Csütörtöki programajánló: öREÖK szerelmek, Reppszakkör

Xie Fei kínai filmrendező ad elő az SZTE Konfuciusz Intézetben, folytatódik a REÖK felolvasószínházi sorozata, a Nyugiban pedig újra összeül a Reppszakkör.

"A királyi fametsző – 110 éve született Buday György grafikus, illusztrátor" című kiállítás megnyitója előtt, megemlékezéssel egybekötött könyv-örökbefogadás kezdődik a

Somogyi-könyvtár

harmadik emeleti olvasótermében 15.45-kor. A könyvtár aulájában rendezett kiállítást az örökbefogadás után, 16.30-kor nyitja meg Nátyi Róbert PhD. művészettörténész, főiskolai docens. Közreműködnek: Simai Mihály költő, valamint a Király-König Péter Zeneiskola növendékei és művésztanárai. Buday György (1907 – 1990), a magyar fametszés megújítója Kolozsváron, Szegeden és Londonban élt és alkotott. A Somogyi-könyvtár őrzi hagyatékának egy részét, amelyből kiállítás nyílik a művész születésének 110. évfordulójának tiszteletére. A tárlaton láthatók a gyermek Buday kezdeti próbálkozásai, majd a kiteljesedő művész akvarelljei, krétarajzai, fametszetei. A kiállítás Londonban készült fotók segítségével idézi vissza életének utolsó időszakát. A tárlat május 17-ig tekinthető meg. Xie Fei kínai filmrendező előadása várja az érdeklődőket az

SZTE Konfuciusz Intézetben

17 órától. Xie Fei világszerte ismert és elismert kínai filmrendező, forgatókönyvíró 1942. augusztus 14-én született. A pekingi Kínai Filmakadémián szerzett rendező diplomát, ahol később tanárként, majd igazgatóként is dolgozott. 1980 és 1988 között az Akadémia alelnöke volt. Filmjei több nemzetközi elismerésben részesültek, mint a Black Snow, ami 1990-ben Ezüst medve díjat kapott a Berlinálén vagy a Woman from the lake of scented souls (magyar címe a Lelkek tava) című alkotás, ami a 43. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon 1993-ban Arany Medve díjat nyert. A mester napjainkban is aktívan tanít és művészeti tanácsadóként segíti fiatal filmesek munkáját. Előadásából megismerhetjük a kínai filmgyártás múltját és jelenét. Folytatódik az “Így szerettek ők – öREÖK szerelmek” című előadás a

Reök-palotában

, ezúttal két időpontban is, 19 órától, illetve 20.30-tól. A felolvasószínházi projekt a legismertebb magyar írók és költők szerelmi életét mutatja be Nyáry Krisztián népszerű történetei alapján. A sorozat ötletgazdája Réczei Tamás rendező, a megvalósításban kiemelt szerep jut szegedi egyetemistáknak. Szabadművelődési kurzus keretében, a Nyáry Krisztián által megjelölt forrásokat, illetve a Réczei mint kurzusvezető által összeállított irodalmi jegyzéket követve felkutatják az adott szerelmi történet dokumentumait, majd az így összegyűjtött levelek, beszámolók, híradások, visszaemlékezések és naplórészletek alapján állítják össze az estek szövegkönyvét. A márciusi előadás alkalmával Ady Endre szerelmi élete kerül terítékre ismert színművészek tolmácsolásában. Ismét Reppszakkörre vár a

Nyugi Kert

20 órától, Dj Menz és Dj Noiz társaságában. Vendég: Peopleworkshop.

Folyamatos kiállítások, programok:

Hamvas Béla (1897 – 1968) író, esztéta, filozófus és könyvtáros születésének 120. évfordulójáról kamarakiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

. A második emeleti kölcsönzőben a szerző műveiből láthatnak válogatást az érdeklődők. A kiállítás április 6-ig tekinthető meg. „Az ember sok ezer könyvet olvas, legnagyobb részüket egy hét alatt elfelejti. Az ember életében sok ezer festményt, zeneművet, szobrot és tájat lát és hall, és van tíz-húsz-harminc, amely hosszú ideig kíséri, mint a barát vagy a kedves. Az ember életében csak egész kevés olyan gondolatot talál, amelytől sohasem válik meg.” (Hamvas Béla) Kassák Lajos költő, író és festő, a magyar avantgarde művészeti irányzatok vezéralakja (1887–1967) születésének 130., halálának 50. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt a

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóiratolvasó-termében. A konstruktőr – Kassák Lajos, a képzőművész című tárlat művészeti albumai bemutatják az egyes alkotói korszakok legjellemzőbb munkáit, Kassák saját versesköteteihez, prózai írásaihoz készített illusztrációit. Megtekinthetők a művész szerkesztésében megjelent folyóiratok: Ma, Tett, Dokumentum eredeti példányai is. „Kassák Lajos korának egyik legjelentősebb művészeti szervezője. Kiemelkedő fontosságúak művészetelméleti, kritikai írásai is. Képzőművészként előbb az aktivizmus, majd a konstruktivizmus legfontosabb magyar képviselője” – olvasható a kiállítás ajánlójában. A tárlat március 29-ig tekinthető meg. A szegedi Nagy Árvíz 1879-ben címmel kamarakiállítás nyílik a

Somogyi-könyvtár aulájában

. A tárlat korabeli napilapok és folyóiratok híradásainak tükrében eleveníti föl a Szegedet 1879. március 12-ére virradó éjszaka hullámsírba döntő katasztrófa eseményeit. A bibliotéka fotó-, könyv- és folyóirat-állományából válogatott tárlat február 23-tól március 15-ig tekinthető meg. Az Arany János-emlékévhez kapcsolódva a

Somogyi-könyvtár

kiállítással tiszteleg a 200 éve született költő, műfordító, szerkesztő, tanár, a Kisfaludy Társaság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára előtt. A tárlat Arany János életét és munkásságát korabeli könyvek, folyóiratok, valamint a műveihez készült illusztrációk segítségével mutatja be. A kiállítás egyik különlegessége a zeneszerző Arany János dalainak kottakönyve. A költő – aki zongorázni és gitározni is tudott – Petőfi Sándor és Amadé László verseit zenésítette meg. Saját szerzeményein kívül még népdalgyűjteménye is megjelent. Az Arany – 200 című tárlat március 15-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár aulájában.

Izgalmasan sokrétű Duray Tibor képzőművész életműve, melyről ezúttal a szegedi

REÖK

látogatói is meggyőződhetnek. Az "Emberi, túlságosan is emberi" című kiállításon látható lesz a monumentális Aranykor c. mű is, mely több évtized után kerül újra a nagyközönség elé. Mi visz rá egy festőt arra, hogy megbízás nélkül műtermében hosszú évekig egy olyan festményen dolgozzon, amit nem láthat teljes egészében, mert a kép jóval nagyobb, mint a rendelkezésére álló falfelület? Talán valami emberi, túlságosan is emberi. A nietzschei cím ezennel az 1988-ban el-hunyt, s a 20. századi magyar képzőművészet még felfedezendő, pontosabban újra felfedezendő alakjai közé tartozó Duray Tibor tárlatának címeként szerepel. Részletek

.

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.