Vélemény: A kerítés

Most Szegeden is Kenesén is kerítés van, szabad strand nincs: emitt egyelőre, amott már. A nyár meg olyan, nem vár, hamar elrohan, de abban a hamarban sok izzadság, strandtalanság és örömtelenség már most benne van!

A hétvégi enyhülés ellenére rekkenő hőségről beszélhetünk, ha nyarat akartunk, strandidőt, hát megkaptuk! Én nem tudom, mikorra készül el és mennyiért a szegedi partfürdő felújítása, mikortól mehetnek a szegediek ingyen a Tisza vizébe, de hogy az illetékesek nem kapkodják el e lehetőség biztosítását, az biztos. Az is biztos, hogy évente több tucatnyian fulladnak bele természetes vizeinkbe és bányatavainkba a hatóságok tiltása ellenére ott fürdőzők: hiába a természet szeretete és pénztelenség egyaránt ilyen helyekre űzi az embereket. Évről-évre egyre többen vannak azok, akik nem üdülnek sehol az év folyamán, de még rokonlátogatóba sem indulnak. A lakosság közel hetven százaléka nem tud egy utazásra valót sem összekuporgatni, hiába dolgozik a forró nyárban hétvégente is! Akinek meg nincsen munkája, vagy diák, nem tudja befizetni a belépőket naponta az egyre drágább – legyünk őszinték nem a helyieknek kitalált és fenntartott – strandra. Pedig higgyék el - kedves, nem tudom hol, mely strandokon pancsoló városvezetők – volna rá igény! Így persze hogy lesz mindig, aki a tilosban hűsíti magát! Ne csodálkozzunk, ha sokan úgy vélik, nem az életét védik a tiltó táblák, a hatóság emberei, hanem kimondottan kitolásból szórakoznak vele. Valóban érdekes, hogy ha már van rá keret, kérdezőbiztos és KSH, miért nem kérdeznek rá, hogy a sehová nem utazó kétharmad mit is csinál szabad idejében, ha már az utazási szokásai sincsenek! Évente hány napot tölt a magyar, strandon (fürdőkről és uszodákról ne is érdeklődjünk)? Feltéve, hogy a településén van strandja, ha szabad, ha nem. Miért nincs több szabadstrand, vagy kijelölt fürdőhely? Értem én, hogy drága évente – minden szabálynak megfelelően - három hónapra plázsokat kialakítani, vízi mentőt biztosítani… No de, ami most van, az emberkínzás, érzéketlenség, a valóság tudatos figyelmen kívül hagyása! Mire valók a szabályok, ha betarthatatlanok? Mire jó egy kellő mértékű turisztikai felhozatal, és az abból származó bevétel, (az e célt szolgáló milliárdos beruházások a kiadási oldalon), ha mindezekből a helyiek egyáltalán nem részesülnek, de legalább is joggal érezhetik így?! A rómaiak anno, mindenkinek biztosították a fürdőzést, nem csupán a jómódúaknak. Ma csak a cirkusz van kenyér helyett is, de van, ahol az sincs! Szegeden – évek óta - nem vált országos botránnyá az a tarthatatlan helyzet, hogy a legnagyobb hőségben a városnak nincs szabadstrandja, a miértet meg ne is firtassuk. Ezzel szemben Balatonkenesén (máról-holnapra) lezárnak egy pár száz méteres sétányt, és máris áll a bál: választók és választottak, helyiek és üdülőtulajdonosok között. Merthogy nem lehet ingyen fürödni! Ott sem. Eddig sem volt szabad, de mi mindent nem lenne szabad megtenni ebben az országban, hát még a Balatonnál. (Nem lenne szabad a buli turisták fővárosának sétányán nagy nyilvánosság előtt rendőrjárőröket rugdosni a földön, feltölteni a Balatont a kertünk végén, közterületet kisajátítani mások elől! Soroljam?) Így közparkban fürödni sem ildomos, főleg ha az nincs szabadstranddá minősítve. De akkor, amikor országos tűzgyújtási tilalmat rendelnek el, amikor a szökőkutakban fürdőzést is elnézik, néhány óra alatt, előre kitervelten lezárni a Balaton partját az emberek elől, nos, ez főbenjáró bűn! Már pedig a helyi testület ezt követte el, pénzt, biztonsági őrt nem kímélve, - balesetveszélyre hivatkozva - egy kerítéssel kirekesztette lakosait és vendégeit onnan.

Most hogy szabályszerű közelharc

megy a kérdéses partszakaszért, utólag, elismerik, hogy hibáztak, de rendelkezést vissza nem vonnak, mert rendnek kell lennie a Balaton partján, ahol az év nagyobbik részében a kutya sem fürdik. Most lesz majd kerítés, azon kapu, egy bódé is gondolom, jegypénztárnak és a vízbe levezető lépcső, ami nem volt eddig, és nyitvatartási idő, és belépti díj. Utóbbi mértéke, úgy sejtem attól is függ, hogy a testület rövid, közép, vagy hosszú távon reméli megtérülni az összes engedélyt nyár végéig bizton megszerző beruházást, a strandnyitást. Ja és majd elfeledtem ideírni: délután hattól reggelig nyitva lesz ám az elzárt szakasz, akkor, mint rég bárki szabadon sétálhat a korábbi sétányon, leülhet csak úgy a túlpartot a napnyugtát bámulni, térítésmentesen. Már csak azt kellene eldönteni, mint afféle fülemüle perben, hogy kié is ama túlpart látványa, nehogy Almádi bejelentse rá az igényt, mert ennyi erővel azért a látványért is pénzt lehetne kérni, napestig. Azon is el lehetne vitatkozni egy évekig tartó bírósági procedúra keretében, hogy a balatoni településenként kötelezően biztosított harminc százaléknyi szabad lejárású Balaton-part biztosított-e így a köznép számára. Most Szegeden is, Kenesén is kerítés van, szabadstrand nincs: emitt egyelőre, amott már. A nyár meg olyan, nem vár, hamar elrohan, de abban a hamarban sok izzadság, strandtalanság és örömtelenség már most benne van: egy kerítésnyire a normálisnak tekinthető állapotoktól.