Elmaradt megtisztulás

A város PR-gépezete lassan mozgásba lendült, mi pedig – a média más tagjaival egyetemben – megkaptuk a felvilágosítást. A megszokott módon, hogy tudniillik már megint mi nem tudjuk jól a dolgokat.

A Transparency International nevű korrupcióellenes nemzetközi civilszervezet egyik tanulmánya szerint a korrupciós jelenségek az üzletemberek számára nagyobb problémát jelentenek az üzleti szféra és a közszféra találkozásánál, mint az üzleti életen belül. A szervezet országtanulmánya szerint a vállalkozásokra és a versenyre vonatkozó jogszabályok elvileg megfelelő alapot biztosítanak a vállalkozás szabadságához és a tiszta verseny érvényesüléséhez, a törvények végrehajtásánál azonban komoly hiányosságok jelentkeznek, a tágabb jogszabályi környezet pedig korrupciós mechanizmusokat generál.

A jelenséget a kutatás szerint a szoros személyi összefonódások, az önkormányzatok likviditási nehézségei, a politikusok és önkormányzati tisztviselők alulfizetettsége, illetve kulturális beidegződések is erősítik. A szervezet becslése alapján a korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a közbeszerzéseket.

A tarthatatlan állapotot mielőbb meg kell szüntetni, ugyanis a nemzetközi befektetők körében nyugtalanságot kelthet, ha úgy érzékelik, hogy a korrupció komoly probléma egy országban. De talán még ettől is rosszabb, ha a választók érzik azt, hogy bizonyos körök felett megszűnt a társadalmi kontroll, s így elveszik a társadalmi bizalom.

Azonban az üzleti és politikai életben tapasztalható korrupció csökkentése nem valósítható meg a politikai elit elkötelezettsége és példamutatása, illetve az etikus üzleti magatartást középpontba helyező szemlélet meghonosítása nélkül.

Kérdés azonban, hogy vajon a politikai elit minden tagjának érdekében áll-e, hogy kiderüljön az igazság. A közelmúltban örvendetes példa jelent meg a megyében: a hódmezővásárhelyi önkormányzat a lakosság naprakész és teljes körű tájékoztatása érdekében április 9-től minden folyamatban lévő, a város által kötött vállalkozói szerződést honlapján nyilvánossá tett. S pártállástól függetlenül buzdította arra a megye és a települések vezetését, hogy járjanak el hasonlóképpen.

A felhívás majd' két hete történt, azóta csend honolt az ügyben. Az utóbbi időben megtanulhattuk: a kínos(?) hallgatás sokszor beszédesebb mindennél. Aztán most megtört a jég. A város PR-gépezete lassan mozgásba lendült, mi pedig - a média más tagjaival egyetemben - megkaptuk a felvilágosítást. A megszokott módon, hogy tudniillik már megint mi nem tudjuk jól a dolgokat, hiszen Szegeden tavaly decemberben külön jegyzői és polgármesteri szabályzatot hoztak a közérdekű adatok megismerési rendjével kapcsolatban. Mózes Ervin jegyző külön felhívta a figyelmünket, hogy a város hivatalos honlapján ez a szabályzat és a szerződések is olvashatók.

Arról viszont elfelejtettek említést tenni, hogy az eredeti kérdés, illetve felhívás nem erről szólt. Hiszen egy szó sem esett arról, hogy nyilvánosságra hozzák az összes, fejlesztéssel kapcsolatos adatot, azaz kivel, mennyiért és milyen műszaki tartalmú szerződéseket kötött a város. Ezek után nem csoda, ha az emberek egyre kevésbé (lehet ettől kevésbé?) bíznak a politikusokban, akik maguk utasítják el a megtisztulás lehetőségét.

Maszatolás, ködösítés, csúsztatás és összemosás. Ez megy itt évek óta. Most már tényleg elkél egy nagytakarítás, csak az a kérdés, hogy ki csinálja meg.