a COVID-törvénnyel. Mindenki egyetértett abban, hogy trükk volt ez, amibe az ellenzék besétált – mondták utólag, amikor már látszott a közvélemény-kutatásokból is, hogy még tovább zuhant a kormánygyűlölő politikusok „támogatottsága” és nőtt a Fideszé. Így különösen érthetetlen, hogy miért sétálnak bele újra ebbe a csapdába, ha már ennyire okosak voltak korábban? Nem hinném, hogy komoly arcvesztés lenne egy bocsánatkérés. Sőt! Mit veszíthetne az ellenzék? Pár százalék radikális hőzöngőt? És akkor mi van? Ezzel a bocsánatkéréssel talán elkezdődhetne egy más típusú párbeszéd ellenzék és kormány között. Talán! Ahol nem minden tragédia, amit a kormány tesz, és nem minden hazaárulás, amit az ellenzék. Akkor talán nem külföldre rohangálna hetente többször is néhány magyar politikus panaszkodni, botrányt gerjeszteni, hanem itthon próbálna kiharcolni valamiféle eredményt és kompromisszumot. Talán nem külföldi újságírókkal beszélgetnének nagyokat, hanem a választóikkal. Lehet, hogy mindez csak ábránd. Az is lehet, hogy az ellenzéknek így jó, ahogy van és ők valóban hisznek a gyűlölet és az uszítás politikájában. Pedig a düh rombol, nem pedig épít. A gyűlölet és a düh betegséget okoz és halált, mert előbb-utóbb elpusztítja azt, aki táplálja. Ilyen a természete. Én sokkal inkább hiszek azokban, akik tudnak bocsánatot kérni, belátják, ha tévedtek és képesek újrakezdeni. Azok igazán erősek és bátrak. Most, hogy mégsem fojtották lélegeztetőgépekbe a demokráciát, itt lenne az idő egy újrakezdéshez. Mindenki jól járna vele.