Keddi programajánló: művészet és szórakozás

A délelőtt folyamán mesefoglalkozás várja a gyerekeket a Klebelsberg-telepi fiókkönyvtárában, a Belvárosi moziban továbbra is látható a Kincsem, este pedig a humppa stílus hozza lázba szegedet.

10:00 órától mesefoglalkozást tartanak 5-7 éveseknek a Somogyi-könyvtár Klebelsberg-telepi fiókkönyvtárában. A foglalkozást Novák Mária vezeti. A program többek között meseolvasás és activity. 15:00 órától megtekinthető Herendi Gábor Kincsem című történelmi kalandfilmje, a Belvárosi moziban. A magyar csodalóról szóló történetetben Blaskovich Ernő céltalan, kicsapongó életet él, egy nap azonban megjelenik élete nagy lehetősége, Kincsem, akivel sikert sikerre halmoz az európai lóversenypályákon. A gróf ezáltal lehetőséget kap arra, hogy egy nemes küzdelemben legyőzze ősi ellenségét, von Oettingen bárót. Rivalizálásukat azonban bonyolítja, hogy Ernő beleszeret a báró lányába.

Trailer ITT

19:00 ótától Humppa party a Grand Café Várkertben. A humppa stílus egy szociokulturális zenei kísérlet a finn-magyar rokonság felelevenítése céljából, majd pedig ugrándozás közbeni nyugtázása annak, hogy mégiscsak a balkánon vagyunk, szeretjük a házi pálinkát és az ugrálós, intenzív zenéket.

Folyamatos kiállítások, programok:

A kunszentmártoni művésztelep alkotóinak munkáiból nyílt kiállítás Színek, hangulatok címmel a Démász Galériában. A húsz kiállító alkotásait augusztus 3-ig láthatják a szegediek. A Művésztelep ötlete Mártonfi Benke Márta gondolataiban fogalmazódott meg először, majd a kunszentmártoni művésztársakkal karöltve a Helytörténeti Múzeum, a Szent Márton Plébánia és Kunszentmárton önkormányzatának támogatásával valóra vált az elképzelés.A képzőművészekből mára egy valódi közösség jött létre és egyre több igényes alkotással örökítik meg Kunszentmárton természeti és épített környezetét. A városban élő művészekhez már a kezdetektől is csatlakoztak vidékről, így többek között Szolnokról, Szentesről, Kecskemétről és Budapestről is. A Démász Galériában pénteken megnyílt tárlaton Benyó Gabriella, Berta Tamás, Bíró Mária, Karsai Ildikó, Karsai Rózsa, Kiss Györgyi, Kozák Liza, Harsányi Zsuzsanna, Hercz Szilvia, Mártonfi Benke Márta, Molnár Adrienn, Mucsi Ferenc, Németh Ferenc, Prekup János, Séra Erzsébet, Stonawski József, Stonawskiné Szűcs Klára, Szamecz Béla, Szamecz László, Tóth János alkotásait láthatják az érdeklődők. Az augusztus 3-ig – hétköznapokon 9-től 19 óráig – látható tárlatot Marton Árpádszínesztéta ajánlotta a kiállításlátogatók figyelmébe.

Az Árkádban megtekinthető filmes autó kiállítás, egészen július 12.-ig. A fókuszában a Hollywood-i filmipar leglátványosabb négykerekűi állnak, egyedülálló különlegességekkel, gyűjtői darabokkal. Ehhez kapcsolódóan július 15. és 17. között Autós Napok lesznek a Belvárosi Moziban! A Belvárosi Mozi Autós napokkal vár minden kedves filmimádót. “Ha az Árkádban vásárolsz és lepecsételteted a blokkod, azzal kedvezményesen meg tudod nézni az alábbi 3 film bármelyikét / Verdák 3, Kipörgetve, Halálos iramban 8/, illetve ha elmész a fenti filmek valamelyikére, akkor a Vissza a jövőbe c. filmet ingyenesen tekintheted meg az adott napokon!” – invitálnak a szervezők. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívják a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában a Szent-Györgyi Albert Agórában. Szegeden már 55 éve sem volt a robot ismeretlen: az Úttörőház látogatóit Robotember köszöntötte. A Muszka Dániel által tervezett robot alapján a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum által készített installáció is látható lesz a tárlaton. A kiállításon magángyűjtemények értékes darabjai is megtekinthetőek. Találkozhatunk SIMON-nal, a humanoid robottal, megismerhetjük rangos robotika versenyek korábbi nyerteseit, amelyek megállták a helyüket a robotautók rallyján vagy akár szimulált marsi környezetben is. A tárlatot a robotika történetét és témaköreit bemutató tablósor egészíti ki (a grafikai munkák Forrai Ferenc tipografikus alkotásai). A múlt értékeinek megőrzését kiemelten kezelő NJSZT a civil szervezetek között egyedülálló tevékenységet folytat az informatikai örökségvédelemben. Ennek keretében az NJSZT egy világszínvonalú állandó kiállítást (A jövő múltja) működtet Szegeden. A kiállítás rendezői remélik, hogy az infokommunikációs eszközök történetét átfogóan bemutató állandó kiállítást meggyőzően egészíti ki a MI és a Robot az időszaki kiállítások sorában, s így végre a Robot is elfoglalja az őt megillető helyét a múzeumban. A tárlat június 7-től szeptember végéig látogatható Szegeden, az NJSZT Informatika Történeti Kiállításában. A Csongrád Megyei Kormányhivatal, a Meritum Egyesület és a Gruppo Speleologico Carsico Egyesület és a Gruppo Ermada Flavio Vidonis Egyesület az első világháború centenáriumának tiszteletére közösen megszervezett kiállítással emlékezik a Doberdót és az első világháború olasz hadszínterét megjárt katonákra. A „Szomjazó hősök – vízellátás az első világháború harcterein” című tárlat tablói, valamint a bemutatandó tárgyi emlékek a Doberdó vidékéről érkeznek Szegedre. A tárgyi emlékek az elmúlt évtizedekben az egykori harctéren zajló kutatások során kerültek napvilágra és nagyobb részük Gianfranco Simonit olasz magángyűjtő gyűjteményébe és a San Martino del Carso-i Nagy Háború Múzeumába. A Csongrád Megyei Kormányhivatal szegedi, Rákóczi téri épületében megnyíló tárlaton ezekből láthat ízelítőt a látogató. A bemutatandó csajkák, kulacsok, üvegek és a víz szállítására használt eszközök egy kopár sziklasivatagban az ott szolgáló katonák élni akarásának is a szimbólumai, mivel a karszti felszínre az éltető vizet csak nagy fáradtság árán, igen nagy távolságról lehetett feljuttatni. A tárgyak túlnyomó részét a hadszínteret járó amatőr régészek hozták felszínre a lövészárkokból. Száz évvel ezelőtti történéseket elevenít fel a Somogyi-könyvtár Anno 1917 című kiállítása, amelyet május 18-től július 1-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Hogyan élt 1917-ben a világ, mi tartotta izgalomban Magyarországot, milyen hírektől volt hangos a szegedi utca? A fronton zajló események mellett békés pillanatokat: a tudomány és technika eredményeit, irodalmi és képzőművészeti alkotások születését is fölidézik a 100 éves újságok, könyvek, plakátok, fotók és kéziratok. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Könyvtárának ősnyomtatványaiból nyílt kiállítás, a német nyomdászmesterek által készített kötetek közül több szerzője magyar, az egyikben szereplő lapszéli jegyzetek pedig a “szögedi” írásbeliség legrégebbi emlékei. A kiállítás katalógusa szerint bár a szegedi egyetem könyvtára nincs még százesztendős – az elődintézmény, a kolozsvári universitas gazdag bibliotékája az első világháborút lezáró békekötést követően Erdélyben maradt – régikönyv-állománya országosan is jelentős. A legtöbb muzeális kötet 1949 és 1952 között a főúri és egyházi gyűjtemények államosítása során került a könyvtárba. A tárlat látogatói megismerhetik az egyetemi könyvtár legrégebbi nyomtatványát, egy 1476-ban Velencében megjelent Bibliát, két német mester Franz Renner és Nicolaus von Frankfurt munkáját. A klasszikus szerzők művei és a ferences barátok munkáját segítő bibliamagyarázatok mellett a kiállított kötetek között szerepel Thuróczy János Chronica Hungarorum cím műve, amely első kiadása 1488-ban készült Brünnben.

Az olimpiák történetét mutatja be a Móra Ferenc Múzeum új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az iszeged.hu.