A fotoszintézist kutatták Szegeden
A fotoszintézis biofizikájának ultragyors, nanoszintű folyamatait vizsgálták aSzegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK), aSzegedi Tudományegyetem (SZTE) és az ELI-ALPS kutatói, eredményeikről a brit Royal Society Open Biology című folyóiratában számoltak be - tájékoztatott róla a Szegedi Tudományegyetem.
A közlemény szerint a fotoszintézis alapfolyamatai mára már javarészt tisztázottak, e területen elért eredményeket eddig tíz kémiai Nobel-díjjal ismerték el.
A kutatásokat azonban nem lehet még lezárni, a reakciók ugyanis egy mindössze 10 nanométer nagyságrendű molekula-komplexben játszódnak le, amely atomi szintű kristályszerkezetét csak a legújabb technológiák írták le.
A fényenergia-átalakítás nanométernyi távolságokon több mint száz különböző fehérje, több tucatnyi különböző lipid és sok-sok ezer pigment molekula vesz részt. Eközben akár több százezer Volt/centiméter erősségű, időben is változó elektromos erőterek alakulnak ki. Az egymást követő folyamatoknak ez a gyors és dinamikus jellege még feltáratlan területeket hagy nyitva a fotoszintézis biofizikájának kutatói számára. Aszegedi kutatócsoport a növények második fotokémiai rendszere (PSII) és az evolúciós elődjének számító bakteriális reakciócentrum működése közötti hasonlóságokra összpontosította figyelmét.
A fotoszintézis ultragyors folyamatainak megismerését célzó - az SZBK-n és az SZTE-n folyó - kutatásba az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet is bekapcsolódott.
A kutatók szerint a természetes fotoszintézis újratervezése is valós tudományos célkitűzés lehet. Fotoszintézis 2.0 néven jelenleg is nemzetközi program épül arra, hogy a haszonnövények egyes tulajdonságait felerősítsék a fotoszintézis áttervezése révén. A fotoszintézis során a napenergiából átalakított kémiai energia éves átlagos teljesítménye a Földön 120 TW, míg az emberiség éves energiafelhasználása jelenleg mintegy 16-17 TW. Ez a teljesítmény a fotoszintetikus energiaátalakítást a legnagyobb globális energiaátalakítási folyamattá teszi.
(via MTI)
