
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja Oláh Attila professzor irányításával, a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve 2020. április 1. és a 2021. március 15. között végzett felmérést, amely alapján összeállították a 2020-21-es Boldogságtérképet. Ennek az időszaknak egyik, az egész társadalmat érintő jellemzője a koronavírus-járvány megjelenése volt, a térkép ezért a pandémia fenyegetettségében élő Magyarország boldogságtérképe - hívták fel a figyelmet.
A főbb eredmények szerint a magyar lakosság boldogságszintje a 2019-ben mért értékekhez képest minimálisan csökkent, de régiónként, megyénként és megyeszékhelyenként eltérően alakul.
A Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon szignifikánsan csökkent a boldogságszint, a Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon viszont nőtt. Megyék szintjén Hajdú-Bihar, Békés és Somogy megyében csökkent a boldogságszint, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében nőtt.
A megyeszékhelyek közül Szombathely lett Magyarország legboldogabb városa, a második helyre Nyíregyháza került. Debrecenben, Győrben és Tatabányán csökkent, Budapesten szignifikánsan nőtt a boldogságszint.
Ismertették: a nők jóllétszintje magasabb, életkor szerint a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje emelkedett, a 65 év felettieké és a 18-25 éveseké azonban csökkent. Az egyedülállók és a kapcsolatban lévők boldogtalanabbak, a házasok boldogabbak, mint korábban. A gyermekes családokban a testi-fizikai állapot megítélése romlott, a pozitív élmények aránya viszont nőtt a három vagy több gyermeket nevelőknél.
A kutatásból kiderült az is, hogy a mostani felmérésben a jóllétszint értékek szóródása nagyobb. Ez azért lehet, mert
a magyar lakosság csaknem egyharmada eredményesen küzdött meg a járványhelyzet okozta nehézségekkel.
A lakosság szintén harmadánál ugyanakkor jelentős boldogságszint-csökkenésre utaló válaszokat regisztráltak - írták.
A tesztet kitöltők mintegy 35 százaléka a globális boldogságszint fenntartásáról és növekedéséről számolt be. A kitöltők szintén 35 százaléka viszont a mentális állapotszintjének, az érzelmi, szociális, pszichológiai és spirituális jóllétnek romlását jelezte - olvasható a közleményben.
A 2019-20 közötti időszakban valamelyest nőtt a boldogságszint Közép-Magyarországon, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön - de a növekedés ellenére - ezekben a régiókban továbbra is a többihez képest a magukat kevésbé boldognak valló emberek laknak. Csökkent a jóllét szintje Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön, változatlanul a legalacsonyabb a lakosság globális jóllét szintje Észak-Magyarországon - a tavalyi mérés szerint.
2019-2020 időszakában a Közép-Dunántúlon lakók vallották magukat a legboldogabbnak.Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Csongrád megyében szignifikánsan nőtt a lakosság jóllét szintje akkor. A megyeszékhelyek közül a 2019-2020-as adatok alapjánSzékesfehérvár tekinthető a legboldogabb városnak,és Kaposvár állt a rangsor végén.
(Borítóképünk a tavalyi eredményeket mutatja / via MTI)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.