Szerdai programajánló: Kortárszenei Napok, hárfaest, beerpong

Színes programokkal érkezik a hét közepe Szegedre: Maros Rudolfra emlékeznek a Somogyi-könyvtárban, Razvaljajeva Anasztázia hárfaestje várja a közönséget a Reök-palotában, valamint folytatódik a Kínai Filmhét, a Vántus István Kortárszenei Napok, a Rongyban pedig a beerpong lesz a főszereplő.

Folytatódik a Vántus István Kortárszenei Napok négynapos programsorozata egy-egy hangversennyel az

SZTE ZMK-n

déltől, illetve 19:30-tól. Részletek

. A programhoz kötődően Maros Rudolf (1917-1982) zeneszerző, főiskolai és egyetemi tanár, hegedűművész emlékére kamarakoncertet és -kiállítást rendez a

Somogyi-könyvtár

. Az első emeleti folyóirat-olvasóteremben 17 órakor

hangversenyen a szerző kamaraműveiből hangzanak fel részletek, szegedi zeneművészek tolmácsolásában. "Áltudományos termékek börzéje - hogyan ismerjük fel, hogy kilóg a lóláb?" címmel tart Sipos Pál Miklós, az MTA doktora előadást 17 órától a

TIT Székházban

(Kárász u. 11.). "Az előadás elsődleges célja, hogy néhány praktikus tanáccsal próbálja meg ellátni a jelenlévő hallgatókat azzal kapcsolatban: hogyan lehet napjaink áltudományos termékdömpingjében eligazodni. Mit kérdezzünk és hogyan? Mire figyeljünk? Mikor kezdjünk el gyanakodni? Miről ismerszik meg, hogy már megint át akartak vágni, hogy valami svindlit akarnak ránk sózni? Egyúttal népszerűsíteni szeretnénk azt a gondolatot, hogy a tudományos ismeretterjesztésre egyre nehezebben érthető és értelmezhető világunkban minden eddiginél nagyobb szükség és igény jelenik meg. És arra is, hogy a természettudományos alapismereteket (kis túlzással) a modern ember egyik fontos önvédelmi eszközének kell tekinteni, így az ismeretek hiánya (vagy ami rosszabb, illúziója) okozta veszélyekre is fel kell hívni a figyelmet" - invitálnak a szervezők. Razvaljajeva Anasztázia hárfaestje várja a közönséget a

Reök-palotában

18 órától. A koncerten elhangoznak Liszt, Chopin, Faure, Mecsedelov, Britten, Walter-Kühne, Rameau művei. Közreműködik a König Hang Kamarakórus. Vezényel: Baloghné Kovács Magdolna. http://www.youtube.com/watch?v=QOZJGIF8DyE November 7. és 12. között a Kínai Filmhét keretén belül minden nap a közelmúlt egy-egy jeles kínai alkotást vetítenek a

Belvárosi Moziban

. A vetítésekre a belépés ingyenes. Belépőjegyek a mozi pénztárában vehetők át. Szerdán 18:15-től "A csalogány" című filmet tekintheti meg a közönség. "Csiken, az öreg kínai farmer egyedül él Pekingben. Egy napon elhatározza, hogy elindul a távoli Jangsuo városába, hogy eleget tegyen néhai feleségének tett ígéretének, miszerint visszaviszi madarát, aki egyedüli társa volt a városban. Ráveszi az unokáját, Ren Hszinget – aki a szülők egyedüli gyermekeként nagyvárosi luxusban nevelkedett –, hogy elkísérje őt az úton. Egy kedves film, ami a generációk közti különbségek áthidalásáról szól." http://www.youtube.com/watch?v=CplKT24n1Xw Harmadik fordulójához érkezik a Beerpong Bajnokság a

Rongy Kocsmában

, 20 órától szállhatnak versenybe a szomjazó sportolók. Nevezés és részletek

.

Folyamatos kiállítások, programok:

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

december 31-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.