Vélemény

Ságvári-átnevezés - Hencz Péter: Mondd, te kit választanál?

Ságvári-átnevezés - Hencz Péter: Mondd, te kit választanál?

2015. május 12., kedd
Ságvári-átnevezés - Hencz Péter: Mondd, te kit választanál?

Hencz Péter főorvos, a Szegedi Akadémiai Bizottság Egészségtudomány-Történeti Munkabizottságának titkára '56-os ságváris diákként fogalmazta meg véleményét az iskola átnevezésével kapcsolatban. Írását alább változtatás nélkül közöljük!

„Valójában a történelem nem retrospektív, a múltba visszatekintő kíváncsiság csupán, hanem hatalmas erkölcsi erő, melynek, ha ismerete és szeretete a lelkekből kivész, akkor a nemzet olyan, mint az emlékező tehetségét vesztett ember, aki nem okul, hanem oktalanul rohan a veszedelmébe, vesztébe.”(Klebelsberg)

"Minden ember élete egyformán értékes, további sorsunk a Mindenható kezében, aki mindenkit szeret és irgalmas. Az egyetem gyakorló gimnáziuma a kommunista diktatúrában, 1956 januárjában kapta a Ságvári Endre nevet. 1956 szeptemberében kezdtem itt a gimnáziumot. 1956. október 23-án választottak meg a Forradalmi Bizottság tagjának. Részt vettem a szabadságharcban, a középiskolai megmozdulások egyik szervezője voltam. (Életem egy hajszálon múlott, miután fegyverem is volt.) A szabadságharc első napjaiban a gimnázium nevét a Diák Forradalmi Bizottság és a tanári kar Hunyadi János nevére változtatta. Tanúja bizonyítványom pecsétje. Szinte hihetetlen és bámulatos csoda, hogy a gimnázium falai tövében pont 500 éve (!) Hunyadi János serege - benne szegedi diákok, halászok, földművesek, ferencesek - Nándorfehérvár felmentésére vonult. Hunyadi a világ akkori legerősebb seregét, az iszlám hitet erőszakkal terjesztő törököt legyőzve, 70 évre megmentette Európát a pusztulástól. Haditettét a világ legjelentősebb csatái között tartják számon. Az egész világon délben megszólaló harangok erre emlékeztetnek. A diadal napját az országgyűlés nemrég emléknappá nyilvánította. Szobra a gimnázium szomszédságában, a Nemzeti Pantheonban található, melyet a diákok meg is koszorúzhatnának, a déli harangzúgásnál reá emlékezhetnének. A szabadságharc leverése után, a megtorlás legsötétebb napjaiban, 1957 márciusában adták vissza a Ságvári nevet. Az iskola új igazgatója fasiszta fenevadaknak hívott minket. Az 1919-es vörös terror Lenin-fiúinak sapkáját kellett hordanunk, amelyet érettségi után többen elégettünk. Ságvárit éltető énekeket kellett énekelnünk, történelem helyett a munkásmozgalom történetét kellett tanulnunk. Ságvári neve a kádári diktatúra és megtorlás szellemi megalapozója és szimbóluma lett. Ságvári Endrét, mint az 1919-es vörös terror után betiltott kommunista párt tagját, 1944 júliusában akarták letartóztatni. (A kommunista pártok, néhány kivételtől eltekintve, így Szovjetunió, Kína, a világon mindenütt be voltak tiltva, miután a fennálló társadalmi rendszereket fegyveresen akarták megdönteni, majd hatalmukat a terror nyílt eszközeivel fenntartani.) Ságvári megadást színlelt, majd orvul a rendészeti szervekre tüzelt. Egy csendőr meghalt, három megsebesült. A védekező rendészetiek viszonozták a lövéseket, Ságvári életét vesztette. Ságvárit nem azért lőtték le, mert antifasiszta, vagy kommunista volt, legfőképp nem származása miatt, hanem védekezésül. A védekezés ilyen esetben az egész világon kötelező és jogszerű. 1959-ben (!) a letartóztatásában résztvevő csendőrök közül kettőt felakasztottak, hogy igazolják a szabadságharc ellenforradalmi jellegét. Ságvári felesége eredeti foglalkozása – nem megsértve e tisztes szakma képviselőit – női szabó. 1949-től az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi osztályának osztályvezetőjeként 27 éven át magyar hazafiak ezernyi halálos ítéletét írta alá. Rákosi és Kádár mindketten elégedett volt tevékenységével. A „Halál angyalának” hívták. Ez volt a kommunista erkölcs. Ennek értelmében kötelessége és joga volt mindenkinek, akár legközvetlenebb hozzátartozóit is elpusztítani, ha az önkényuralommal nem értett egyet. Az eredmény iszonyatos: több mint 100 millió áldozat. A névváltoztatásra alternatív javaslataim is vannak. Az iskola vegye fel Klebelsberg Kunó nevét. Nagy ívű kultúr- és tudomány politikája Trianon után megmentette városunkat és hazánkat a balkanizálódástól, és a pusztulástól, Európa középmezőnyébe emelte. Mint Szeged országgyűlési képviselője egyetemet, klinikákat, tudományos intézeteket, Fogadalmi templomot világhírű orgonájával, több tucat iskolát, tornatermeket, uszodát, játszótereket stb. építtetett. Az épület is, melyben a gimnázium, van neki köszönhető. Ha az ablakán kinézünk, az ő az ő alkotásait látjuk: a Dóm (ahol ő nyugszik), Dóm-tér és épületei, ahol Szent-Györgyi dolgozott, és akit ő hívott Szegedre, Nemzeti Pantheon, Püspöki Palota. Hatása mind a mai napig meghatározó. Mind a Hunyadiak, mind Klebelsberg kedvenc városa Szeged volt. A gimnázium a Hősök Kapujában (Porta Heroum) talált otthonra, melyet az I. Világháború 12.000 szegedi hősi halottjának emlékére állítottak a 30-as években. Hívhatnák akár Szabó János, vagy Kovács József Gimnáziumnak, hisz emléktábláján a hősök közül 5-5 ilyen nevet viselt. Vagy egyszerűen Magyar Hősök Gimnáziuma. Hősi Halált Halt Hű Fiaink Emlékét Őrzi Az Élet; Haladás Útja Dicső Múltból Diadalmas Jövőbe Vezet, Olvashatók a két kapu felett. Ságvárit a gyűlölt önkényuralmi rendszerek emblematikus szimbólumává, a diákok példaképévé tették. Tudomásom szerint nem járt Szegeden, így kötődése sincs hozzá. Az országos hírűvé vált gimnázium méltó arra, hogy hozzá illő nevet válasszon, olyan emberét, akit a fiatalok méltán követendő példának vallanak, reá felnéznek. Az Aristoteles-i logika szerint, a hasonlót a hasonlóval lehet csak összehasonlítani. – Similis simili gaudet. Hasonló a hasonlónak örül. Mondd, Te kit választanál?

Dr. Hencz Péter

főorvos

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.