Szerdai programajánló: Zónahatárok, Határtalan Régészet

Verseskötetet mutatnak be a Somogyi-könyvtárban, a Móra Ferenc Múzeumban pedig Magyarország első régészeti magazinja kerül a középpontba.

Csontos Márta Zónahatárok című új kötetét mutatják be 16:30-tól a

Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában (Stefánia 2.)

, a szerzővel Diószegi Szabó Pál beszélget. Határtalan Régészet címmel indult el júniusban hazánk első régészeti folyóirata. A magazin első számának főszereplői a titokzatos hunok: kincseik, harcászatuk, öltözködésük és további rejtélyeik. Az újság első számának bemutatóját 17 órakor tartják a

Móra Ferenc Múzeumban

. A szegedi Móra Ferenc Múzeum kiadásában jelent meg június elején a Határtalan Régészet című magazin, Magyarország első régészeti témájú folyóirata. Az újság a régészettel és határterületeivel kapcsolatos érdekességeket, újdonságokat szeretné bemutatni a történelem és régészet iránt érdeklődőknek. Az első lapszámban olvashatunk a hunok csodálatos aranykincseiről, harcászatáról, divatjáról, Attila temetéséről és további érdekességekről is – határok nélkül. A magazin lapbemutatóját Felföldi Szabolcs főszerkesztő, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének munkatársa tartja szerdán 17 órakor a Móra Ferenc Múzeumban. Az eseményre a belépés ingyenes.

Folyamatos kiállítások, programok:

A régi Kína történetéről, valamint a cári Oroszország börtöneiről szóló könyvek is láthatók a Geográfusok a vízen című kamarakiállítás tárlóiban, a

Somogyi-könyvtár harmadik emeletén

. A 19. és 20. század elején nyomtatott, díszes kötésű és illusztrációkkal gazdagított kötetek jelentős része az 1872-ben alapított Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárának sorozatában jelent meg. A társaság azzal a céllal jött létre, hogy a földrajztudomány mellett a geográfia hazai eredményeit is népszerűsítse. A tárlat anyagában többek között Cholnoky Jenő A sárkányok országából – életképek és utirajzok Khinából, Osendowski Véres napok, cári rabok, Kertész Róbert Feltámad a félhold, valamint Stein Aurél Homokba temetett városok című könyveit is megtalálják az érdeklődők. A kiállítás július 2-ig tekinthető meg.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.