Hétfői programajánló: Frankofónia, Filmklub a régi városról
Két filmet vetítenek Szeged régi jellegzetességeiről a Somogyiban, valamint ismét lesz Frankofón Fesztivál.
Bubryák István válogatását tekinthetik meg az érdeklődők az MTVA Szegedi Stúdiójának archívumából a
Somogyi könyvtárban
17 órától, egész pontosan Szincsok György két filmjét, az Egy elfeledett vár nyomában: a szegedi vár és a Palánk a kapu előtt című filmeket. Egy elfeledett vár nyomában: a szegedi vár (30 perc): A szegediek és a városba látogató turisták is gyakran felteszik a kérdést: hol állt, és milyen volt az erődítmény, amely évszázadokon át meghatározta a város arculatát, katonai és gazdasági jelentőségét. Mára csak két látható részlete maradt, a ma várnak hívott épületmaradvány a Stefánián, valamint a Tiszába nyúló vízi bástya alapzata. Tényleg: milyen is lehetett? Palánk a kapu előtt (30 perc) - A Palánk Szeged egyik legjellegzetesebb városrésze – volt. Tulajdonképpen a városi polgárság élet- és lakótere volt a kis utcácskákból, jellegzetes boltokból és polgárházakból álló városrész. Ez volt a város szíve, hiszen a vár elsősorban katonai feladatokat látott el, civilek nem is igen látogatták. Itt voltak a piacok, itt álltak azok a boltok, melyek megalapozták Szeged kereskedelmi központ jellegét. Az 1879-es Nagy Árvíz idején csak a Palánk „magasodott ki” a vízből. Furcsa módon mégis az árvíz áldozata lett, mert a természeti katasztrófa után a szegediek úgy döntöttek, hogy (Fogadalmi) templomot emelnek és mellé egy óriási teret építenek. A film ennek az ősi szegedi városrésznek állít emléket. A Frankofónia hónapját Barbara Swinnen belga konzul nyitja meg a szegedi
Frankofón Egyetemi Központban
(Dugonics tér 2.) 17 órakor. A konzul egy kiállítást is megnyit, „Az első világháború és jelentős frontvonalai” címmel, amelyet a Belga Külügyminisztérium szervezésében tekinthet meg a közönség 2015. március 2-től 7-ig. A már hosszú évek óta hagyománnyá vált Frankofónia hónapja alkalmából a szegedi Alliance Franҫaise a Szegedi Tudományegyetem Frankofón Egyetemi Központjával együttműködésben változatos programot kínál 2015 márciusában. A fesztivál során az érdeklődők a francia kultúra világában kalandozhatnak: megismerhetik a francia chanson dzsesszes változatát, Jacques Prévert újragondolt költői világát, egy kiállítás pedig visszarepít a történelemben, az első világháború idejére. A programot versenyek, gyerekdélután, frankofón est és különböző kulturális és nyelvi témákról szóló beszélgetés egészíti ki, sokszínű programot kínálva gimnazistáknak, egyetemi hallgatóknak és a francia nyelv és a francia nyelvű kultúra iránt érdeklődőknek. Idén is, mint minden évben, a Frankofón Filmnapok keretein belül ünnepeljük a francia filmművészetet, melynek során új filmeket mutatunk be a legkülönbözőbb műfajokból: ezek közül minden közönség talál számára megfelelőt. A Frankofón Fesztivál keretében Szegedre látogat számos művész, egyetemi tanár és a frankofón országok képviseletében Svájc budapesti nagykövete is.
Folyamatos kiállítások, programok:
“Stílus minden korban: Herend” címmel tekinthető meg kiállítás a
REÖK Palotában
. A Herendi Porcelánmanufaktúra 189 éve hagyományaihoz hűen készíti kézműves remekműveit. A porcelánt régen „fehér aranynak” nevezték, birtokolni kiváltság volt, rangot jelentett, vágyott tárgy, érték volt. A nyers porcelánmassza megmunkálása a korongozó, öntő szakembereken át, a porcelán kemence értéket teremtő tüzén keresztül, a festőecset utolsó simításáig kézi úton történik mind a mai napig Herenden. Tiszteletben tartva a nagy elődök értékteremtő munkáját, megőrizve szellemiségüket, a kijelölt utat soha el nem hagyva, születnek így azok az értékek, melyeket a világ minden lakott földrészén ismernek és elismernek. Így születik a Herendi Porcelán: hivatalos Hungarikum, a Magyar Örökség, és az Európai Kulturális Örökség része. A kiállítás március 15-ig látogatható.
A
Somogyi könyvtár
hagyományosan, évről évre tárlattal emlékezik az éppen 100 évvel ezelőtti történésekre. Az idei év kiállítása megidézi a Nagy Háború második esztendejét, mi tartotta izgalomban Magyarországot, milyen hírektől volt hangos a szegedi utca? 2015. február 2-től a bibliotéka földszinti kiállítóterében újságok, könyvek, plakátok, fotók és kéziratok vetítik elénk az 1915. év eseményeit, szereplőit, a tudomány és technikai újításait, valamint irodalmi és képzőművészeti alkotások születését. Az Anno 1915 című kiállítás 2015. március 11-ig látható a Somogyi könyvtár földszinti kiállítóterében. Szív alakú fehér párnán csillogó jegygyűrűk, menyasszonyi csokor, legyező és csipkekesztyűk varázsolnak a Házasság hetéhez illő, ünnepi hangulatot a
Somogyi könyvtár
„Régi idők házassági tanácsadói, (avagy) a boldog házasság titkai” című kiállításán. Az udvarlás, eljegyzés és harmonikus házasélet tárgykörében eligazító illemtan-, oktató- és életvezetési tanácsadó könyvecskék a 18. századtól váltak mind népszerűbbé – a tárlat a Somogyi könyvtár régi gyűjteményének kincseiből mutat be színes válogatást. A hajdani korok irodalmából azt is megtudhatjuk, hogyan üzentek egymásnak egykor a szerelmesek a színek, virágok, legyezők és kesztyűk „nyelvén.” A kiállítás alapgondolata szerint „a házasságra nevelő, felkészítő irodalom célja mindig is az volt, hogy hogyan lehet a házasságot építeni, gondozni, minél tovább megtartani – hűségben, szeretetben egyaránt.” A program a Házasság Hete rendezvénysorozat része, amelyet Szegeden már hetedik alkalommal rendez meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye Pasztorális Helynöksége a házasság mint szeretetközösség értékeinek bemutatására. A kiállítás 2015. március 11-ig tekinthető meg a Somogyi könyvtár földszinti kiállítóterében.
A 2013-as Szegedi Nyári Tárlat REÖK-díjasa, László Dániel munkásságának elmúlt tíz évéből szemezgetett a
REÖK Palota
, hogy a figuratív realista festészet fiatal képviselőjét közelebb hozza a helyi közönséghez. A Mandulavirágzás címet viselő tárlatot március 15-ig lehet megtekinteni. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a
Szent-Györgyi Albert Agórában
. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Négy szegedi zsidó fotóművész képeiből álló kiállítást tekinthet meg a közönség a
Móra Ferenc Múzeumban
, „A szegedi zsidóság és a fotográfia” című, Bäck Manci, Kárász Judit, Liebmann Béla és Müller Miklós fényképeit bemutató tárlaton nem csak a nevek különlegesek, hanem a témák is, például elég említeni a Radnóti Mikóst vagy Szent-Györgyi Albertet ábrázoló fotókat.
Az első világháború idején bevonuló francia hadsereg, tankok a Városháza előtt 1956-ban, a nagy árvíz pusztítása – a szegediek Széchenyi terének elmúlt 150 évéből, a rendkívüli eseményekből és a hétköznapok érdekességeiből szemezget a
Fekete ház
új fotókiállítása. A sokat látott tér című tárlatot március 29-ig áll nyitva a közönség előtt. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az
