Vélemény

Vélemény: Mi nem bírálhatjuk Brüsszelt?

Vélemény: Mi nem bírálhatjuk Brüsszelt?

2011. február 18., péntek
Vélemény: Mi nem bírálhatjuk Brüsszelt?

A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed.

Lassan csitulnak a médiatörvény által felkavart hullámok, méghozzá nemcsak nálunk, hanem az EU-ban is. A magyar kormány megállapodott az Európai Bizottsággal, négy pontban módosítjuk a vitatott törvényt, hamarosan a kormány, majd az Országgyűlés elé kerül az új, átdolgozott szövegváltozat is. Úgy tűnik tehát kifulladt az itthoni ellenzék, csakúgy, mint az EU-parlamentben magából kikelt egykori maoista kis vörös Cohn-Bendit is, aki annyira elragadtatta magát a januári ülésen, hogy szerintem azt sem tudta, mi van a napirenden! Csak fröcskölt kitartóan a szánalmas emberke, amíg levegőt kapott, aztán leült, s akkor talán eszébe jutott, hogy a tárgysorozat az EU soros elnökének, azaz Magyarországnak, az év hat hónapjára szóló programját tartalmazza, s nem a médiatörvényt kellene megvitatni… Nos, ezen úgy tűnik túl vagyunk. Ahogyan ez várható is volt. Kaptunk hideget-meleget Brüsszelből, teljesen igaztalanul, s mint kiderült az EU- Parlament szocialista frakció magyar, „hazafias” tagjainak jóvoltából, akik már a törvény itthoni közzététele előtt alaposan felvilágosították ottani frakciótársaikat „a magyar kormány antidemokratikus szándékáról, a sajtó- és szólásszabadság magyarországi megszüntetéséről”! (Arról viszont nyilván nem értesítették barátaikat, hogy azokban a napokban Budapesten ezernél többen hangosan tüntettek az inkriminált törvény ellen, élükön a téliszalámihoz valami hihetetlen vonzódást kifejező Settenkedővel…) Miután a magyar kormány azonnal készségét fejezte ki, hogy felülvizsgálja a törvénynek az EU által kifogásolt szakaszait, magas osztályzatot érdemel a demokráciát igazán értő és alkalmazó társadalmak közösségében. S ezt a józanul gondolkodók elismerik mind az egyik, mind a másik oldalon. De miként lehet majd rendezni azt a brüsszeli „malőrt”, amelyet semmiképpen sem lehet hozzánk kötni, de más országok nyakába sem varrni? Történt ugyanis, hogy az Európai Bizottság a Tudatos Vásárlók Egyesületének közreműködésével a tagországok középiskoláiban a 11. évfolyamon tanuló diákoknak ingyen biztosítja az Európa-naptárt. A kiadvány célja, hogy az „ egész évben elfoglaltságot adó és hasznos tudnivalókat, valamint tanári segédletet tartalmazó oktatócsomag használatával a diákok könnyed, számukra is élvezetes nyelven fogalmazott tudástárból és feladatsorok segítségével ismerkedhetnek meg a felelő gondolkodás alapjaival, cselekedeteik környezeti és társadalmi hatásaival”. Frappáns ajánló, meg kell hagyni! Van azonban egy kis gond ezzel a kiadvánnyal. Jelesül az, hogy ha már naptárról van szó, akkor általában megjelöljük a névnapokat, a jelentősebb állami és egyházi ünnepeket, várható fontos eseményeket. Különösképpen akkor, amikor oktató jellegű kiadványról van szó. Ebben a naptárban is igyekeztek ehhez tartani magukat a szerkesztők, szépen felsorolták az összes hindu, muszlim, kínai és zsidó ünnepet. Így is van rendjén. Ám - csodák csodájára - kifelejtették a keresztény/keresztyén ünnepeket! Se karácsony, se húsvét, se pünkösd. A több száz millió római katolikus és protestáns embernek Európában nincs ünnepe. Merthogy, ide is illeszthetjük azt a régi igazságot, miszerint: „ha nem írja meg az újság, akkor az meg sem történt”! A Catie Thorburn szerkesztő asszony összeállította kiadvány tehát hibás, sérti azoknak az önérzetét, akik a keresztény vallás követői, arról nem is beszélve, hogy az ő gyermekeik is kapnak ebből a naptárból és joggal tehetik fel a kérést szüleiknek: nekünk nincsenek ünnepeink? Nem tudom, igaz, nem is foglalkoztat különösebben, hogy mit gondol most a jó emlékű Kósáné Kovács Magda, egykori szocialista EU-képviselő, aki jó néhány évvel ezelőtt azzal riogatta a közvéleményt, hogy a „Vatikán rá akar tenyerelni Európára, s ennek szemmel látható jelei is vannak!” Mondotta ezt akkor, amikor arról folyt a vita, hogy az EU-alkotmányban külön hangsúlyozzák-e a keresztény értékeket, mint az egyetemleges európai értékrend részét. Ezek az elemek kívül rekedtek az említett dokumentumon. Nyilván nem a magyar képviselő asszony jóvoltából, mert ő régen hazatért Brüsszelből, hanem a hasonló gondolkodású társai hatékony munkája nyomán. S most a naptárból is száműzték a keresztény jeleket, utalást sem hagyva azokra. Amikor az Európai Unió elődjét, az Európai Szén-és Acélközösséget 1950-ben hat ország - Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, Olaszország és Németország - létrehozta, Robert Schuman, francia külügyminiszternek volt egy, a fenti témát erősen érintő mondata. Nevezetesen a jeles politikus a következőket mondotta: „A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed”. Mennyire igazak ezek a több mint 60 évvel ezelőtt elhangzott mondatok. Európa a hat évtized alatt megtapasztalhatta a zsarnokságot, az anarchiát is, sajnos, burkolt vagy nyílt formái még ma is itt-ott felbukkannak. Persze, most mondhatja valaki, hogy miért kell egy ilyen kis hibából ekkora ügyet kerekíteni. Igenis, kell. Mert, ha minket, a kicsiket, a még mindig lesajnáltakat ki tudnak oktatni, figyelmeztetni, nem is oly' ritkán megfenyegetni, akkor mi is felemelhetjük a szavunkat a bennünket ért igazságtalanság, mulasztás és megkülönböztetés ellen. S hogy mi is idézzük azért azokat a számadatokat, amelyekkel a legtöbbször kezdeni szokták a mérvadónak titulált, komoly vélemény-nyilvánításokat: az említett naptárt 3,5 millió példányban nyomtatták ki és 5 millió euróba került! Az elképzelés szerint „… példáival közelebb hozza az európai gondolkodásmódot, megalapozza a felelős és aktív állampolgári ismereteket”- írják a bevezetőben. Ilyen formában semmiképpen sem! Legalábbis, véleményem szerint…

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.