Kisemberek nagy alkotásai

Csigaházakból készült tizennégy év alatt a Parlament hét és fél méteres mása, Keszthelyen lehet megtekinteni. Egy Zala megyei néni készítette, semmilyen díjat nem kapott érte.

Keszthely egy kevésbé forgalmas utcájának pincéjében őrzik az ország egyik legimpozánsabb kézműves alkotását. Ha a Festetics-kastély madárdallama és a Balaton fodrozódó vizének látványa nem vonja el teljesen a turisták figyelmét, egy igazán különleges látványban lehet részük: a megyében élt asszony,

Miskei Ilona néni

4,5 millió csigaházat felhasználva felépítette az ország házának élethű, méretarányos makettjét. A „Csigaparlament” tizennégy évig készült, ablakainak díszítése, oszlopai mind-mind az idős asszony keze munkáját dicsérik. Hét és fél méter hosszú, a legkisebb pontjáig hű mása kíván lenni a magyarság nagybecsű építészeti csodájának. Az elképesztő látványt nyújtó alkotás mellett egy egész falnyi, több nyelvre fordított felirat olvasható a valódi Parlament építéséről, és a magyar kultúrában betöltött szerepéről, valamint tervezőjéről, aki betegsége miatt már csak hordszékből tudta irányítani a végső munkálatokat. Átellenes végén, a szoba sarkában néhány szerény sor árválkodik csupán Ilona néniről, aki másfél évtized munkájával és emberfeletti türelemmel hozta létre ezt a csodát. Megtudhatjuk, hogy 1920-ban született, 1975-ben kezdett el dolgozni a művön, melyet készséggel adományozott a városnak, hogy mások is örömüket leljék benne. Mellette egy tollrajz, az idős hölgy portréja. „Ő igazán senki nem volt, csak egy itt élő néni” - egészítette ki a nyúlfarknyi leírást a jegyszedő hölgy. Kifelé menet még egy utolsó pillantást vetettem a hideg pincefalon függő, barátságos arcképre, majd kérdésekkel a fejemben távoztam. A médiafényben sütkérező, állami kitüntetéseket gyűjtögető képzőművészek közül ki tudna elkészíteni egy ehhez hasonló, grandiózus műalkotást? Mit kell tennie egy „senkinek” ahhoz, hogy „valaki” lehessen? No és száz ilyen „senkivel” hol tartana most ez az ország?