Hétfői programajánló: Fiú, Leány, Bor, táncház

Zongoraestre vár az SZTE Zeneművészeti Kar, színházi előadással összekötött borkóstolót tart a Grand Café Várkert, a JATE Klubban pedig táncház lesz a program.

"Az iszlám és Európa" címmel Gausz András és Máté-Tóth András előadása kezdődik az

SZTE BTK harmadik emeleti VII. termében

19 órától. "A Momentum Egyesület első szegedi rendezvényén Gausz András filozófussal, az SZTE BTK Filozófia Tanszékének docensével, valamint Máté-Tóth Andrással, az SZTE Vallástudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárával fogunk beszélgetni. A téma aktualitását az Európában egyre nagyobb jelentőségre szert tevő iszlám adja, amellyel kapcsolatban számos kérdéssel szembesülnek az európai állampolgárok. Vallás, vagy mindent leuraló politikai mozgalom? A sokszinűség egy összetevője, vagy a sokszínűség ellensége? Vallás, amelynek hívői az európai nemzetek integráns részeivé válhatnak, vagy európa elpusztítására törő, európától idegen kultúra tagjai? A beszélgetésen mind az előadók, mind a szervezők a hallgatóság aktív közreműködését várják, ezért mindenki hozza magával a legjobb kérdéseit, és a kritikai attitűdjét se hagyja otthon, hogy egy igazán motiváló beszélgetés, egy parázs vita tudjon kialakulni." A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara és az SZTE Konfuciusz Intézet minden érdeklődőt vár Zheng Wanyang zongoraestjére a

Zeneművészeti Kar Fricsay Ferenc hangversenytermébe

19 órától. Színházi előadással összekötött borkóstolót tart a

Grand Café Várkert

19 órától "Fiú, Leány, Bor" címmel Szép Ernő nyomán. "A Várkertben éppen borkóstolás zajlik, amikor betoppan a késve érkező fiú. Már csak a lány mellet van szabad hely… Így kezdődik a Hírös Gasztroszínház legborosabb előadása, ami lazán követi Szép Ernő Fiú, leány című romantikus vígjátékának cselekményét. Mi csak velük, a fiúval és a lánnyal foglalkozunk, akik közt nyilvánvalóan „működik a kémia”, de félnek elköteleződni egymás felé. Mindent és mindenki mást elhagyunk, egyedüli társnak a bort választjuk. A bor segítsége nélkül ugyanis talán soha nem találnának egymásra. Kell, hogy az elfogyasztott bor vérré váljon bennük, mert e nélkül nem tudna az érzelem az ész fölé kerekedni. Pedig most erre van szükség. Ezt a folyamatot a nézők testközelből követhetik végig, ugyanazokat a kiváló borokat kóstolva, melyeket a szereplők is fogyasztanak. Egy izgalmas kísérletet láthatnak, ahol Vera és Feri, azaz Tolnai Hella és Bárnai Péter valós időben, a nézőkkel intim közelségben igyekszenek megtalálni az egymás szívéhez vezető utat." Részletek

. Rozsdamaró táncház várja az érdeklődőket a

JATE Klubban

20 órától. Muzsikálnak: Csonka Ferenc prímás, a Népművészet Ifjú Mestere, Nagy Gábor dudás, kontrás, a Népművészet ifjú Mestere, Králik Gusztáv cimbalmos, kontrás és Kisgyőri Krisztián bőgős. Táncot tanít: Számfira Máté.

Folyamatos kiállítások, programok:

Új régészeti kiállítással jelentkezik a szegedi

Kass Galéria

: a tárlat arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történt a mai Szeged és Csongrád megye területén abban az időszakban, amikor a Vezúv kitörése elpusztította Pompejit. A rómaiak ekkoriban mindenkire barbárként tekintettek, aki nem volt római polgár. A barbárok közé tartoztak a szarmaták is, akik Szeged környékét lakták. Háborús időkben csatáztak a rómaiakkal, békeidőben azonban aktív kereskedelem folyt közöttük, s így sok Római Birodalomból származó tárgy maradt ránk Szeged környékén is. A kiállításon látható két „in situ” sír: a csontvázakat eredeti, feltáráskori helyzetükben mutatja be a tárlat. Emellett női sírokban megtalált csontfésű, tükör, festékes tégely, piperekészlet is látható a Kass Galériában, valamint olyan különleges nyakláncokat, karékeket is bemutatnak, melyek talizmánjai óvó-védő, bajelhárító vagy fájdaloműző szereppel is bírhattak. A barbár szarmata harcosokat félelmetes ellenségeknek tekintették a rómaiak: rettegtek mérgezett nyilaiktól, félelmetes fegyvereiktől és kinézetüktől. A Pompeji katasztrófájakor elhunyt római történetíró, idősebb Plinius arról is beszámolt, hogy a szarmata férfiak tetoválták testüket. A tárlaton a szarmaták fegyvereit is megismerhetik az érdeklődők. „Az Alföld barbárjai” című kiállítás december 31-ig látható a szegedi Kass Galériában. Hieronymus Bosch (születési nevén: Jeroen Anthoniszoon van Aken) németalföldi festő halálának 500. évfordulójáról Szabó András festő- és grafikusművész munkáiból összeállított kiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

. „Van Aken mester ötszáz év távlatából is ránk köszön. A bűnös embert szimbolizáló fantasztikus figurái ott nyüzsögnek a képeken, talányos kompozíciókba megfestve, a moralizáló egyetemes tanítást hirdetve. Pompás műveit kutatva készültek a kamaratárlat inspirációs replikái.” (Szabó András). A tárlat október 3-ig tekinthető meg. A filmzene történetéről nyílik kamarakiállítás a

Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat-olvasótermében

. A filmtörténeti albumokból, folyóiratokból és digitális dokumentumokból (CD, DVD) összeállított kamaratárlat szeptember 8-től október 5-ig látható. Az érdeklődők megismerhetik a filmeket kísérő zene fejlődését a némafilmek jeleneteihez ajánlott kottákat tartalmazó „dallamkönyvektől”, a lemezre rögzített filmzenén át, John Williams, Ennio Morricone és Philip Glass munkásságáig. „A filmzene egyidős magával a filmmel. Első megjelenési formája a kísérőzene volt, amely a vetítés során élőben szólalt meg. Eleinte improvizáltak az előadók, majd bevált kliséket alkalmaztak. A hangosfilmmel együtt már az önálló filmzene is megjelent: a filmzeneszerzés különleges területe a művészeteknek. A filmzene születését nemcsak az alkotó teremtő kreativitása határozza meg, hanem egy másik művészeti ág, a vizualitásra építő filmművészet igényei is” – olvashatjuk a kiállítás ajánlójában. „Egy nemzet szíve lüktet…” címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójára emlékező kiállítást rendez a Somogyi-könyvtár a szegedi

Nyugi Kertben

(Vitéz u. 28.). Az Ady téri TIK szomszédságában működő étterem, kávézó és sörkert az 1956-os emlékév alkalmából, november végéig tartó rendezvénysorozattal mutatja be az ötvenes évek világát, a forradalom szegedi eseményeit. A Somogyi-könyvtár szeptember 5-től november 30-ig megtekinthető korfestő kiállítása fényképek, plakátok, újságcikkek, karikatúrák révén idézi a Rákosi-korszak hétköznapjainak hangulatát, fölvillantva a korabeli divat, zene, sport képeit is. Hazánk Nobel-díjas tudósairól megemlékező kamarakiállítást rendez a

Somogyi-könyvtár

harmadik emeleti olvasótermében. A könyvtár régi gyűjteményéből válogatott anyag a kimagasló teljesítményükért Nobel-díjjal kitüntetett magyar, ill. magyar származású személyiségek műveit, valamint a róluk szóló irodalmat mutatja be az érdeklődőknek. A Nobel-díjas tudósok arcképcsarnoka című kamarakiállítás október 26-ig tekinthető meg.

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

A nyomtatott betű mesterei – Érdekességek a könyvnyomtatás és könyvillusztráció történetének évszázadaiból címmel rendezi idei nyári kiállítását a

Somogyi-könyvtár

. A Somogyi-könyvtár muzeális értékeit bemutató tárlat a szakmájukat mesterként és művészként végző, elkötelezett nyomdászok műveit és törekvéseit foglalja össze. Az ősnyomtatványok korától az 1940-es évekig nyúló válogatás az európai és magyar nyomdák kiadványai mellett az első állandó szegedi nyomdában készült műveket is felvonultatja. A kiállítás könyvillusztrációs technikákat bemutató része a fametszés fejlődését és kiemelkedő művészeit ismerteti meg az érdeklődőkkel. A Somogyi-könyvtár régi könyves gyűjteményéből válogatott tárlaton megelevenednek a nyomdászat európai és hazai történetében úttörőnek számító nyomdászmesterek remekei, valamint a nyomdászat munkafolyamatai. A látogatók gyönyörködhetnek az illusztrált könyvek műalkotásnak számító metszeteiben is. A kiállítás október 5-ig tekinthető meg.

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi

Móra Ferenc Múzeum

kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A tárlat fél éven keresztül, 2016 júniusától decemberéig tart nyitva és három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.