Csütörtöki programajánló: Rock 'n' Roll farsang, Történelmi galaxis, bor

Konfuciusz Teaház, Rock 'n' Roll farsang, történelmi könyvbemutató, Bor Klub és Borbár - ízelítő a csütörtöki programokból Szegeden.

Az utolsó szegedi polihisztor - címmel tartanak megemlékező beszélgetést a

Bálint Sándor Művelődési Házban

15 órától Csongor Győző (1915 - 1997) muzeológus születésének 100. évfordulója tiszteletére. Vendégek: Zoltainé Csongor Julianna és Gaskó Béla biológus. Beszélgetőtárs: Kiss Ernő. Harmadik alkalommal szervezi meg az SZTE Konfuciusz Intézete a Szegedi Közéleti Kávéházzal közösen a Konfuciusz Teaházat. A rendezvény február 26-án 17 órakor folytatódik a

Rektori Hivatal Dísztermében

, ahol Ujhelyi István, a Konfuciusz Intézet alapító elnöke lesz a vendég. A Konfuciusz Teaházban kötetlen beszélgetés keretében látnak vendégül olyan jeles személyeket, akik nagyban hozzájárultak a magyar-kínai kapcsolatokhoz. A Teaház sikerét jól jelzi, hogy az eddig két alkalommal megtartott eseményről a Kínai Nyelvoktatási Tanács, vagyis a Hanban egyaránt hivatalos tudósítást jelentetett meg és a Konfuciusz Teaház mára egyfajta "márkanévvé" vált. A hagyományos kínai módon készített teakülönlegességek kóstolását beszélgetés is színesíti majd, csütörtökön az est vendége Ujhelyi István Európai Parlamenti képviselő, az SZTE Konfuciusz Intézet alapító elnöke lesz, aki „Európa és Kína: hogyan építsünk világhidat?” címen tart előadást. Tánc- és jelmezversennyel várja a vendégeket az

Ady-kör

Rock 'n' Roll farsangjára 18 órától.

Kalmár Melinda: Történelmi galaxisok vonzásában Magyarország és a szovjetrendszer (1945-1990) című könyvét mutatják be a

Grand Caféban

19 órától. A szerző beszélgetőtársai: Takáts József, eszmetörténész (Pécsi Tudományegyetem) és Lengyel Zoltán, irodalomtörténész (SZTE, Grand Café). Kalmár Melinda, a Kádár-korszak jeles szakértője 25 éves kutatómunka összegzéseként írta meg a magyarországi szovjetrendszer történetét. A nagyszabású szintézis egyszerre épül a szerző széles körű levéltári feltáró munkájára, valamint a legújabb hazai és nemzetközi történeti, politológiai, technológiai, ideológia- és kultúrtörténeti irodalom eredményeire, amelyek újragondolásaként valódi modern, interdiszciplináris megközelítésű munka született. A könyv Magyarország második világháború utáni történetét a nemzetközi irodalomban is kivételes módon a szovjetrendszer egyetemes kialakulásának, fejlődésének és folyamatos átalakulásának kontextusában, és egyben a világpolitika és a kelet-nyugati viszony mindenkori alakulásának tág összefüggésrendszereiben vizsgálja. Kalmár Melinda: A szegedi József Attila Tudományegyetem magyar–történelem szakán szerzett diplomát. 1987-ben doktorált, 1998-ban PhD-fokozatot szerzett. Az 1945 utáni magyar történelem, a kádárizmus, illetve a rendszerváltoztatás időszakának kutatója. Tanulmányaiban az irodalom és az ideológia bonyolult viszonyrendszerével és az értelmiségi szférában lejátszódó folyamatokkal foglalkozik. Az SZTE EHÖK és a

JATE Klub

vár minden érdeklődőt 19 órától a hungarikum borok következő borkóstolásán, ahol különböző olaszrizlingeket kóstolhattok meg. Részletek

ITT

. Vörösbor kóstolóval összekötött Borbár várja az érdeklődőket 19 órától a

Hungi Vigadóban

Dlusztus Imre borászati szakíróval.

Folyamatos kiállítások, programok:

“Stílus minden korban: Herend” címmel tekinthető meg kiállítás a

REÖK Palotában

. A Herendi Porcelánmanufaktúra 189 éve hagyományaihoz hűen készíti kézműves remekműveit. A porcelánt régen „fehér aranynak” nevezték, birtokolni kiváltság volt, rangot jelentett, vágyott tárgy, érték volt. A nyers porcelánmassza megmunkálása a korongozó, öntő szakembereken át, a porcelán kemence értéket teremtő tüzén keresztül, a festőecset utolsó simításáig kézi úton történik mind a mai napig Herenden. Tiszteletben tartva a nagy elődök értékteremtő munkáját, megőrizve szellemiségüket, a kijelölt utat soha el nem hagyva, születnek így azok az értékek, melyeket a világ minden lakott földrészén ismernek és elismernek. Így születik a Herendi Porcelán: hivatalos Hungarikum, a Magyar Örökség, és az Európai Kulturális Örökség része. A kiállítás március 15-ig látogatható.

A

Somogyi­ könyvtár

hagyományosan, évről évre tárlattal emlékezik az éppen 100 évvel ezelőtti történésekre. Az idei év kiállítása megidézi a Nagy Háború második esztendejét, mi tartotta izgalomban Magyarországot, milyen hírektől volt hangos a szegedi utca? 2015. február 2­-től a bibliotéka földszinti kiállítóterében újságok, könyvek, plakátok, fotók és kéziratok vetítik elénk az 1915. év eseményeit, szereplőit, a tudomány és technikai újításait, valamint irodalmi és képzőművészeti alkotások születését. Az Anno 1915 című kiállítás 2015. március 11­-ig látható a Somogyi­ könyvtár földszinti kiállítóterében. Szív alakú fehér párnán csillogó jegygyűrűk, menyasszonyi csokor, legyező és csipkekesztyűk varázsolnak a Házasság hetéhez illő, ünnepi hangulatot a

Somogyi­ könyvtár

„Régi idők házassági tanácsadói, (avagy) a boldog házasság titkai” című kiállításán. Az udvarlás, eljegyzés és harmonikus házasélet tárgykörében eligazító illemtan-­, oktató-­ és életvezetési tanácsadó könyvecskék a 18. századtól váltak mind népszerűbbé – a tárlat a Somogyi ­könyvtár régi gyűjteményének kincseiből mutat be színes válogatást. A hajdani korok irodalmából azt is megtudhatjuk, hogyan üzentek egymásnak egykor a szerelmesek a színek, virágok, legyezők és kesztyűk „nyelvén.” A kiállítás alapgondolata szerint „a házasságra nevelő, felkészítő irodalom célja mindig is az volt, hogy hogyan lehet a házasságot építeni, gondozni, minél tovább megtartani – hűségben, szeretetben egyaránt.” A program a Házasság Hete rendezvénysorozat része, amelyet Szegeden már hetedik alkalommal rendez meg a Szeged-­Csanádi Egyházmegye Pasztorális Helynöksége a házasság mint szeretetközösség értékeinek bemutatására. A kiállítás 2015. március 11­-ig tekinthető meg a Somogyi­ könyvtár földszinti kiállítóterében.

A 2013-as Szegedi Nyári Tárlat REÖK-díjasa, László Dániel munkásságának elmúlt tíz évéből szemezgetett a

REÖK Palota

, hogy a figuratív realista festészet fiatal képviselőjét közelebb hozza a helyi közönséghez. A Mandulavirágzás címet viselő tárlatot március 15-ig lehet megtekinteni. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez február 22-ig a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Négy szegedi zsidó fotóművész képeiből álló kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumban

, „A szegedi zsidóság és a fotográfia” című, Bäck Manci, Kárász Judit, Liebmann Béla és Müller Miklós fényképeit bemutató tárlaton nem csak a nevek különlegesek, hanem a témák is, például elég említeni a Radnóti Mikóst vagy Szent-Györgyi Albertet ábrázoló fotókat.

Az első világháború idején bevonuló francia hadsereg, tankok a Városháza előtt 1956-ban, a nagy árvíz pusztítása – a szegediek Széchenyi terének elmúlt 150 évéből, a rendkívüli eseményekből és a hétköznapok érdekességeiből szemezget a

Fekete ház

új fotókiállítása. A sokat látott tér című tárlatot március 29-ig áll nyitva a közönség előtt. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.