A klímaváltozás áll az M1-es tömegbaleset hátterében

Megvizsgálták az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet geográfusai a porvihar okozta M1-es autópályán történt tömegbalesetet.

Mint ismeretes, március 11-én Herceghalomnál halálos tömegbaleset történt. Az M1-es autópályán öt kamion és 37 személygépkocsi ütközött, összesen 39-en sérültek meg, köztük tíz gyermek. Egy holttestet később a roncsok alatt találtak meg. A szerencsétlenség legfőbb oka az autópályán átsöprő porvihar volt.

Ahogy a népi megfigyelés is mondja, a ,,böjti szelek" időszakában kell a leginkább nagyerejű széllökésekre számítani. Ez nemcsak a hirtelen katasztrófahelyzetek, de a talaj hosszú távú eróziója, termőképességének csökkenése szempontjából is kiemelten fontos kérdés.

Dr. Sipos György az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense arra hívja fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban fordulnak elő porviharok hazánkban. Erre volt példa a múltheti, azonban az elmúlt év első felében is rendkívül gyakoriak voltak az ilyen események.

Tavaly a szélsőségesen száraz időjárás is nagyban hozzájárult a porviharok kialakulásához. Idén a csapadékhiány nem oly nagymértékű, viszont látszik, hogy egy-egy területen így is könnyedén meg tudja bontani a kellően erős szél a talaj felszínét.

- Ha nem kezeljük a kérdést a területhasználat oldaláról, akkor megszokott jelenséggé válhatnak a porviharok a Kárpát-medencében - szögezte le.

Dr. Gál Tamás, a TTIK Geoinformatikai, Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense szerint, a mostani katasztrófához vezető hasonló időjárás már előfordult idén többször is: több ciklonhoz vagy hidegbetöréshez kötődő hidegfront okozott jelentős, 100 km/h-s sebességet elérő vagy meghaladó szélviharokat hazánkban, és a szokásosnál is gyakoribbak a szokatlan meteorológiai helyzetek.

A baleset azonban rávilágított az intenzív talajhasználat hatásaira is: a területet, a Zsámbéki-medence középső részét vastag lösztakaró borítja, melyen egykor jóminőségű mészlepedékes csernozjomok alakultak ki. A vályog fizikai féleségű termékeny csernozjomok hazánk legjobb talajait jelentik, éppen ezért rendkívül intenzív mezőgazdasági művelés alatt állnak.

Dr. Barta Károly, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense elmondta, Herceghalom környékén mindkét típusú erózió jelen van, mivel a domborzati viszonyok adottak, a Tatai-árok ráadásul szélcsatornaként is működik, az északnyugati szelet felerősíti.

Dr. habil. Van Leeuwen Boudewijn, az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa azt állítja, bár Magyarország az ásványi nyersanyagokban és energiahordozókban szegény országok közé tartozik, talajaink Európa legjobb minőségű termőföldjei közé sorolhatók. Kulcskérdés tehát a fenntartható jövőnk - főként a mezőgazdasági termelésünk - szempontjából a magyarországi talajok termőképességének megőrzése, a talaj és tájvédelem. Hozzáteszi, ugyan a műholdak képesek a porviharok megfigyelésére, de inkább regionális és kontinentális léptékben, valamint a légkör magasabb rétegeiben lévő por térképezésére használják őket. Hozzáteszi, a porviharok kockázata geoinformatikai módszerekkel számszerűsíthető például a felszínborításra, a növényzetre, a talajra és az éghajlatra vonatkozó adatok felhasználásával.

A szél okozta talajpusztulást azonban az 1960-as évek óta jellemző nagytáblás művelés kopár felszínei elősegítik.

- A táblák közé telepített mezővédő erdősávok hatékonyan csökkenthetik a szélerózió, ezáltal a termőréteg pusztulás mértékét. Ott ahol a területhasználat változtatására (pl. szántóterületek gyepesítésére, vagy erdősítésre) nincs mód, ott a mezővédő erdősávok telepítése mellett az ökológiai gazdálkodás, no tillage vagy minimum tillage módszerekkel történő művelést kell javasolni a gazdálkodók számára a térségi vagy településrendezési tervek készítése során - nyilatkozta Dr. Szilassi Péter, az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi docense.