Keddi programajánló: vidám illemtan, véradás

Folytatódik a vakáció a Somogyi-könyvtárban, illetve a fiókkönyvtáraiban, a Reök Palotában pedig véradás lesz.

10 órától délig “Kérem szépen” címmel vidám illemtan-foglalkozás lesz a

Somogyi-könyvtár Szőregi fiókkönyvtárában (6771 Szeged, Magyar utca 14.)

Péliné Lévay Henriette könyvtáros vezetésével. Drakula gróf már a REÖK-ben keresi áldozatait! Idei táncprodukciója, a Drakula utolsó tánca kapcsán Véradást szerveznek a

REÖK

-ben a Magyar Vöröskereszt segítségével. Kedden 13 és 18 óra között várják az önkéntes véradók jelentkezését! "Csongrád megye országos viszonylatban is kiemelkedő véradó régió. Mutassuk meg, hogy továbbra is az!" - invitálnak a szervezők.

Folyamatos kiállítások, programok:

Két filmes évforduló alkalmából rendeznek kiállítást a

Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat-olvasótermében

. Kilencven éve született Marilyn Monroe, eredeti nevén Norma Jeane Mortenson amerikai színésznő és énekesnő (1926 – 1962), s hetven éve rendezték Cannes-ban az első filmfesztivált. A már életében legendává vált, tragikus sorsú színésznő életét, valamint a filmvilág legrangosabb találkozói közé tartozó fesztivál magyar vonatkozású eseményeit a Főszerepben a filmvilág – Marilyn Monroe és a cannes-i filmfesztivál című kamaratárlat mutatja be. A kiállítás június 20-tól július 23-ig tekinthető meg, „Marilyn Monroe idén lenne 90 éves. Kultusza reneszánszát éli: szőke haja, titokzatos, érzéki mosolya, csábító pillantása – a róla őrzött kép mozaikdarabjai. Csillogó karrierjére sötét árnyak vetültek: civil élete szöges ellentétben állt a moziistennő-képzettel. Minden megnyilvánulását kettősség jellemezte: magabiztosság és bizonytalanság, sztárallűrök és egyszerűség, ragyogás és depresszió. Élete és halála tele van máig sem tisztázott rejtélyekkel. A kiállítás felidézi halhatatlan, mitikus személyiségét a könyvtár dokumentumainak segítségével. Párhuzamosan arról is megemlékezünk, hogy 70 éve, 1946-ban rendeztek először filmfesztivált Cannes-ban. Az évforduló alkalmából kamaratárlatunk a fesztivál történetében elért magyar sikerekre fókuszál könyvek, folyóiratok, vizuális dokumentumok felhasználásával” – olvashatjuk a kiállítások ismertetőjében. A régi Kína történetéről, valamint a cári Oroszország börtöneiről szóló könyvek is láthatók a Geográfusok a vízen című kamarakiállítás tárlóiban, a

Somogyi-könyvtár harmadik emeletén

. A 19. és 20. század elején nyomtatott, díszes kötésű és illusztrációkkal gazdagított kötetek jelentős része az 1872-ben alapított Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárának sorozatában jelent meg. A társaság azzal a céllal jött létre, hogy a földrajztudomány mellett a geográfia hazai eredményeit is népszerűsítse. A tárlat anyagában többek között Cholnoky Jenő A sárkányok országából – életképek és utirajzok Khinából, Osendowski Véres napok, cári rabok, Kertész Róbert Feltámad a félhold, valamint Stein Aurél Homokba temetett városok című könyveit is megtalálják az érdeklődők. A kiállítás július 2-ig tekinthető meg.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.