A török kori Szegedről szól a Polgári Platform idei utolsó előadása

Hegyi Klára, az MTA doktora mutatja be a négyszáz évvel ezelőtti várost. A török megszállás a hanyatlás időszaka, habár a megszállók pedig dzsámit, fürdőt, szerájt építettek, a város lakosságszáma mégis csökkent. Jövő évre hat előadással készülnek a szervezők.

„Ma alig foglalkoznak az emberek a történelemmel. Pedig a múlt nélkül nem érthetjük meg a jelent, s nem támaszkodhatunk a jövőre” – nyilatkozta lapunknak

Blazovich László

a levéltár nyugalmazott igazgatója. Ennek ellenére hagyományosan sokakat érdekel a Szegedi Polgári Platform előadás-sorozata, amelynek idei utolsó állomásán

Hegyi Klára

turkológus, történész, professor emerita, az MTA doktora beszél a török által megszállt városról november 25-én 18 órától a dóm altemplomában. Eddig Szeged jeles múltjáról, fénypontjairól esett szó, a következő előadás bizonyos szempontból kivételt jelent. Az oszmán uralom a város és az ország múltjában is cezúrát jelent. Az előző évszázadok alatt Szeged az Alföld fő városa lett, a borszállítás és a nagyállattartás megfelelő megélhetést nyújtott mintegy hétezer embernek. Ebbe a világba „robbant bele” a török, amely az 1543 farsangjától 1686. október 22-ig megszállta a települést. Lakosságcsere zajlott le a Dél-Alföld nagy részén, a magyar elem helyét a délszlávok vették át. Az előbbi a rosszabb körülmények elöl menekült, az utóbbi az otthonához képest jobb állapotok, a kevésbé erőteljes adóztatás miatt jött. Szeged garnizonvárossá vált, háborús időszakban több mint ezer katona volt itt, békeidőszakban 100-200. Többek között ezt a témát is kutatta Hegyi Klára, aki köteteiben többek között az itt állomásozó fegyvernemeket, várvédő létszámot mutatta be. „Szeged egészen török várossá vált, szerájt, dzsámit, fürdőt is hoztak létre” – mondta a történész. A magyarok innen kiszorultak, az 1552-es visszavételi kísérletet követően a vár környékéről kitelepítették őket, csupán az Alsóváros maradt meg számukra. A lakosság előbb a felére csökkent, majd még kevesebbre a felszabadító háborúk miatt alig 2000-en éltek Szegeden 1686-ra. Ellentétben a mezővárosokkal, Kecskeméttel, Hódmezővásárhellyel, Makóval, ahol a kereskedelem fellendült, s a lakosságszám is nőtt.

Nógrádi Tibor

városatya hozzátette, már kész a jövő évi program is. Hat előadást hallgathatnak meg az érdeklődők, ebből négy folytatta az eddigi hagyományt, kettő viszont újdonságot jelent, Szeged fontos történelmi személyiségeit mutatják be. Ez utóbbiból az első két előadás

Szent Gellértről

és

Dugonics Andrásról

fog szólni.