Meglepő összefüggést találtak az SZTE kutatói a szálló por és az úthálózatok között

Meglepő eredményekre jutottak a Szegedi Tudományegyetem geográfusai abban a kutatásban, ami a szálló por és az úthálózatok közötti összefüggésekre fókuszált.

Az egyetem közleménye szerint minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük egy város lakóinak. Ez önmagában nem meglepő és a tudomány világában már nem újdonság.

A kutatáshoz az EU-tagállamok évi átlagos szálló por, azaz PM10 koncentrációját mérő adatokat hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Digitális térképeket használtak fel vizsgálataikhoz, melyeket a Földrajzi Információs Rendszerek kínálta eszköztárral, geoinformatikai szoftverekkel elemeztek.

Az egyes úttípusok közül városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt.

A tanulmány szerzői kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár 3 kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez az első hallásra meglepő eredmény azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventillációs folyosókat képez a városokban.