Kritika tehát van, viszont akad olyan szempont is, amelyről valahogy mindkét fél megfeledkezett. Nevezetesen a környezetvédelem ügye.
Több sebből is vérzik a szegedi tömegközlekedés fejlesztése. A nemrégiben Gyurcsány Ferenc kormányfő és Botka László polgármester által a városházán bemutatott, 2011-ig tartó projekt az Anna-kúti csomópont átépítésével vette kezdetét. A helyi ellenzék frakcióvezetője
szerint
átgondolatlan a 29,4 milliárdos fejlesztési program, hiszen szembemegy az Európa-szerte érvényesülő iránnyal, emellett nagyvárosként tekint a közlekedési szempontból kisvárosnak számító Szegedre, ráadásul ami a leginkább aggasztó: a jelen gazdasági körülmények között bajosan lesz fenntartható.Kritika tehát van, viszont akad olyan szempont is, amelyről valahogy mindkét fél megfeledkezett. Nevezetesen a környezetvédelem ügye. A Levegő Munkacsoport szerint ugyanis az alapvetően pozitív szándék ellenére (értsd: tömegközlekedés fejlesztése miatt kevesebb autó a városban) úgy tűnik, hogy az elképzelt új villamosvonal nem lesz más, mint egy újabb környezetkárosító tényező.
Írásukrámutat, hogy a fejlesztés ügyében az illetékes intézmények nem vagy csak igen szűk, válogatott körben kerestek meg helyi civil szervezeteket a koncepció kidolgozásának a kezdetén. Amikor az egyik helyi alapítvány az újságokból értesülve bekapcsolódott az ügybe, már a kész tervekkel találkozott. Ezek módosítására azonnal javaslatokat tett. Sikertelenül. (És ezen a jelenlegi városvezetés ismeretében még van, aki meglepődik?) A zöldek szerint a projekt legellentmondásosabb része az új villamospálya építése, amelyet a jelenlegi úttesten kívánnak megépíteni úgy, hogy egyúttal kiszélesítik az utat. Vagyis az autóknak biztosított útkapacitás megmarad: az úttest kiterjeszkedik a házak felé a zöldterület, a fasor rovására. Pedig az uniós finanszírozású pályázatok fő alapelvei: a partnerség, a lakosság és a civilszervezetek bevonása, a környezetminőségi javulása, a fenntarthatóság. Ezeket az elveket maga a szegedi Polgármesteri Hivatal is folyamatosan hangoztatja kommunikációs tervének megfelelően. A valóság ezzel szemben az, hogy összességében nem javul a környezet állapota, amint azt az ügyben elkészített hatástanulmány konkrét számadatokkal alátámasztja. A tervek szerint összesen 27 ezer négyzetméter közösségi zöldterület szűnne meg vagy szigetelődne el, és közel 200 fát terveznek kivágni. Ja, hogy a valóság a torony alatt keveseket érdekel?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.