Hétfői programajánló: teret a filmeknek

Ritkán járunk a Belvárosi moziban, mely nem csak időtálló, de hangulatos is. A mainstream filmek mellett, találkozhatunk a Cannes-i filmfesztivál gyöngyszemeivel, illetve más művészfilmekkel is.

16:00 órától a filmezni vágyók megtekinthetik a Tejben, vajban, szerelemben című feliratos, szerb, angol, amerikai filmdrámát a Belvárosi moziban. A Macska-jaj és az Underground rendezőjének új vígjátéka egy apró, háború sújtotta kis faluban játszódik. 20:15-tól az Ötven tavasz című feliratos, francia romantikus vígjátékot vetítik. Az ötven felett járó Aurore-hoz nem kegyes az élet. A férje elhagyja egy fiatalabbért, csak takarítói munkákat talál, és hirtelen még azt is megtudja, hogy nagymama lesz, de ő nem örül annak, hogy a lánya ugyanolyan fiatalon szül gyereket, mint ő annak idején. Végre egy romantikus film, amely nem a tiniket és a huszonéveseket szólítja meg. 20:30-tól a Paterson című feliratos, amerikai, romantikus film. A film líraisága és harmóniája rabul ejtő: Jim Jarmusch sokadszor is bebizonyította, mennyire ért a hangulatfestéshez és a finom érzelmekhez. Hétköznapi varázslata felpezsdíti egy város és egy hős szürke-színes mindennapjait, és vele együtt a nézőkét is. A mű tavaly Cannes-ban is versenyzett.

Folyamatos kiállítások, programok:

Időntúli üzenetek címmel nyílt meg

Gyeviki János

fotókiállítása a Somogyi-könyvtárban. 1949. augusztus 23-án született Szegeden. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1972-ben szerzett gépészmérnöki-, majd 1978-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának egyetemi docenseként ment nyugdíjba. 1970 óta fotografál. 1977 óta tagja a Szegedi Fotóklubnak, 2015 óta a SZAB Fotóművészeti Munkabizottságnak. „Immár 47 éve keresem a pillanatot, - bízom benne, hogy sokak örömére -, amikor a fény képet varázsol. Ezeken a fotóimon nem szerepel ember, de egy meggörbült rozsdás szög, egy megcsavart drót, egy öreg kerítésoszlop hordozza elődeink kéznyomát és üzenetét.” A kiállítás megtekinthető szeptember 6-ig a könyvtár nyitvatartási idejében. Megérkeztek

Salvador Dalí

művei a Reök-palotába. A kiállítással ünnepli jubileumát az idén 10 éves Regionális Összművészeti Központ. A világhírű katalán művész grafikái és kisplasztikái már megérkeztek a kiállítóházba. A szeptember végéig látható kiállítás látogatói bepillantást nyerhetnek a szürrealizmus meghatározó alakjának sokoldalú munkásságába. A mintegy hatvan bemutatott alkotás között szerepelnek a mester korai művei, meghatározó képeinek szignált, művészi reprodukciói, litográfiák, rézkarcok, kőnyomatok, számos kisplasztika, több bronz szobor, valamint kerámiatál. Július 28-án nyílt meg és szeptember 24-ig lesz látható a Prágából Szegedre érkezett tárlat. Önkénteseket toboroz a Móra Ferenc Múzeum: az intézmény önkéntes csapatába keresnek új tagokat. A leendő önkéntesek szakmai képzés után tárlatvezetéseket tarthatnak a kiállításokon, bepillanthatnak a múzeumi világ kulisszái mögé. A végzett önkéntesek tárlatvezetőként vesznek majd részt a múzeum életében, emellett rendszeresen közreműködhetnek a múzeum rendezvényein, programjain segítőként, és részesei lehetnek a vidéki kulturális élet egyik legnagyobb múzeumának mindennapjainak. Az önkéntes képzés szervezője a Móra Ferenc Múzeum és a Talentum Alapítvány. A képzésre augusztus 20-ig várják a jelentkezéseket.A jelentkezési lap elérhető a Móra Ferenc Múzeum pénztárában és a múzeum weboldalán keresztül. Szabadtéri kiállítás nyílt Szegedet bemutató régi fotográfiákból a Klauzál téren. Az augusztus 20-ig látható tárlaton városunk múltja elevenedik meg közel félszáz fekete-fehér fényképen. A kiállítás része az idei SzegedArt rendezvénysorozatnak, amelynek során a köztereken sétálva is megismerkedhetünk Szeged méltán híres képzőművészetével. A színház lesz a Kass Galéria idei második félévének központi témája. Megtekinthetjük a „Kass és a színház”, valamint a „Schreiber-Gyermek-Színház” című kiállítást. Mindkét tárlat december 31-ig látogatható. Kass János színház-témájú grafikáit, műveit mutatják be a „Kass és a színház” című tárlaton: többek között a Hamlet, a Háry János, Az ember tragédiája és a Kékszakállú herceg vára című művekhez készült illusztrációkat láthatják az érdeklődők. Ugyanekkor nyitja meg kapuit a Schreiber-Gyermek-Színház című papírszínház-kiállítás, ahol húsz miniatűr papírszínházi jelenetet ismerhetünk meg a huszadik század fordulójáról. A látogatók elé tárulnak a Csipkerózsika, a Hamupipőke, A varázsfuvola és az Aladdin és a csodalámpa ikonikus jelenetei is. A kunszentmártoni művésztelep alkotóinak munkáiból nyílt kiállítás Színek, hangulatok címmel a Démász Galériában. A húsz kiállító alkotásait augusztus 3-ig láthatják a szegediek. A Művésztelep ötlete Mártonfi Benke Márta gondolataiban fogalmazódott meg először, majd a kunszentmártoni művésztársakkal karöltve a Helytörténeti Múzeum, a Szent Márton Plébánia és Kunszentmárton önkormányzatának támogatásával valóra vált az elképzelés.A képzőművészekből mára egy valódi közösség jött létre és egyre több igényes alkotással örökítik meg Kunszentmárton természeti és épített környezetét. A városban élő művészekhez már a kezdetektől is csatlakoztak vidékről, így többek között Szolnokról, Szentesről, Kecskemétről és Budapestről is. A Démász Galériában pénteken megnyílt tárlaton Benyó Gabriella, Berta Tamás, Bíró Mária, Karsai Ildikó, Karsai Rózsa, Kiss Györgyi, Kozák Liza, Harsányi Zsuzsanna, Hercz Szilvia, Mártonfi Benke Márta, Molnár Adrienn, Mucsi Ferenc, Németh Ferenc, Prekup János, Séra Erzsébet, Stonawski József, Stonawskiné Szűcs Klára, Szamecz Béla, Szamecz László, Tóth János alkotásait láthatják az érdeklődők. Az augusztus 3-ig – hétköznapokon 9-től 19 óráig – látható tárlatot Marton Árpádszínesztéta ajánlotta a kiállításlátogatók figyelmébe. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívják a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában a Szent-Györgyi Albert Agórában. Szegeden már 55 éve sem volt a robot ismeretlen: az Úttörőház látogatóit Robotember köszöntötte. A Muszka Dániel által tervezett robot alapján a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum által készített installáció is látható lesz a tárlaton. A kiállításon magángyűjtemények értékes darabjai is megtekinthetőek. Találkozhatunk SIMON-nal, a humanoid robottal, megismerhetjük rangos robotika versenyek korábbi nyerteseit, amelyek megállták a helyüket a robotautók rallyján vagy akár szimulált marsi környezetben is. A tárlatot a robotika történetét és témaköreit bemutató tablósor egészíti ki (a grafikai munkák Forrai Ferenc tipografikus alkotásai). A múlt értékeinek megőrzését kiemelten kezelő NJSZT a civil szervezetek között egyedülálló tevékenységet folytat az informatikai örökségvédelemben. Ennek keretében az NJSZT egy világszínvonalú állandó kiállítást (A jövő múltja) működtet Szegeden. A kiállítás rendezői remélik, hogy az infokommunikációs eszközök történetét átfogóan bemutató állandó kiállítást meggyőzően egészíti ki a MI és a Robot az időszaki kiállítások sorában, s így végre a Robot is elfoglalja az őt megillető helyét a múzeumban. A tárlat június 7-től szeptember végéig látogatható Szegeden, az NJSZT Informatika Történeti Kiállításában. A Csongrád Megyei Kormányhivatal, a Meritum Egyesület és a Gruppo Speleologico Carsico Egyesület és a Gruppo Ermada Flavio Vidonis Egyesület az első világháború centenáriumának tiszteletére közösen megszervezett kiállítással emlékezik a Doberdót és az első világháború olasz hadszínterét megjárt katonákra. A „Szomjazó hősök – vízellátás az első világháború harcterein” című tárlat tablói, valamint a bemutatandó tárgyi emlékek a Doberdó vidékéről érkeznek Szegedre. A tárgyi emlékek az elmúlt évtizedekben az egykori harctéren zajló kutatások során kerültek napvilágra és nagyobb részük Gianfranco Simonit olasz magángyűjtő gyűjteményébe és a San Martino del Carso-i Nagy Háború Múzeumába. A Csongrád Megyei Kormányhivatal szegedi, Rákóczi téri épületében megnyíló tárlaton ezekből láthat ízelítőt a látogató. A bemutatandó csajkák, kulacsok, üvegek és a víz szállítására használt eszközök egy kopár sziklasivatagban az ott szolgáló katonák élni akarásának is a szimbólumai, mivel a karszti felszínre az éltető vizet csak nagy fáradtság árán, igen nagy távolságról lehetett feljuttatni. A tárgyak túlnyomó részét a hadszínteret járó amatőr régészek hozták felszínre a lövészárkokból. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Könyvtárának ősnyomtatványaiból nyílt kiállítás, a német nyomdászmesterek által készített kötetek közül több szerzője magyar, az egyikben szereplő lapszéli jegyzetek pedig a “szögedi” írásbeliség legrégebbi emlékei. A kiállítás katalógusa szerint bár a szegedi egyetem könyvtára nincs még százesztendős – az elődintézmény, a kolozsvári universitas gazdag bibliotékája az első világháborút lezáró békekötést követően Erdélyben maradt – régikönyv-állománya országosan is jelentős. A legtöbb muzeális kötet 1949 és 1952 között a főúri és egyházi gyűjtemények államosítása során került a könyvtárba. A tárlat látogatói megismerhetik az egyetemi könyvtár legrégebbi nyomtatványát, egy 1476-ban Velencében megjelent Bibliát, két német mester Franz Renner és Nicolaus von Frankfurt munkáját. A klasszikus szerzők művei és a ferences barátok munkáját segítő bibliamagyarázatok mellett a kiállított kötetek között szerepel Thuróczy János Chronica Hungarorum cím műve, amely első kiadása 1488-ban készült Brünnben. Az olimpiák történetét mutatja be a Móra Ferenc Múzeum új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az iszeged.hu.