700 évig határozta meg a vár Szeged képét

A Szegedi Polgári Platform következő előadásán Horváth Ferenc kandidátus beszél a szegedi vár történetéről október 7-én. Az épületegyüttest a nemzetközi történetírás is ismeri.

„

Horváth Ferenc

kandidátus a vár történetéről, az épületegyüttes múltjáról fog beszélni a Szegedi Polgári Platform következő – idei harmadik - rendezvényén” – jelentette be

Nógrádi Tibor

, a szegedi Fidesz vezetője, önkormányzati képviselő. Az eredetileg november 25-én megtartani kívánt előadás október 7-én este hat órakor kezdődik a dóm altemplomában. „Évente négy estet tartunk, kettőt tavasszal, kettőt ősszel, szándékosan nem sűrítjük a programot. Ez úgy tűnik, működik, sokan jöttek el az első két rendezvényünkre” – mondta el

Blazovich László

egyetemi tanár. Kiemelte, szinte összes meghívottjuk országosan ismert, kiemelkedő kutató, s egyben Szeged történetének avatott szakértője, beleértve Horváth Ferencet is. A professzor úgy látja, több mint félévszázadon keresztül meghatározta Szeged településstruktúráját a vár, az Oskola és a Kárász utca ma is ott van, ahol a középkorban. A Palánk volt a szegedi vártól délre lévő városrész, Felszeged az északi, a mai Széchenyi térnél kezdődő középváros viszont elpusztult a török idők alatt.

A professzor megjegyezte, várról viszont keveset lehet tudni, ezért számtalan elmélet született akár a létrejöttére, akár az építés korszakaira vonatkozóan. Pontos adatokkal csupán a törökkort követő időszakról rendelkezünk, a 18. századi újjáépítésről, a 19. századi bontásról már vannak levéltári forrásaink. A jelentősége a 15. századtól nő meg, a középkorban fontosabb volt Szeged, mint ma.

Pál József

egyetemi tanár azt tapasztalta, sok szegedi nem is tud a várról, habár több nemzetközi kutatás is vizsgálja a komplexumhoz kapcsolódó történelmi eseményeket. Itt süllyedt el azon négy hajóból az egyik, amely Bécsbe szállította császári parancsra a főleg Gyulafehérváron talált régészeti leleteket 1723-ban. 1833-tól 1848-ig a vár kazamatáiban tartották több olasz szabadságharcost, akik hazájuk függetlenségéért küzdöttek. Végül Kossuth ismert látogatása alkalmával szabadultak ki, egy részük beállt a magyar szabadságharcot segítő,

Alesandro Monti

vezette Olasz Légióba. A vár megmaradt része a 18. században épült, a Mária Terézia kapu az épület Tiszára nyíló része volt, de a falak egészen a Széchenyi téri bírósági épületig nyúltak. Blazovich László azt ígérte, pénteken mindenki egy korszerű, a lehető legfrissebb kutatási eredményeket tartalmazó előadást hallgathat meg. Az év utolsó előadását Hegyi Klára, az MTA doktora tartja „Szeged arcai a török hódoltság idején” címmel november 25-én.