Blogstar: Fenyegetőzés – minden alap nélkül

Azt, hogy kik élhetnek egy adott ország területén és kik nem, azt az adott ország lakói döntik el – írja a Blogstar szerzője, Horváth K. József.

Az alaptalan riogatás mintapéldánya látott napvilágot a brit konzervatív napilapban, a The Timesban. A lap úgy tudja, hogy Németország, Franciaország és további 21 uniós ország ősszel ultimátumot készül adni Magyarországnak és Lengyelországnak, mondván: vagy elfogadják a rájuk eső menekültkvótát vagy lépjenek ki az Európai Unióból. Egy magasrangú tisztviselőt idézve a Times közli, nem lehet csak úgy zsarolni az Európai Uniót, mert hogy az egységnek ára van. Mint írják, az Európai Unió Bírósága várhatóan néhány héten belül hoz majd állásfoglalást a menekültkvóták ügyében. A lap forrása szerint a kvóta meg fogja kapni a bírósági hozzájárulást, ami után be kell majd tartani a döntést. Ha pedig ez alól megpróbál valaki kibújni, annak politikai és gazdasági következményei lesznek, szól a riogató hír. Erre szokták mondani: nem eszik olyan forrón a kását, ahogy főzik. Az Unióból ugyanis nem lehet csak úgy kizárni egy országot. Ahhoz valamennyi tagállam egybehangzó döntésére van szükség. Az ide vezető út is rögös, de az egyszerűség kedvéért maradjunk a végső stádiumnál. Az állam- és kormányfők, illetve az Európai Bizottság elnökét magában foglaló, legfőbb döntéshozó testület az Európai Tanács. Itt Magyarország természetesen – érintettként – nem szavazhat, amikor az ő sorsáról döntenek, de Lengyelországéról igen. S az biztos, hogy Magyarország megvétózza Lengyelország kizárását az Unióból, ahogy Lengyelország is ezt teszi Magyarország esetében. Pont. Emlékezhetünk, Magyarország kizárását

Jean Asselborn

luxemburgi külügyminiszter vetette föl egy interjúban tavaly szeptemberben. Szerinte azért kell kizárni hazánkat az EU-ból, mert

Orbán Viktor

súlyosan megsértette az EU alapértékeit. A külügyminiszter a már jól megszokott indokokat sorolta fel a témában.

Frank-Walter Steinmeier

német külügyminiszter gyorsan reagált, s kiderült, nem osztja Asselborn Magyarországgal kapcsolatos véleményét. Rámutatott, hogy a luxemburgi külügyminiszter véleménye nem előre egyeztetett álláspont. Kiemelte: "Magyarországot nézve megértem, hogy Európában egyeseknek kezd elfogyni a türelmük, de személy szerint az a véleményem, hogy nem kell emiatt ajtót mutatni egy európai uniós országnak." Csatlakozott hozzá Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter is, aki nemes egyszerűséggel elfogadhatatlannak nevezte Asselborn szavait. Kurz szerint lehetséges, hogy az unióban komolyabb szóváltásra is sor kerül, azonban a médián keresztüli üzengetés nem járul hozzá a közös munkához. Tiszteletre van szükség, hogy ne kerüljön veszélybe az európai béke. Hátrább tehát az agarakkal. Azt, hogy kik élhetnek egy adott ország területén és kik nem, azt az adott ország lakói döntik el. Ez a hatáskör nem került át az Európai Unióhoz és nem is fog a jövőben sem. A nemzeti szuverenitás kérdését bírósági döntéssel sem lehet felülírni. Már csak azért sem, mert a bírák mérlegelési joga is legfeljebb addig terjed, ameddig a meglévő jogszabályok ezt lehetővé teszik. Nem véletlenül utasította el 3,3 millió ember a migránsok kötelező betelepítését a népszavazáson. Riogatni tehát továbbra is lehet, betelepíteni azonban akaratunk nélkül nem lehet senki Magyarországra.

Forrás: leander.blogstar.hu