Ellendrukkerek a városból

Túl vagyunk egy magyar-svéden, moldáv-magyaron és kis pátriánkban egy Újpest-Szegeden is. Különbség? Van.

Kevés város mondhatja el magáról, hogy olyan csapata van, akinek épp annyian szurkolnak, mint amennyien ellene. A csapat saját városában. A válogatott meccsen a svédek ellen 1-1-es állásnál ütötte fel fejét a pesszimizmus a lelátón. Különbség talán annyi, hogy nem rosszindulat, inkább elkeseredés volt a főhajtás, a tenyérbe temetett arc, amit azonban Rudolf darabokra tört a 90. percben. Idehaza, Szegeden viszont tömény rosszindulat lengi körbe a Szeged 2011 csapatát. Miért? Futballmisztérium ez is. Mondjuk, mert minden ellendrukker úgy gondolja, hogy látja az utat, a jobbat, a tökéletesebbet, a szívének tetszőt. Azt, ami által a szegedi labdarúgás másként, de mégis az égre tör. És a tudósítások alatt azért írják be, hogy „ötöt kaptok”, „hajrá Szolnok” stb. mert szent meggyőződésük, hogy ez így oké, és megérdemli az a "gyüttmönt" banda, hogy… Ellendrukkerek a városból. Szóval a Szeged 2011 meccsei előtt nagyon sokan kívánják e csapat halálát, főleg szegediek. Miért? Na, ebben fejthető fel igazán a misztérium. Mondtam már, hogy az ultrák kitakarították a SZVSE-pályát (ahol a hazai meccseit játssza majd a csapat), és lefestették a lelátót? Néhány százezer forintnyi adomány ez a részükről. És csak finoman megkérdezném az álnév mögött nyüszítő ellendrukkerektől, hogy a pofázáson kívül tettek-e már keresztbe két szalmaszálat a szegedi fociért, amolyan érdek nélkülit, az alázatos fajtából az a néhány tucat beírogató megnemértett? Ha nem akkor itt lenne az ideje a munkának, a fúrógéppel a csavarok helyét is megjelölhetnék a cölöpök gyöngítése helyett. Előre is köszönöm!