Vélemény

Táltosok és szentek

Táltosok és szentek

2009. augusztus 6., csütörtök
Táltosok és szentek

Az elmúlt hétvégén volt a szeged-alsóvárosi Havas Boldogasszony-templom búcsúja. Miért fontos ünnepe ez a szegedi és a délvidéki katolikusoknak? Leginkább azért, mert a török megszállás és az azzal egy időben a régióban jelentkező reformáció idején (a tizenhatodik–tizenhetedik században) évszázadokig ez a templom volt a dél-alföldi országrész magyar katolikusainak spirituális központja.

Az iszlám vallású törökök megtűrték uralmuk idején a vagyontalan, saját magukat koldulásból fönntartó, ingyen prédikáló, tanító és gyógyító ferenceseket. A Szent Ferencet követő barátok és atyák így itt, Alsóvároson nyugodtan hirdethették az evangéliumot, végezhették a Krisztushívő katolikusok szertartásait, sőt nevelhették a szögedi népet (a protestánsok által akkoriban igencsak ellenzett módon) a Magyarok Nagyasszonya, Szűz Mária jámbor tiszteletére. Nem véletlen, hogy az alsóvárosi templom Mária-főoltárának könyörgő fölirata a „szögedi segítőnek” (Auxiliatrix Szegediensis) nevezi Jézus anyját. Bizony, ránk fér a segítség. Annál is inkább, mert az alsóvárosi búcsú hétvégéjén (amely alkalommal a templomban szentmisén résztvevő hívek szentgyónás és az Oltáriszentségben való részesülés, s a pápa szándékára elmondott imádságok után időleges büntetéseikből elengedést – búcsút – nyernek) a város egy kevésbé patinás részén, Új-Rókuson a Vértó mellett sajátos emlékművet avattak. A tomboló (persze, hogy tomboló, hiszen mind politikailag, mind üzletileg megéri) újpogányság megnyilvánulásaként Koppány állítólagos leszármazottjának telefonon keresztül adott áldásával. Az úriember, aki – vélhetően a katolicizmus Magyarország prímása méltóságának analógiájára – Magyarország főtáltosának nevezi magát. A nagy kérdés: miért van szükség főtáltosokra, archaizáló, történetlen, szinkretista rituálékra? Persze – jön majd a válasz –, az ősi magyar tradíciók miatt. Csakhogy a szegedi nép ősi magyar hagyománya, hogy a török veszedelem, a pestis, a himlő, a kolera, a tűzvész és az árvíz idején Szűz Máriához könyörög. Imádkozik hozzá, fogadalmat tesz neki. A szegedi népélet és a magyar szakrális néprajz legnagyobb kutatója, Bálint Sándor (szombaton volt születésének százötödik évfordulója, vajon az ősi magyar hagyományhoz ragaszkodók megemlékeztek róla?) Ünnepi kalendárium című kétkötetes munkájában – többek között – az egész Máriához fűződő magyar nép hagyományvilágot bemutatja. Szóval inkább a szegediek által évszázadokon keresztült gyakorolt hagyományt kellene követni (az alsóvárosi búcsújárást), nem pedig a mondvacsinált táltosokat…

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.