Az én adómból építenek stadiont?

Belefutottam a minap a pofakönyvön a „nehogy má a mi adónkból építsenek stadionokat” szövegbe.

Na nem egészen így volt megfogalmazva, de egy nagy aréna áthúzva piros keresztel azért befigyelt, amolyan leegyszerűsítve a TAO-pályázatok adta lehetőségeket. A virtuálisan kiragasztott cetli a közösségi oldalon azt kérte ki magának, hogy ez a bugyuta kormány a szegények támogatása helyett stadionokat épít. Nem kevés demagógia tükre csillant ám itten. Ja, és egy adag antiorbánista „nagyon utálom a vezírt, és minden hülyeségét” motivációval. Képzeljék el, Szeged a társasági adókhoz kötődő pályázati rendszerrel hozzá juthat egy új stadionhoz, később egy csarnokhoz és akár egy uszodához is. Mert van itten ez az ötlet, hogy a cégek - az összes az országban – a saját társasági adójával rendelkezhet úgy, hogy öt kiemelt sportágra költi. Jégkorong, kézilabda, futball, vízipóló, kosárlabda. És ezeknek a holdudvaréra, mondjuk utánpótlás-egyesületekre, a 400 gyereket sportra, mozgásra nevelő klubokra. Ehhez persze meg kell találni azt a vállalatot, aki szabad döntéséből adódóan a társasági adóját e célok felé tereli. Jé, mintha a piacot vonná be e rendszer az építkezésbe… Szegednek most épp ezen az úton lehet a közeljövőben egy új stadionja, sportcsarnoka és uszodája. Erre a pofakönyvön most egy piros keresztel áthúzott stadion alá posztolják ki: „az Én adómból NE ÉPÍTSENEK stadiont, amíg az országban sok sok ezer gyermek és nyugdíjas éhezik!!!!!!!!” Köszönjük az átgondolt és körültekintő érvelést és ismeretátadást!