Vélemény

Nem fognak velük kezet

Nem fognak velük kezet

2010. január 25., hétfő
Nem fognak velük kezet

Ennyi cinizmus hallatán nehéz végül komolyra fordítani a szót, hiszen a „jogos felháborodások” után borítékolni lehet a „bocsánatkérést” is. A 2004-es bunkóságokat és tahóságokat mérlegelve tanácsosabbnak is tűnik az intellektuálisan kifinomult eszközök átvétele.

A Klubrádió egyik műsorában Bakács Tibor műsorvezető telefonos beszélgetőpartnere, Para-Kovács Imre nem rég azt mondta: "egy gyerek fejlődését két dolog tudja délelőtt tönkretenni, a kereszténység és a pornográfia". Tirts Tamás, az ORTT tagja vizsgálat elrendelését szorgalmazta, ami – állítólag - a testület baloldali többsége nem támogatott. Tirts úgy vélte, hogy „az elhangzottak felvetik a médiatörvény és az Alkotmány által védett alapértékek sérelmét, valamint alkalmasak a keresztény emberek vallási érzékenységének megsértésére". Semjén Zsolt, a KDNP elnöke aljas provokációnak, a keresztények, a kereszténység elleni botrányos kirohanásnak nevezte az elhangzottakat. Négy évvel ezelőtt már volt egy hasonló performansz, amikoris a Tilos rádióban a magyar progresszió egy jelese arról értekezett, hogy a keresztényeket ki kellene irtani. A vélemények egyensúlyára tekintettel Andressew Iván naplóbejegyzésével emlékeztetek az akkor történekre: „A január szánalmas eseményei ráépültek arra a jogos fölháborodásra, amelynek az volt az alapja, hogy egy Barangó nevű rétegművész éppen pont a karácsonyt találta alkalmasnak élő műsorban részegen kifejezni a keresztények kiirtása feletti óhaját. Erre a bunkóságra szinte példátlan tahóságokkal válaszolt a jobboldal. Hatalmas kampányba kezdett, amelybe a számtalanszor bocsánatot kérő, Barangót elzavaró Tilos majdnem bele is bukott. Az ellenkampány legnagyobb eseménye a Tilos előtti tüntetés volt, amelyen számos érdekes dolog történt. Például izraeli zászlót égetettek. Ebből aztán bírósági tárgyalás is lett, amin kiderült, hogy nem csak ifjabb Hegedűs pap eszméi hatnak, hanem gyávaságának példája is: az egyik égető azzal védekezett, hogy valami orvul kapott cukorka hatására cselekedett”. A maga módján Andressew jól foglalta össze az osztályharc akkori állásának lényegét: bunkóság, jogos fölháborodás, tahóság, gyávaság. Most nem is Para-Kovács vitte el bunkóság és tahóság pálmáját, szerintem, mert – mint hírlik - a beszélgetés a Szentlélekkel való személyes együttműködésről folyt valójában, és Bakáts Tibor a következők szerint meditált: „Feküdtél már le ellenséggel az ágyba? Na, ezt már értitek, jól van. Én is nagyon sokszor éreztem azt, hogy nem szeretem, inkább az ellenségem az, akibe behatolok”. Ezek után ha nem is gyávaság, de minimum farizeus magatartás volt Bakáts részéről, hogy miután kirobbant a botrány, Para-Kovácsra akart kenni mindent: "Tegnap a műsoromban elhangzott egy nagyon szerencsétlen mondat, amit, szerintem, Para-Kovács Imre szellemesnek vélt. Az az igazság, hogy én már az adásban is elhatárolódtam ettől, többször is. Nem is nekem és a rádiónak kellene bocsánatot kérni, hanem Para-Kovácsnak. Abban bízom, hogy ezt majd megteszi. Para, kérjél bocsánatot!" Kérem szépen, erről a nyakas kálvinisták önérzetesen morális tartását felidézni nem tudó karakánságról csak a Kistehén nevű kreáció Szájbergyerek című leleményének örökzöld refrénje tud eszembe jutni: „Szájbergyerek kérjél bocsánatot, mert nem mutatom meg a kacsámatot”. Ennyi cinizmus hallatán nehéz végül komolyra fordítani a szót, hiszen a „jogos felháborodások” után borítékolni lehet a „bocsánatkérést” is. A 2004-es bunkóságokat és tahóságokat mérlegelve tanácsosabbnak is tűnik az intellektuálisan kifinomult eszközök átvétele. Valamikor a hőskorszakban a Jobbik volt bátor s szellemes tüntetni az ORFK székháza előtt a rendőrségen belüli cigányellenesség miatt. Nem mintha kételkednék a Jobbik őszinteségében, vagy nem lenne tényleg rasszizmus és cigányellenesség a cégen belül, de ha Horváth Aladár csak és kizárólag az Orbán-kormány alatt engedhette meg magának azt, hogy – idézem - ha megvernek egy cigányt a rendőrök csak azért, mert cigány, akkor a belügyminiszter bemegy a kórházba, és azt mondja neki, hogy kedves barátom, mélyen sajnálom, ami történt, együtt érzek veled, azokat a rendőröket kirúgtam, mert téged összevertek, ilyesmi többé nem fog előfordulni, nyugodj meg, és bízzál a demokráciában és a jogállamban, azt akarjuk, hogy ez számodra is jogállam legyen, nos akkor a Jobbik is hasonlóképpen lehet jópofi. Ezért gondolom úgy, hogy Tirtsnek, Semjénnek és mindenki másnak nem jogosan kellene felháborodnia, hanem Barangót, Para-Kovácsot és a hasonló idülteket antiszemitizmus miatt elítélnie. A Barangók és Para-Kovácsok rajongó tábora ugyanis tökélyre vitte az antiszemitizmus elleni harcát azzal, hogy gondolatokban kurkászik, hogy leleplezze, hogy valójában ki mire gondol, amikor kimond vagy leír valamit. És mivel Jézus és a kora keresztények zsidók voltak, és létezik egy zsidó-keresztény kultúrkör, mi sem egyszerűbb az agykurkászok intellektuálisan kifinomult módszerével azt mondani, írni, nyilatkozni, de nap mint nap, hogy a Barangók és Para-Kovácsok keresztényellenessége kódolt antiszemitizmust takar. Aztán magukra vessenek, ha nem állnak velük szóba jobb (de nem jobboldali) körökben, nem fognak velük kezet, felállnak az asztaltól, ha leülnek, elfordítják a fejüket, ha találkoznak velük, nem kapnak többé felkérést – és nem nyernek többé pályázatokon.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.