Vélemény: Rudolf Péter és fasizmus

Tartok tőle, hogy Rudolf Péterrel az volt ott a gond, hogy bement a Hír Tévébe, és nyilatkozott a Heti Válasznak is, és ott meg máshol „politikailag” nem igazán „korrekt” véleményt mondott.

Olvasom, hogy a Klubrádió egyik beszélgetős műsorának volt vendége Rudolf Péter színművész, akinek a műsorvezető felvetette, hogy tudja-e, hogy Páger Antal rokonszenvezett a fasizmussal. Rudolf Pétert azért érte a megtiszteltetés, hogy Páger Antal fasizmussal való kapcsolatáról kérdezzék őt, mert idén a Jászai-díjas kiváló művész kapta a (szocialista vezetésű!) makói önkormányzat elismerését kifejező Páger Antal-színészdíjat. Tegyük fel, hogy a Páger fasizmussal kacérkodására vonatkozó kérdés jogos és – főleg – értelmes, és nincs mögötte politikai megfontolás. Ha így van, akkor viszont a Páger-díj korábbi jutalmazottaiból is érdemes lenne vallomást kicsikarni a fasizmushoz való viszonyulásukról: Vajon a korábbi díjazottak, Bánsági Ildikó (2010), Kulka János (2009), Törőcsik Mari (2008), Kern András (2007), Csákányi Eszter (2006), Venczel Vera (2005), Király Levente (2004), Garas Dezső (2003) és Halász Judit (2002) traumaként élte-e meg, hogy művészetüket Páger Antalon keresztül a fasizmus szellemisége árnyékolja be? Hiszen a díj odaítélésének egyik szempontja a págeri hitvallás gyakorlása… No és az elismerést odaítélő zsűri? Ők, Hegedűs D. Géza, Tordy Géza, Szalma Tamás (színművészek), Réz András filmesztéta és Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája hányadán állnak a fasizmussal? Biztos, hogy őket is szembesítették volna a borzalommal? Kötve hiszem, de ha az olvasókban van civil kurázsi, a Heti Hetes műsorába, ahol Kern András rendszeresen fellép, beküldhetnek egy kérdést arról, hogy Kern Művész Úr mit érez azóta, hogy egy volt profasiszta arany pecsétgyűrűjének pontos mását (a Páger-gyűrűt) birtokolja. Tartok tőle, hogy Kern András nem az őt kérdező nézőket, hanem Klubrádió újságíróját tenné rendbe a rá jellemző pikírtséggel, mert a felvetett kérdés minimuma azóta lekerült a napirendről, hogy Páger Antal 1964-ben a cannes-i filmfesztivál legjobb férfialakítás megosztott díját kapta a Pacsirta című filmben nyújtott alakításáért… Páger Antal 1945 előtti politikai és közéleti szerepvállalásával természetesen lehet foglalkozni. 2007-ben az MTV Az este című műsorában tárgyilagos megközelítésben fogalmazták meg a kérdést: „Páger Antal szélsőséges volt vagy csak egy rossz kor áldozata?” Páger azonban a kádári ellenforradalom után 1963-ban Kiváló Művész kitüntetésben részesült, 1965-ben pedig Kossuth-díjat kapott, de nem politikai megfontolásból, hanem művészete elismeréseképpen. Egy másik színészlegenda, Súlyok Mária egyszer azt nyilatkozta róla, hogy „a szocialista állam munkájában résztvevők is követtek el hibákat”. Hát igen, vegyük például Major Tamást, aki szintén történeti nagysága a magyar színművészetnek. Ő a Nemzeti Színház igazgatója volt 1945 és 1962 között, tehát a Rákosi-rendszer kellős közepén és a kádári ellenforradalom után is, és ebbéli tevékenysége meg pártelkötelezettsége erkölcsileg bizony kétes útra vezette. De ha őt mint színészt értékeljük, vajon ez vagy művészete számít? Ha Rudolf Péter az újpesti önkormányzat Major-díját kapná meg (Páger Makón, Major Újpesten született), a Klubrádió azzal macerálná, hogy tudja-e hogy Major kommunista volt? Mert hát Major Tamás 1956 után Az MSZMP IKB (Ideiglenes Központi Bizottság), majd a KB tagja volt 1966-ig, és az MSZMP 1957. júniusi országos értekezletén fölszólalásban támogatta Kádár Jánost. Tartok tőle, hogy Rudolf Péterrel az volt ott a gond, hogy bement a Hír Tévébe, és nyilatkozott a Heti Válasznak is, és ott meg máshol „politikailag” nem igazán „korrekt” véleményt mondott. Nem akarom túldimenzionálni a Klubrádióban történeteket, de a tét nagynak tűnik. A Páger Antal-színészdíj szakmai hitele és méltósága forog kockán.