Filmkritika: Hidegvér-A Netflix új krimije összedől, mint a kártyavár

A film története szerint Will Grady (Justin Timberlake) egy felső középosztálybeli ingatlanügynök, aki egy nap barátnőjét vérbe fagyva találja a házukban. Grady a nyomozás során együttműködő, de ahogy telik az idő egyre furcsábban kezd el viselkedni és sokat látott nyomozó figyelmének középpontjába kerül. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, egyre több elgondolkodtató és nem odaillő részlet kerül napvilágra az üggyel kapcsolatban. A szálak pedig olyan mélyre vezetnek, hogy a történések alapjaiban rengetik meg a nyomozást végzők életét.

Jó irányba indul el a Hidegvér, hiszen a régivágású zsarutörténetek nyomdokain halad, és elsősorban nem a megoldásra, hanem a megoldókra koncentrál. Tehát feltérképezi Tom Nichols (Benicio Del Toro) nyomozó és a vele együttműködő rendőrök családi életét és kapcsolatrendszereit. Nagyon jót tesz az alkotásnak az, hogy "in medias res" módon magával a gyilkossággal indít, ami egy kifejezetten erős felütés. Nagyon sokáig ki is tart a lendület. A nyomozás maga feszült és okos csavarok is bőven vannak benne. A másik pozitívum pedig a nyomasztó atmoszféra, aminek a létrehozásában nagy szerepe van Yair Elazar Glotman zenéjének. A színészi játékra sem lehet panasz Benicio Del Toro viszi a hátán a filmet.

A tettes elfogását követően viszont teljesen összeomlik a film. Azt még kiválóan vezeti fel, hogy nem minden az, aminek látszik. Tom Nichols nyomozó nyugtalansága tökéletesen megágyaz, annak, hogy itt valami sokkal nagyobb dolog lehet a háttérben. Viszont ennek az összeesküvésnek a kibontása és felvázolása körülményes, túlnyújtott, valamint hanyag, ami a részleteket illeti. A lassú krimiknek persze hagyománya van, de a tempónak célja kell legyen. Nagyrészt az, hogy engedje a nézőt együtt gondolkodni a nyomozóval, ehhez pedig szükség van arra, hogy megfelelő pillanatban, a kirakós megfelelő darabját tárja a néző elé, hogy meglegyen a rejtvényfejtés izgalma. Ebben sem sikerül jelesre vizsgáznia, hiszen kezdetben közel semmilyen nyomravezető adalékot nem akar szolgáltatni. A későbbiekben viszont mindent a néző elé tár egyszerre és, aki egynél több krimit lát azonnal összerakja a teljes képet.

Összességében a Hidegvér egy olyan krimi, amiben megvolt a potenciál, hogy kiemelkedő legyen, de csak egy korrekt film lett belőle. Ez elsősorban köszönhető az elsőfilmes Grant Singer rutintalanságának, és amatőr hibáinak. Ez az alkotás egy tapasztalt rendező kezében nem lett volna ennyire ritmustalan és indokolatlanul hosszú. Egy hideg őszi estén nézhető film, ez de inkább ajánlanám az olyan klasszikus krimit újranézését, mint például a Hetedik.

Összpontszám: 10/6