Politikusokkal bohóckodnak a fenyegetők

Hiszen tudják, bohócokkal fenyegetnek a politikusok, és a fenyegetők politikusokkal bohóckodnak és a bohócok politikusokkal fenyegetnek. Persze, tudom én, hogyne tudnám, hogy mindkét üzenet konkrét. A por és a graffiti is. Legalább annyira, mint Gyurcsány kislánymentő akciója és a Hugh Grant-tánc a nagy magyar elnöki irodában, ami véletlenül kikerült a világhálóra...

Bohócokkal fenyegetnek a politikusok? Vagy a fenyegetők politikusokkal bohóckodnak? Naaa! Inkább így: a bohócok politikusokkal fenyegetnek. Igen, ez az. De most komolyan, kedves képviselőtársak és még kedvesebb választók, ez elképesztő. Alig két héten belül egy jobb- és egy balhorog? A béke megyéjében? A Balkán kapujában? Még ilyet! Szóval maradva a komoly szónál, én egy kicsit a logikai mezsgyén közelíteném meg a dolgot. Mert ugye a fehér por obszcén üzenettel egy borítékban konkrét. Nincs mese. Nógrádi Zoltánnak mostmá' aztán beporoztak. Na de a „halál Botkára"! Tegyük a szívünkre a kezünket emberek, ez megint csak politikai játszma. Mert a mórahalmi atyának, lehet, hogy valaki tényleg konkrétan dühből oda a krétaport. Egy adósságtól remegő őstermelő, ugye? A Mórakert-ügy. Na de a Botka szó! Ki meri teljesen konkrétan kijelenteni, hogy az üzenet Botka Lászlónak, Szeged polgármesterének szólt? Mondjuk, ha rendeznének e témában egy kerekasztal-beszélgetést, vitafórumot, kellene-e ahhoz a dialektika magasiskolája, hogy elhitessük a jelenlévőkkel, bizony a címzett ebben az esetben nem konkrét, „csak" Botka. Én bizony „meggoogléztam" azt a Botkát. A találatok nagyobbik részben Szeged polgármesterét adták ki. De nem minden kétséget kizáróan, és tudjuk, ahol a kétség, ott a bizonytalanság is, és ahol a bizonytalanság ott nehéz használni az „így van és punktum" urbán-axiómát, legyen az érvelő személy mégoly populista is. Mit akarok én mindebből kihámozni? Hát csak azt, drága választók, hogy ne dőljenek be, még akkor sem, ha médiaóriás emeli a magasba a csúnya kiírást. Mert bizony a Google második találata a Botka Travel kifejezés, ami egy balatoni utazási irodának az oldalára kalauzol. És miért ne feltételeznénk, hogy a sok szánni való őrült közül az egyik épp megharagudott az irodára, mert tavaly ott felejtették a Balcsin, és most ért haza. Aztán még az első oldalon megismerhetjük Botka László sepsiszentgyörgyi színészt, aki - Isten nyugosztalja - elhunyt 2008. július 6-án. Talán egy félkegyelmű színházrajongó próbálja gyalázni emlékét, hogy a túlvilágra is halált küld romlott üzenetében a megboldogultnak (vagy egy régi szerepvita miatt megbolondult riválisa). Aztán van itt még Fárbás és Botka Kft., egy balatonlellei kőműves vállalkozás. Ebben az esetben tuti, hogy a körbetartozások miatti küldték át a cég egyik felét a másvilágra. Most már aztán állítsam le magam, ugye? Helyes. Hiszen tudják, bohócokkal fenyegetnek a politikusok, és a fenyegetők politikusokkal bohóckodnak és a bohócok politikusokkal fenyegetnek. Persze, tudom én, hogyne tudnám, hogy mindkét üzenet konkrét. A por és a graffiti is. Legalább annyira, mint Gyurcsány kislánymentő akciója és a Hugh Grant-tánc a nagy magyar elnöki irodában, ami véletlenül kikerült a világhálóra... hú, és a legsúlyosabb, Budai Bernadett kormányszóvivő rosszulléte, elaléló királyleányka, aki épp Gyurcsány kezébe zuhant (nem mellé, elé, a testőre tyúkszemére), a hős királyfi pedig kirohan vele a teremből. És egészen véletlenül épp negyven újságíró előtt. Nem egy zárt megbeszélésen. Szánalom. Én pedig ezzel az egész bohóc írással semmi mást nem akartam csak éreztetni, hogy ami úgy néz ki, az nem biztos, hogy az is, ami. Nagyon közelít a választás, először az EP, aztán a hazai. És minden kedves szavazópolgár számít, ezért ha valamit használni kell, akkor ott a sajtó, ami akkora dobra veri, hogy ha nem is politikai megrendelésre történt, biztos, hogy megjön tőle a félhülyéknek a kedve a további szórakozáshoz, hiszen benne lesznek az újságban. Tehát produkcióóóóóó!