Vélemény: Biofalu a megoldás?

„Ki fog itt dolgozni?” – merült fel a kérdés. Vagy ez van, vagy semmi, ez a falu utolsó lehetősége látták be néhányan, pontosan egy „biocsapatnyian”, akiket kezdetben, bizony lenéztek sokan, hiszen a földművelés itt is elvesztette a becsületét.”

Hogy mennyi megtarkítást jelent, ha az ember magának termeli meg a konyhába kellő zöldséget? Ez a kérdés sem mellékes, azonban Hernádszentandráson ennél sokkal többről van szó. Itt egy – sajnos - nem mindennapos kísérlet (de nevezzük inkább beruházásnak) zajlik, melynek eredményeként, szépen lassan

visszakerülnek a dolgok a saját helyükre,

a helyiek tevékenysége, példája mégsem kap kellő publicitást. Sokan tartják azt, hogy a falu utolsó esélye Európában a mezőgazdaság, mégis ennek nyomát egyre kevésbé lehet felfedezni, a falusi portákon és a határban. A falusi ember is boltba, piacra jár, mert már nem termeli meg magának az ennivalót. Pedig, munkanélküliség, (ráérős idő) van, meg persze ott a föld, a megművelnivaló. A termelőszövetkezetek széthullásával „Szentandrás” is elveszítette az értelmes munka reményét, a faluszervező agrárvállalkozás szerepét húsz évig semmi nem pótolta. A kisközség ráadásul mindentől távol fekszik, és nincsenek olyan számottevő kulturális, gazdasági létesítményei, melyekre az itt élők a jövőjüket alapozhatnák: a két kisbolt és a kocsma kevés ehhez. Ráadásul az elmúlt húsz év, a lelkekben sem múlt el nyomtalanul, a kilátástalanság látszott diadalmaskodni tavalyig. Egy éve ugyanis, felismerve a pályázatban rejlő lehetőséget, a kitűnő Hernád-menti földben biogazdálkodásba fogtak, fiatal és öreg, munkanélküli férfiak és nők. Illetve, mielőtt nekiálltak a földtúrásnak – csúfolták is őket épp eleget - előbb a bezárt iskola padjába ültek, megtanulni, mi fán is terem a biogazdálkodás. A projekt megvalósítója Hernádszentandrás Község Önkormányzata, a szakmai hátteret Matthew Hayes egyetemi oktató, a biogazdálkodás szakértője biztosítja a gödöllői Szent István Egyetemről. A résztvevők speciális tananyagból sajátíthatják el a programhoz szükséges tudást, emellett állandó felügyeletet és tanácsadást is kapnak. A mintegy hat ezer négyzetméteres mintagazdaság üde színfoltja a település központjának, ahol a melegházi és szabadtéri kultúrák termesztésére egyaránt kiváló helyszínt hoztak létre. Ma már saját biokonyhájuk, webáruházuk van, és terményeik híre bejárta a környéket, több valamit is magára adó környékbeli étterem beszállítói. A „bioszentandrásiak”, nem szeretnének ennyivel megelégedni, saját márkázott termékekben is gondolkodnak, termény palettájukat pedig bogyós terményekkel, gyógynövényekkel szeretnék bővíteni, hiszen eredetileg is nem a támogatás elköltése, hanem a fenntarthatóság volt a cél. „Két évig gondolkodtunk, mi lehetne a pályázati pénz elfogytával is önfenntartó és tudtuk, hogy csak a mezőgazdaság ilyen.” – mondja a fiatal, független polgármester. A kezdet azonban nem volt könnyű. A programban ugyanis senki nem hitt igazán. „Ki fog itt dolgozni?” – merült fel a kérdés. Vagy ez van, vagy semmi, ez a falu utolsó lehetősége látták be néhányan, pontosan egy „biocsapatnyian”, akiket kezdetben, bizony lenéztek sokan, hiszen a földművelés itt is elvesztette a becsületét. Ma már többen beállnának a jelenleg huszonhét fős csapatba, mert az eredmények magukért beszélnek, és ami talán még fontosabb, erős közösség teremtődött a tanulás és a munka közben. A helyiek negyven százaléka roma, de ennek a megvalósulás szempontjából nincs különösebb jelentősége, a „Biocsapat” munkájából ők is kiveszik a részüket, errefelé egyformán szegények és kiszolgáltatottak az emberek. A biokert ráadásul nem csupán plusz jövedelmet és közös élményeket adott, de hitet is a falunak. Most már van jövőképük, Bioszentandrás előtt távlati célok állnak. Az első év bevételeit gondosan visszaforgatják, ugyanis további fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. A faluvédő körgátat rendszeresen kaszálni akarják, mert a szándékok szerint a biomassza fűti majd az őszi fóliasátrakat, s nekiláttak az éttermek folyamatos ellátásához szükséges terménytároló létrehozásának is. A falu feldolgozott termékekről beszél, saját márkás szörpökről, lekvárokról álmodik.A programban részt vállalók már nem csak saját fogyasztásra termelnek, az értékesítésből fizetés kiegészítésre is számíthatnak, s talán egyszer tisztességesen meg is élhetnek e tevékenységből. Hernádszentandrásnak immár két honlapja van, egy

bioszentandrási

és egy

hagyományos

. Könnyű megtalálni őket, a példájuk akár ragadós is lehet, bár a média keveset foglalkozik a csöppnyi településsel. Eddig sokan mentek el a faluból máshol boldogulást keresni, egyedül a Hernád jön rendszeresen, de a folyó amennyi kárt okoz, annyi hasznot is hoz. Jó a helyi föld és jó hogy ezt talán még az utolsó pillanatban felismerték. A hallódó kistelepülésekkel teli Somogyban, ahol számtalan hasonló adottságú település agonizál, évtizedeken belül tucatszám dőlhetnek össze falvak. Pedig jó föld, tennivaló ott is akad, hitből és összefogásból van csak kevesebb.