Szórakozás

Hétvégén veterán autók lepik el Szeged utcáit

Hétvégén veterán autók lepik el Szeged utcáit

2019. augusztus 1., csütörtök
Hétvégén veterán autók lepik el Szeged utcáit

Augusztus 2. és 4. között rendezik a tizenkettedik Szegedi Veteránautó Találkozót a Délalföldi Veterán Egyesület szervezésében. Az eseményre hazai és külföldi klubokból érkeznek veteránjármű tulajdonosok, hogy bemutassák járműveiket és megismerjék Szeged és környéke, valamint a dél-alföldi régió szépségeit.

A

Szegedi Veteránautó Találkozó

első napján augusztus 2-án, pénteken kerül sor a rendezvény beharangozó eseményére, a “KörÚt-ra”. A járművek 18 órakor indulnak az

Újszegedi Partfürdőtől

a

Közép Kikötő sor – Kállay Albert u. – Bertalan híd – Rókusi Krt. – Auchan áruház – Széchenyi tér – Híd utca – Torontál tér – Közép Kikötő sor

útvonalon várhatóan 20 órára érnek vissza a Partfürdőre.   A találkozó második napján – a számos program mellett – idén is megtartják a honismereti túraversenyt, amelynek során a Homokháti Kistérség településeit (Forráskút, Üllés, Kömpöc, Kistelek, Ópusztaszer) érintve, közel 130 kilométert tesznek meg a veterán autók. A start reggel 8 órakor lesz a Dóm tér-Kelemen utca-Oskola utca csomópontból. Az érdeklődők számára a járművek megtekintésére vasárnap lesz lehetőség a Széchenyi téren 9 órától 13 óráig.

A XII. Délalföldi Veteránjármű Találkozó programja:

  1. augusztus 2. péntek

Helyszín:

Szegedi Partfürdő és Kemping

Cím:

6726 Szeged, Közép Kikötő sor 1.

15:00-tól

Érkezés, regisztráció, szálláshelyek elfoglalása, felkészülés az esti programra

18:00-tól

Indulás a Kempingből, a találkozó beharangozása, a „Veteránozás életérzése” testközelből felvonulás Szeged utcáin a nagy „KörÚT”(útvonal terv, térkép)

20:00-tól

Vacsora, zenés, fakultatív program, ismerkedés

  1. augusztus 3. szombat

Helyszín:

Szegedi Partfürdő és Kemping

Cím:

6726 Szeged, Közép Kikötő sor 1.

06:00-tól

Reggeli

07:00-tól

Indulás a belvárosba, a Honismereti Túraverseny Start pontjához.

08:00-tól

Helyszín:

Dóm tér, Fogadalmi templom

Cím:

6720 Szeged, Dóm tér-Oskola utca-Kelemen utca csomópont  

Start

„XII. Honismereti Túraverseny 2019. Szeged” indítása

Szeged egyik történelmi emlékhelyéről

a Dóm térről

, a belvárosból. A tér a két világháború közötti időszak kiemelkedő építészeti alkotása. Központi épülete az 1879-es szegedi Nagyárvíz és újjáépítés emlékére emelt, 1930-ban felszentelt Fogadalmi templom. A szegedi dóm építése és környezetének kialakítása szorosan összefonódik az 1879-es árvíz utáni újjáépítéssel. Ahogy a helyiek említették, a „Víz” a város 6800 házának döntő többségét elsöpörte, mindössze 265 épület maradt meg az ár elvonulása után. 1880 novemberében Szeged város képviselőtestülete ünnepi fogadalmat tett, mi szerint a város újjáépítésének emlékére monumentális templomot épít. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halász­bástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-székesegyházhoz hasonlóan a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott. Az ünnepélyes alapkőletétel 1914. június 21-én történt, de az I. világháború, a forradalmak és az infláció miatt a templom felszentelésére csak 1930 októberében került sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében. A templom kezdettől fogva a csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. Az árkádok alatt található Nemzeti Emlékcsarnokban a magyar történelem, tudomány és kultúra fontos alakjainak emlékművei állnak. A Dóm előterében áll Szeged legrégebbi építészeti emléke, a Demeter-torony. A 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt templom maradványát a szegediek Dömötör-toronyként emlegetik. Ezen a téren 1931-ben indult útjára, a 87 éves múltra visszatekintő Szegedi Szabadtéri Játékok, Közép-Európa egyik legismertebb és legmeghatározóbb nyári színházi fesztiválja. A tér akusztikai adottságai kiválóak, tökéletes helyszíne a szabadtéri előadásoknak, rendezvényeknek. Már a kezdetek óta a velencei Szent Márk térhez szokták hasonlítani. A járművek Szegedtől északkeleti irányba elindulnak, a 110-120 km-es túraverseny útvonalán amelyen a következő településeket érintjük: Szeged-Szatymaz-Zsombó-Forráskút-Üllés-Kömpöc-Kistelek-Ópusztaszer (útvonal terv, térkép)

  1. A Start utáni első állomásunk ahol megállunk, az Auchan Áruház parkolója.

 

  1. A második állomás helyszínünk, a szegedi Fehér-tó hazánk egyik legrégebbi védett területe. A tó első okleveles említése 1075-ből való. Területét még a XIX. század elején is rendszeresen elárasztotta a Tisza. A tó egykor a jellegzetes alföldi szikes tavak csoportjába tartozott. Ezen sekély, sziksós vizű tavak jellemzője, hogy vizük a lebegő kolloid állapotú mészsóktól zavaros és az aljzaton szürkés-fehér karbonát-mésziszap halmozódik fel. A meder időnkénti kiszáradásakor a meder felületén „kivirágzik” a sziksó, azaz a szóda. Az egykori szikes tó halastórendszerré történő átalakítása a harmincas években kezdődött meg. Ezzel egy időben kezdte meg itt Dr. Beretzk Péter szegedi orvos kutatásait. Javaslata alapján 1936-ban kapta meg a szegedi Fehér-tó egy része a helyi védettséget, majd 1939-ben az országos jelentőségű védett területek közé emelték.

  A terület az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. Vonulási időszakban darvak, vadludak és récefélék tömegei láthatók a Fehér-tavon. A XI. sz. halastó mellett felállított

Beretzk Péter kilátó

ról - egy rövid pihenőt beiktatva - megfigyelhetjük a Fehértó tó madárvilágát. Tömörkénytől Szegedig húzódik a látnivalókban és természeti értékekben egyaránt gazdag

Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet

. Fontosabb élőhelyei a szikes és halastavak, morotvák, mocsárrétek, homok és szikes puszták. Legnagyobb állóvize a szegedi Fehér-tó, mely egy hajdani szikes tóból kialakított halastó rendszer. A kilátó közelében található Tisza-völgyi bemutatóháztól induló Sirály tanösvény mutatja be, a szegedi Fehér-tó történetét és gazdag madárvilágát.

  1. A harmadik állomás a 100 éves Fogadó (6763 Szatymaz, Vasút utca 3-5.)
  2. A negyedik állomása zsombói Fenyves Sörház (6792 Zsombó Móricz Zs. u. 21.) ahol megkóstolhatjuk – ha nem „vezető beosztásban” vagyunk - a helyi kézműves sörfőzdében készült kiváló helyi sörökbe.
  3. Szegedtől 25 km-re található ötödik állomásegy fiatal község Forráskút, amely a XIX. század második felében alakult ki és 1950-ben vált független településsé. Forráskút „Az élhető harmónia kútforrása”.

12:00-tól

Helyszín:

Déryné Kulturális Központ

Cím:

6794 Üllés, Dorozsmai út 48.  

  1. A hatodik állomás, Üllés, ahol a Község, mint az egyik fő támogatónk jóvoltából ebéddel és hűsítővel várnak bennünket házigazdáink.

  "Üllés község a magyar Alföld jellegzetes sorsú települése, melynek történetében a virágzó szakaszokat megszakító pusztítások, majd az újra meg újra indulás volt a jellemző. A település névadója valamikor a XII. században egy Ehellős nevű birtokos lehetett, amely az Achillész görög név szabályos megfelelője. A jelkép szimbólumai - úgy hiszem - jól kifejezik a település népének szorgalmát, buzgó tenni akarását, küzdelmét a boldogulásért, ugyanakkor erősítik a közösségi érzést, a szülőföldhöz való ragaszkodást, az erőket megsokszorozó összefogást és közös munkálkodást a szebb, boldogabb jövőjük érdekében. Isten adja, hogy így legyen!" (Dr. Szegfű László: A történelemtudományok kandidátusa) A település a Dél-alföldön, Szeged városától 30 km-re, a kiskunhalasi út mentén fekszik. A község első templomát a Szent Antal templomot, 1900. június 16-án szentelték fel Páduai Szent Antal tiszteletére. A régi templom kertjében tornyosodik immár egy új, katolikus templom is, melynek építését 1999-ben kezdték meg. Ünnepélyes átadására 2001. április 1-jén került sor.

13:00-tól

  1. 7. Elindulunk és folytatjuk túránkat a hetedik állomásfelé Kömpöcre, ahol részt veszünk a település által szervezett Családi Napon.

  „Kömpöc az

Alföld

Duna-Tisza közének Kiskunság tájegységén fekszik,

Bács Kiskun

megyében. A település Csongrád megyével határos. Északi szomszéd település

Csengele

, délkelet felől

Balástya

, délnyugat felől

Csólyospálos

, északnyugat felől pedig

Kiskunmajsa

határolja. A községet az 5411. számú út szeli át.

Kistelektől

11 km-re távolságra van. A község neve egy "Kömpöcz" nevű

vitéztől

származik. Több, mint 200 évvel ezelőtt ez a pusztaság az

egri érsek

birtokába került. Az első betelepülők 1850-52 környékén jöttek, és a mai belterület helyén építettek, náddal, szalmával fedett kunyhószerű építményeket. A helyiek szerint állítólag jártak itt

betyárok

is,

Rózsa Sándor

és

Bogár Imre

is.”

  1. A nyolcadik állomás Kistelek, Szent István tér, ahol friss pogácsával és üdítővel várnak bennünket.

Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől város lett. Öt környező település - Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer - kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.

  1. A túraverseny utolsó, egyúttal kilencedik állomás pontja Ópusztaszeren (6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.), az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban lesz.
  2. dictus magister, vagyis Anonymus így ír a magyarok viselt dolgait megörökítő Gesta Hungarorum-ban:

  "Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának." Boldog emlékű Béla királyunk jegyzőjének halhatatlan műve 1200 körül keletkezett, s csak a 18. században került elő a bécsi udvari levéltárból. Ez az első írott forrásunk, melyben a Szer helységnév szerepel (Sceri alakban). Az Emlékpark területén számos látnivaló várja az ide látogatókat amelyek a teljesség igénye nélkül a következők: a Rotundában – Feszty körkép, számos kiállítás, Árpád emlékmű, Szer monostora, Gyógynövényház és kert, Skanzen – Szabadtéri néprajzi gyűjtemény, Látogatóközpont – 3d vetítőteremmel, kiállítótérrel, a Nomád parkban – lovas bemutatók, íjásztatás.

17:00-18:00

Érkezés a szálláshelyre

20:00-tól

XII. Honismereti Túraverseny 2019. díjainak átadása, Díszvacsora

Helyszín:

Szegedi Partfürdő és Kemping

Cím:

6726 Szeged, Közép Kikötő sor 1.  

  1. augusztus 4. vasárnap

Helyszín:

Szegedi Partfürdő és Kemping

Cím:

6726 Szeged, Közép Kikötő sor 1.

06:00-tól

Reggeli

08:00-tól

Indulás a város központjában található Széchenyi térre. A Tisza partján a 13. században felépült vár nyugati falai a mai Széchenyi téren húzódtak, az előttük elterülő kopár terület a várvédő katonaság gyakorlótereként és Fő piactérként szolgált. A török hódoltságot követően, amikor Szeged visszanyerte korábbi jogait és szabad királyi városi rangját, itt építették meg a polgári igazgatás központját, a Városházát is. A 19. század mind megjelenésében, mind funkciójában átformálta a teret: déli oldalán nagyszabású paloták épültek, majd az 1879-es Nagyárvizet követő újjáépítés lendületében elbontották a várfalakat, helyükön eklektikus lakó- és középületeket emeltek és parkot alakítottak ki. A tágas, több mint 50.000 m2 nagyságú teret ma évszázados platánfák, pompás virágzatú magnóliák, császárfák és számos más különleges növény díszíti. Közöttük szép kivitelű szobrok emlékeztetnek a város és az ország történelmének meghatározó alakjaira.

09:30-tól

Szeged, Széchenyi tér

Veteránjármű kiállítás és Különdíjak átadása.

12:00-tól

A találkozó zárása, járművek elvonulása a térről.

Helyszín:

Szegedi Partfürdő és Kemping

Cím:

6726 Szeged, Közép Kikötő sor 1.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.