Zöldségek


Kritika tehát van, viszont akad olyan szempont is, amelyről valahogy mindkét fél megfeledkezett. Nevezetesen a környezetvédelem ügye.
Több sebből is vérzik a szegedi tömegközlekedés fejlesztése. A nemrégiben Gyurcsány Ferenc kormányfő és Botka László polgármester által a városházán bemutatott, 2011-ig tartó projekt az Anna-kúti csomópont átépítésével vette kezdetét. A helyi ellenzék frakcióvezetője
szerint
átgondolatlan a 29,4 milliárdos fejlesztési program, hiszen szembemegy az Európa-szerte érvényesülő iránnyal, emellett nagyvárosként tekint a közlekedési szempontból kisvárosnak számító Szegedre, ráadásul ami a leginkább aggasztó: a jelen gazdasági körülmények között bajosan lesz fenntartható.Kritika tehát van, viszont akad olyan szempont is, amelyről valahogy mindkét fél megfeledkezett. Nevezetesen a környezetvédelem ügye. A Levegő Munkacsoport szerint ugyanis az alapvetően pozitív szándék ellenére (értsd: tömegközlekedés fejlesztése miatt kevesebb autó a városban) úgy tűnik, hogy az elképzelt új villamosvonal nem lesz más, mint egy újabb környezetkárosító tényező.
Írásukrámutat, hogy a fejlesztés ügyében az illetékes intézmények nem vagy csak igen szűk, válogatott körben kerestek meg helyi civil szervezeteket a koncepció kidolgozásának a kezdetén. Amikor az egyik helyi alapítvány az újságokból értesülve bekapcsolódott az ügybe, már a kész tervekkel találkozott. Ezek módosítására azonnal javaslatokat tett. Sikertelenül. (És ezen a jelenlegi városvezetés ismeretében még van, aki meglepődik?) A zöldek szerint a projekt legellentmondásosabb része az új villamospálya építése, amelyet a jelenlegi úttesten kívánnak megépíteni úgy, hogy egyúttal kiszélesítik az utat. Vagyis az autóknak biztosított útkapacitás megmarad: az úttest kiterjeszkedik a házak felé a zöldterület, a fasor rovására. Pedig az uniós finanszírozású pályázatok fő alapelvei: a partnerség, a lakosság és a civilszervezetek bevonása, a környezetminőségi javulása, a fenntarthatóság. Ezeket az elveket maga a szegedi Polgármesteri Hivatal is folyamatosan hangoztatja kommunikációs tervének megfelelően. A valóság ezzel szemben az, hogy összességében nem javul a környezet állapota, amint azt az ügyben elkészített hatástanulmány konkrét számadatokkal alátámasztja. A tervek szerint összesen 27 ezer négyzetméter közösségi zöldterület szűnne meg vagy szigetelődne el, és közel 200 fát terveznek kivágni. Ja, hogy a valóság a torony alatt keveseket érdekel?